Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-05-24 / 21. szám

POLITIKAI HETiUP. - MEGJELENIK MINDEN YfiSflRNffiP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-itca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. MAGYARORSZÁG HELYZETE A DUNA A világpolitika egyik legégetőbb kérdése a Dunavölgyének rendezése. Többféle elgondolások láttak már napvilágot, azonban ezek egyike sem bizonyult az igazinak és egyik sem hozott ezen rendezetlen kérdésben egy elfogadható megoldást. Az öszszes európai államok a jövendő világháború állandó tűzfészkének a Dunavölgyét látják és ezért minden problémánál előbbre valónak helyezik az itteni rendezetlen kérdések megoldását. A Dunavölgyének kérdése három csoport szempontjából bír fontossággal, mindegyik csoport részéről, aszerint, hogy milyen érdekek fűződnek hozzá, mig a többi hatalmakat ez a kérdés csak aszerint érdekli, hogy milyen hasznot, vagy kárt várhat ezen megoldandó kérdés rendezésésétől. A három csoport, amelyet a Duna völgyének rendezése közvetlenül érdekel, azoknak az államoknak a csoportja, amelyek közvetlen a Duna partjain feküsznek, így elsősorban a Németbirodalom, azután Ausztria és Magyarország és végül a kisantant államok balkáni tagozata. Ha a Duna völgyének kérdéseit ezen háromcsoport szemszögéből vizsgáljuk és igy kívánjuk meghatározni Magyarország lehetőségeit, igy csak egy út marad nyitva, amelyen haladhatunk. Németország, mint a Dunavölgyében levő államok legnagyobbika milyen jelentőséggel bir hazánk szempontjából ? Kétségtelen, hogy Németországnak meg van a gadasági jelentősége, ezt éppen a legutóbbi exportstatisztikai adataink igazolják. Kérdés azonban, hogy a gazdasági előnyök magukban elégségesek-e ahhoz, hogy a magyar kérdést Németszághoz kapcsoljuk. A hitleri birodalom annak ellenére, hogy béketulajdonságait több izben kinyilatkoztatta, nem mondott le Ausztria bekebelezéséről. Ezen törekvések szembeállították Franciaországgal és Olaszországgal. Hogy terveit mégis megvalósíthassa, igy került kapcsolatban Jugoszláviával, amely a restaurációtól és az ezt követő revíziótól való félelmében, szívesen látja a német terjeszkedést. Jugoszlávia semmiben sem lesz nekünk segítségünkre, igy Tilos a dohányzás az élelmiszerüzletekben. Egy új kö2tisztaságügyi rendelet készül az élelmiszerüzletekkel kapcsolatban. A rendelet szerint az ilyen üzletek padlózata földes nem lehet s a deszka padlót sűrű olajozással kell portalanítani. Az élelmiszereket fogdozni nem szabad s mindent fedve kell tartani. Az élelmiszerüzletekben tilos a dohányzás s a boltokban ilyen felirású táblát kell kifüggeszteni. Magyarító Nagyasszonyának ünneplése a ferenceseimé!. A pápai hívő közönség a ferencesek templomában működő Rózsafüzéregyesület új, Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló szobrának megkoronázása végett, mély őszinte kegyelettel, áhítatos szívvel so'i értékes arany és ezüst tárgyat juttatott el P. Markó Marcell magiszter, szerkesztő kezéhez. Sokan jeggyürüiket, aranyláncot, függőiket, karkötőket, érmeket, pecsétgyűrűt, ezüst asztalneműket, dísztárgyakat ajánlották fel a kedves terv megvalósítására, ismét mások pénzadományokkal segítették elő a szép célt. Az összegyüst értékekből a kolostor elöljáróságának megbízására egy budapesti ötvösművész most mind a Szűzanya szobor, mind a karjai között levő kis Jézus számára remekművű koronát készített. Az ünnepélyes koronázási szertartást a szokásos havi rózsafüzér-ájíatosság keretében Msgr. Németh József apátplébános rrájus 24-én, vasárnap délután tartja és ő végzi a koronák J megáldását Németország is ezen szövetségesét megőrzendő inkább benünket fog elejteni, annál inkább is, mert titkos tervei szerint terjeszkedése nem akar megállani a magyar határokon. A balkáni államok csoportjának szemszögéből vizsgálva lehetőségeinket ugyancsak nem sokra számíthatunk. Jugoszláviát a már közismert restaurációtól való félelem tartja tőlünk távol, mert úgy látja, hogy a királyság visszaállításával elveszítené nemcsak az elfoglalt területeinek egy részét, hanem a katolikus horvátok elszakadásával is számolnia kell. Románia a revíziótól fél. A többi balkáni kisantant állam érdekei kényszerűségből igazodnak az egyetemes balkáni politikához, így látva a Balkán érdekeit biztosítva. Vizsgálandó tehát még Csehország és Ausztria, mint amely országok számításba jöhetnek a mi szempontunkból a Duna völgyének rendezésénél. Ausztria helyzete tisztázott, érdekei feltétlenül mellénk állítják, mert fennállhatóságának egyik legtermészetesebb biztosítékai mi vagyunk. Az évszázados politikai és az újabban ismét feléledt gazdasági kapcsolatok egymásra utalnak bennünket. Más a helyzet az újonnan létesült Csehországgal. Jelenleg sem politikai, sem gazdasági kapcsolataink nincsenek, sőt úgy látszik, hogy mindenféle kapcsolat létesíthetésétől nagyon messze vagyunk. Ezek a távolságok nem olyan nagyok, hogy áthidalhatók ne lennének. Csehország a lengyel és német gyürü közé van szorítva. Németország soha sem fog belenyugodni 3 millió német elvesztésébe, viszont a lengyelek sem tűrik véreik idegen uralom alatt létét és a közös lengyel-magyar határ kérdése is mindig aktuálisabb lesz. Egy út áll tehát a csehek rendelkezésére, Ausztriával és Magyarországgal megkeresni a kapcsolatot. Ausztriával már a közeledés meg .is indult. Magyarországgal való kapcsolatnak nincsen különösebb akadálya, Csehország ismerje el az elfoglalt és magyarlakta területhez való jogunkat, mi készek vagyunk mindent megbocsájtani. Adva van nekünk is a jövő útja Magyarország, Ausztria és Csehországnak, ezen három Dunavölgyi álJ lamnak meg kell találni a közös kapcsolatot és ha ez megegyezés formájában létre jön, akkor a mi jövőnk is újabb ezerévre biztosítva van. R város vagyoni helyzete. A napilapok közlése szerint sajnos városaink legnagyobb részének vagyoni helyzete nem a legjobbnak mondható. A városok életében mindgyakrabban előforduió visszaélések, helytelen pénzügyi gazdálkodás mellett a város elszegényedését nagyban előmozdította az a körülmény, hogy az adófizető közönség teherbírása mindjobban lecsökken, a kormányzat pedig egymásután fosztja meg a városokat bevételi forrásaiktól. Az országosan tapasztalható szomorú jelenség megállapítása utan tegyük viszgálat tárgyává városunk anyagi helyzetét. Ha a város lakosainak teherbíró képességét nézzük, akkor ebből bizony nem a legjobb kép alakul ki. Nálunk is nagy a munkanélküliség, az ipar és kereskedelem a léiért folytat elkeseredett küzdelmet, a gazda állandóan értékesítési nehézségekkel küzd és minden osztály elérte teherviselési képességének végső pontját. Ezen megállapítások ellenére is Pápa város vagyoni helyzete nem mondható rossznak. Adót fizetni kell, bármennyire nehezünkre is esik, ezen állampolgári kötelezettségünket összehasonlítva más városok polgárainak kötelezettségeivel, megállapíthatjuk, hogy mi még nem állunk az utolsók között, mert pótadóink az országos átlagon alul vannak és azoknak további csökkentésére számílhaíunk. A városok vagyoni helyzetének leghűebb képét polgárainak vagyon helyzeíe adja meg, azonban lényegesen befolyásolja ezt a képet magának a városnak a vagyoni állapota is, mert a kettő összefüggésben van egymással. Nem lehet gazdag az a város, melynek polgárai szegények és viszont vagyonos polgárság mellet elszegényedett város is nehezen képzelhető el, hacsak valami rendkívüli okok közre nem játszanak. Városunk polgárainak anyagi helyzetével ezúttal nem foglalkozunk, csupán a város anyagi helyzetét ismertetjük. A legu'óbbi hetekben látott napvilágot a város 1935. évi zárszámadása. A zárszámadást átvizsgálva azt látjuk, hogy városunk tekintélyes számú ház és földingatlanokkal rendelkezik. A városi házak értéke öszszesen a hivatalos becslés szerint