Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-01-05 / 1. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszém: 199. Kiadóhivatal: Csáky-itca 21. Telefonszém: 157. Lap­tulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 F, félévre" 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb­miliméter a hirdetések között 4 fill.,, a szöveg között 5 fill. Az 1935 év mérlege. A magán vállalkozásokhoz hason­lóan igyekszünk az elmúlt esztendő mérlegét elkészíteni, hogy meglát­hassuk vájjon jót, vagy rosszat ered­ményezett-e. Szilveszter napján a hálaadás szava hallatszott mindenfelül, hogy ezt az évet is túléltük és egyben a fohász szava szállt az Egek Urához a jobb jövőért. Lelki életünk elszámolása nem tar­tozik a nyilvánoaság elé, azt min­denki intézze el saját magában és tegyen számot, hogy mennyiben fe­lelt meg az Isten parancsainak, vagy mennyiben nem és ezek után igye­kezzék életét berendezni. A politikai mérleget kívánjuk ez­úttal felállítani. Belpolitikánkban mint plusz tételt könyveljük el, hogy az országban béke és rend volt, tökéletes volt az élet és vagyonbiz­tonság. De vájjon ez a tétel az 1935 év eredménye volt-e ? Nem, mert ez a tétel már az előző évekből lett át­hozva, ez tehát az elmúlt év ered­ményének nem tekinthető, csupán annak fenntartása jelentkezik ered­ményként. A kormány több javaslatot helye­zett kilátásba, amelyek a vagyon el­oszlásban mutatkozó ellentétek el­tüntetését célozzák, így a telepítési és hitbizományi javaslat, ezek gya­korlati jelentőségét még nem ismer­jük, ezt majd csak a jövő mutatja meg. A gabonavédelmi rendeletek már nagy részében megvoltak, tehát nem az ó-év szülöttei, lényegükben pedig csak részleges megoldást eredmé­nyeztek. Az ezen a téren tett új in­tézkedések majd csak ezután mutat­ják meg életrevalóságukat. Ezen plusz tételek mellett mínusz­ként jelentkeznek a gazdasági élet teljes lerongyolódottsága, a magán­vállalkozások tönkremenetele, a mun­kanélküliség sötét réme, az állásta­lanság megoldhatatlan problémája és az egyéni szabadság lassú, de biz­tos megkötöttsége. Ezen tételeket szembe állítva az eredményekkel a belpolitikai élet mérlege veszteséget mutat. Külpolitikai mérlegünk sem mutat Jobb képet a belpolitikánál. A mult év eleje azt engedte sejtetni, hogy hazánk kiemelkedik politikai elszige­Kedvezmények a közszállításnál a kisiparosságnak Az új közszállitásí szabályrendelet a kisiparosságnak több már régóta hangoztatott kívánságát tette magá­évá, melyek lehetővé teszik, hogy a kisiparosság is nagyobb mértékben résresüljön a közszállitásokból. A közszállítási szabályrendelet sza­kított azon régi elvvel, hogy a köz­száilítás csak a legolcsóbb ajánlat­tevőnek adható ki, vagyis lehetővé teszi, hogy egy drágább ajánlattevő kaphassa meg a munkát, ha annak ajánlata az anyagárak és munkadíj figyelembevételével reálisabb. Biztosítja a szabályzat a kisiparos­ságnak azon jogát, hogy amennyi­ben a versenytárgyalási kiírások nem szabályosak, illetve félreértésekre ad­hat okot, az érdekeltek kérhetik an­nak kiigazítását úgy a kiiró hatóság­nál, mint a minisztériumnál. Közszállitásokból 5000 P értékig csupán a képesített kisiparosok ré­szesülhetnek, mások ajánlatai el nem fogadhatók. A ruh^konfekció-, cipő-, sapka-iparban bárminő értékű közmunkák, azok 40—100 % ere­jéig a kisiparnak vannak fenntartva, magasépítésnél az új munkák 20 ezer pengő összértékig, átalakításnál és tatarozásnál 5 ezer pengő értékig szin­tén csak kisiparosok ajánlatai vehe­tők figyelembe. Nem engedi meg a közszáliííási szabályzat a kéimüvesipar körébe tartozó munkálatoknál az inségmun­kák házikezelésben való végzését. Lényeges újítás továbbá az is, hogy ajánlatoknál elsősorban a helyi vál­lalkozók ajánlatait kell figyelembe venni. Reméljük, hogy az új közszállítási szabályrendelet egyes intézkedései j a gyakorlatba is átmennek, ez lénye­gesen hozzájárul a kisiparosság ne­héz helyzetének javításához. teltségéből, ez azonban nem követ­kezett be, sőt az év utolsó hónapjai a körénk fonódó gyűrűt még szo­rosabbá tették. Angliában már voltak hivatalos nyilatkozatok, amelyek a magyar revízió gondolatát hangoztatták. A legutóbbi hónapok az angol közvé­lemény egyrészének irántunk tanú­sított jóindulatát csökkentették. Fran­ciaország ridegsége semmivel sem csökkent, sőt a legutóbbi berlini mi­niszterelnöki látogatás a velünk szem­beni bizalmatlanságot fokozta. A kis­antantant természetszerűleg ellensé­ges érzülettel viselkedett velünk szem­ben. Ezzel szemben kétségtelen, hogy Olaszország barátsága megszilárdult és Ausztriával való jóviszonyunk sem romlott meg. Ezek a tények kétségtelenül eredményként jelent­keznek. Vizsgálandó azonban ezen eredmények gyakorlati jelentősége. Olaszország barátsága érték szá­munkra, azonban afrikai lekötöttsége gyakorlati értékét csökkenti. Ausztria gazdasági és politikai letiportságá­ban velünk egyenrangúnak mondható, tehát veszély esetén nem segíthet. Marad ezeken felül Németország­hoz való viszonyunk. A legutóbbi hónapok azt engedték következtetni, | hogy gazdasági téren a német orien­táció javunkra szolgál, mert Német­ország kivitelünk jelentős részét át­vette. Külpolitikai tájékozódásunk nem merülhet ki azonban csupán a gazdasági követelményekben, hanem egyéb politikai adottságokat is kell hogy figyelembe vegyen. A leg­utóbbi hónapok ismét háborús sze­leket lengettek, tehát keli, hogy po­litikánkat erre az eshetőségre is be­állítsuk, mert ha ezt mellőzzük, úgy egy kitörendő háború hazánkat a végveszélybe sodorhatja. Németország hatalmas katonai állam, azonban po­litikája homályos atekintetben, hogy háború esetén az angol, vagy olasz érdekek mellé áll-e. Kétségtelen, hogy Berlin minden Európai bonyodalmat saját javára akar majd kihasználni. Ez helyén való is, azonban nem tud­juk azt, hogy az nekünk is hozhat-e valami jót. A német barátságot ille­tőleg a sötétben tapogatódzunk, amelynek gyakorlati jelentősége a jövő kérdése. Lengyelország Német­országhoz igazodik. Külpolitikai mérlegünk tehát a valószínűség elvére van alapítva, an­nak helyes, vagy helytelen volta a jövő kérdése, az fogja megmutatni, hogy 1935-ben helyesen dolgoz­tunk-e. Szeretnénk hinni, hogy igen, mertha nem, ez hazánk megsemmi­sülését eredményezhetné. Pápa környéke úthálózatának állapota. A vidék községeinek vérkeringése, a községek kulturális fejlődése ha­bár kismértékben is, mégis függ a környék legnagyobb településével való érintkezéstől és annak megkö­zelíthetésétől. Sajnos az a tapasztalat, hogy az utak állapota a közelmúltban oly rossz és tűrhetetlen volt, hogy a jó falusiakat már a városbamenés gondolata is iszonyattal töltötte el. Épen ezen okok vizsgálása és a kö­zeli bakonyi kiránduló helyek köny­nyü megközelíthetése teszi szüksé­gessé a közutak állapotának szívün­kön viselését, hisz a falu a városra, a város a falura van utalva. Ezen évben mint a város, mint a vármegye intenzív munkássággal pró­bálta ezen ideák valóra váltását s örömmel kellett látnunk, hogy a nem­rég még járhatatlan utak járhatóvá tétéle után a község lakossága na­gyobb számban látogatta városunkat. Talán helyesen Ítélünk akkor, ha azt állapítjuk, hogy néhány éven belül útjaink állapota olyan lesz, amellyel a szűkös anyagi viszonyok mellett megelégedhetünk. Ezt alátámasztom az ezen évben végzett útépítések és a jövő évre tervbevett építkezések bizonylatával. Főbb útjaink, mint Pápa—soproni és Pápa—győri ut egészen jó álla­potban vannak, Pápa—jánosházi út Dáka-i szakasza ebben az évben épült ki a domb lehordásával és az éles kanyarok lehordásával. A Pápa —vaszar—gecsei út 0—3 km. sza­kassza is ebben az évben készült el, így ez az út az előző évekhez ké­pest kitűnő állapotban van. — A Celldömölkre vezető út borsosgyőri szakasza is kiépült s ezen fentemlí­tett útak további szakaszai tovább épülnek a jövő évben a vármegyei költságvetés beállítása szerint na­gyobb aparátussal mint eddig. A Pápa—ugodi út az idén is tovább épült s talán a jövő évben belekap­csolódik a zirci útba, mely a ba­konyba tervezett autóbusz-járat élet­képességét rendkívüli módon erősí­tené. A Pápáról Kisbér felé vezető út első 7 km.-re bizony nagyon kri­tikus állapotban van s ennek kiépí­tése elkerülhetetlen. Az ezévi átépí­tését és a Báróchegyi domb lehor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom