Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-04-26 / 17. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csókv-Jtca 21. Telefonszám: 157. Lap­tulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb­miliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill_ Megkondulnak a magyar harangok... A magyarság nemes barátja Rot­hermere lord ismét hallatta az egész világot bejáró hangját a revizió ér­dekében. Nagy angol barátunk ez alkalommal látnoki képességével jós­lásba bocsájtkozik és megjövendöli, hogy Magyarország rövidesen vissza­nyeri régi határait. Nemes angol barátunkkal egye­temben sokan külföldiek, de mi ma­gyarok is soha nem veszítettük el a reményt és mindig bíztunk a magyar igazság győzelmében. Rothermere volt az elsők egyike, ki a magyar igaz­ságokat megismerte és azokért már évekkel ezelőtt, amikor még a magyar követelések hangoztatása majdnem nevetség számba ment, felemelte sza­vát. Az akkor még elvesző szó mind­jobban erőre kapott, ma már meny­dörgésszerűen tölti be az egész vi­lágot. Bármennyire is kellemetlen ez a hang egyeseknek és akarják fülü­ket előle eldugaszolni, ez a hang terjed és addig hallatszik míg kí­vánságai meghallgatásra nem találnak. Rothermere lord politikai tájéko­zottsága már évekkel ezelőtt megjó­solta, hogy Németország ujjá fog születni. Öt évvel ezelőtt látta már a német nép szunnyadó erőit, amely előbb-utóbb ki fog törni és jogait követeli. Ez a folyamat megy végbe mindenhol, a békeszerződések pont­jai szakadoznak és lassacskán min­denhol lerázzák a kényszerű bilin­cseket Rothermore politikai éleslá­tása már előre látja, hogy Magyar­ország feltámadásának is rövidesen be Jcell következnie. A zsarnokság nem győzedelmeskedhetik az igazság felett, ha azt ideig-óráig háttérbe is szorítja. A világ közvéleménye nap-nap után mindjobban belátja azon tévedéseket, amiket a békeszerződések utján raj­tunk elkövettek. Uj erők törnek fel Európában és ezen uj erők egyike lesz a magyar igazság ereje. Több mint 3 milló elszakított magyar ke­serves jajgatása az ég felé tör és kéri felszabadítását a rákényszerített járom alól. Magyarország már nagyobb szen­vedéseket is átélt és népünk életereje mindig legyőzte a ránk nehezedő bajokat. Ez alkalommal sem hagyja el szívünket a remény, és igazságunk tudatában küzdünk a szebb magyar Jövendőért, ami reméljük be is kö­vetkezik. < í Pápai Hét, Lapunk hasábjain már több izben hozzászóltunk a pápai Ipartestület félszázados jubileumával kapcsolatos nagyszabású ünnepélyekhez. A meg­rendezendő ünnepségek fő vonzóereje az ipari és mezőgazdasági kiállítás lesz. A kiállítások megrendezésére a bzottságok Szabadhegyi Eiemér gazd. főtanácsos elnökletével meg­alakultak és abba belekapcsolódtak az összes vármegyei gazda- és ipari érdekeltségek. Az elkészitett tervek szerint a kiállítás nagyszabásúnak Ígérkezik és különböző részekre ta­gozódik, úgymint kisipari, gyáripari, háziipari, állat-, gyümölcs-, növény-, mag-, bor-, szőlészei-, baromfi stb. kiállításokra. A rendező-bizottság ápr. 23-án Ha­muth János polgármester elnökletével ismét összeült és megállapította a ki­állítással kapcsolatos irányelveket és ! megbeszélte a megvalós tás módját. Értesülésünk szerint a Pápai Hét fényét még emelni fogja a kiállításon kivül a tervbe vett gyermekszépség­verseny, tüzoltóverseny, lovaspoló­mérkőzés és országzászló felavatás. Az egyes tervek megvalósítására a munka megindult és az előjelek sze­rint a Pápai Hét mindenben valóra váltja tervezőinek szép reményeit. Megvalósítás felé közeledik az Országzászló kérdése. Két évvel ezelőtt a pápai szellemi munkanélküli ifjúság egy nemes ak­ciónak vetette meg az alapját, amikor gyűjtést indított egy Pápán felál­lítandó Országzászló létesítéséhez szükéges pénz előteremtésére. A pá­pai ifjúság ezen akciója egy régi mu­lasztást akart pótolni, mert már szé­gyene a városát szerető és hazafiasan érző pápainak, hogy Pápán sem hősi emlékmű, sem országzászló nincsen. Az ifjúság nemes intencióját azon­ban sajnos kevesen értették meg, ugyanis a megindított gyűjtési akció nem hozta meg azt az eredményt, amire a nemes célt figyelembe véve méltán mindenki számithatott. A sze­mélyes és levél utjáni gyűjtés ered­ménye 400 P körül volt, ez pedig annyira kevés, hogy egyenlőre meg­valósításához hozzá sem lehetett kez­deni. A város jobban áttérezte pol­gárainál az Országzászló szükséges­ségét és egy nemes gesztussal 500 peng r vei járult azonnal hozzá az akcióhoz, amit későbben ujabb 500 pengővel toldott meg. A gyűjtés eredménye és a város adománya még m ndig nem elégsé­ges a terv megvalósítására, mert egy művészi kivitelű országzászló, ami a városnak mindenben megfelel, több ezer pengő költségbe kerül. A város polgármestere, ki a kö­zönség megértésének hiánya miatt meg nem valósítható nemes gondo­latot magáévá tette, több művészi ! kivite ü tervet és költségvetést kért be, melyek csak megvalósításra vár­nak és nem hagyta a tervet feledésbe menni, hanem várta az alkalmat, amikor a legalkalmasabb lesz az idő a megvalósításra. Ez az alkalom most kínálkozott is, mikor a pápai Ipar­testület 50 éves jubileumával kap­csolatosan egy pápai hét megrende­zésének terve vetődölt fel, ami szep­tember első hetében lesz megren­dezve és ezen pápai hét keretében illeszkedne be az országzászló fel­avatási ünnepélye is. Soha kinálko­zóbb alkalom egy ilyen elgondolás megvalósítására nem volt, mint most, mikor a tervek szerint nagyobb ide­gen forgalmat remélhetünk. A tervbe vett és a megvalósítás felé közeledő pápai hét tette ismét aktuálissá az országzászló kérdését és ezért a polgármester sugalmazá­sára egy ujabb gyűjtési akció indul meg és ezen gyűjtés egyik formája lesz a pápai hazafias ifjúság által megrendezendő május 2. táncmulat­ság. Az ifjúság a táncmulatság sikere érdekében mindent megtett, most már a város és környékének polgár­sága megértésén múlik, hogy az or­szágzászló hosszú vajúdás után meg­valósuljon és ezzel egy régi mulasz­tást pótoljunk. Bízunk benne, hogy a város lakossága megérti a gondo­lat nemességét és örömmel siet a nemes terv megvalósításának segít­ségére. Egy-két szó a szépség nem kedvelőkhöz. Évekkel ezelőtt napirenden voltak a panaszok, hogy városunk piszkos, poros, a porfelhőktől egy kis szél­ben már látni sem lehet, a város si­vár, nincsen ami hangulatossá tenné stb. Hamuih János polgármester hi­vatalba lépése után maga is étérezve a panaszok jogosságát megakarta szüntetni ezen anomáliákat és egy merész gondolattal hozzá kezdett a város parkosításához és csinosításá­hoz, hogy ezzel városunkat kiemelje a maradiságból. A megkezdett munka eredménye rövidesen mutatkozott is, az utcán megjelentek az Ízléses és szép virágágyak, itt-ott ho! hely kí­nálkozott kisebb parkok is létesültek s ezzel nagv részben, ha nem is egészben elősegítették a város por­talanítását, mert a virágos kertek és parkok növényei az utca porát nagy­ban lekötik. A város fáradságot nem kiméivé kevés anyagi áldozattal létrehozta az utcai virágos kerteket és parkokat, azonban egyesek nem értékelik ezek szépségéi és hasznosságát. Sajnálat­tal kell tapasztalniok mindazoknak, kik a szépségre és egészségre vala­mit is adnak, hogy egyesek kéjjel használják átjáróul az utcai virág­ágyakat, azok virágait és füvét le* tapossák, akkor, amikor egy két lé­péssel odább is elérhetik céljukat. Ugyanilyen megbecsülésben része­sü nek az utcán és a parkokba ül­te ett fák, amiket éretlen utcai gye­rekek, sőt sok esetben elemi, vagy középiskolai tanulók nyesdesnek ösz­sze, vagy tördelik le ágaikat. A jár­müvek sem a legkiméletessebbek a kis virágágyakkal szemben, mert számtalan esetben tapasztalhattuk, hogy egyes lelketlen emberek elő­szeretettel hajtanak kocsijukkal azon keresztü', mikor kényelmesen van az úttesten is helyük. > Hol van Pápa kulturváros jellege ha lakosságától ennyi megértést a szép és hasznos iránt nem tapasz­talhatunk. Városunk nagy része ver­senyez, hogy utcáit minél csinosabbá tegye és így mindenhol fokozottabb erővel törekednek az utcák parkosí­tására. Több városban szebbnél­szebb parkokat látunk, hol a lakos­ság maga is féltő gonddal vigyáz azokra és mindent elkövet azok szebbé tételére. Hol van a sokat em-

Next

/
Oldalképek
Tartalom