Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)
1935-12-15 / 51. szám
POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. S? , cTkesztŐ8ég: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky- ítca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fül., a szöveg között 5 fill. Választások után. A községi választások ismét több gondolatot érleltek meg a távolról szemlélőben és ebből egy pár tanulságot kívánunk leszűrni. Nem akarjuk a választások eredményét kritika 4árgyává tenni, a döntés a nép részéről megtörtént, ezt tudomásul vesszük. Általában a választásokat a fejetlenség jellemezte, sehol nem láttunk egységes erőt fellépni, inkább a személyek küzdelme volt az egész választás. Az egyes kerületekben közkézen forgó tengernyi lista, a neveknek különböző variálása azt engedte sejteni, hogy itt nem elvek, nem egyes pártok exponensei küzdenek egymással, hanem a féktelen egyéni ambíció keres magának kielégülést. Egy-két kivételtől eltekintve teljesen űj nevek alkották a jelöltek többségét. Nem lehet kifogás tárgyává tenni azt sem, ha eddig nem szerepelt egyének akarnak a képviselőtestületnek tagjai lenni, ha egyébként egyéniségük erre őket alkalmassá teszi, de pusztán annyi, hogy barátainak, rokonainak és ismerőseinek köre elég nagy, még senkit sem predesztinál a városi képviselőségre. Nem lehet egyéneket csak úgy minden nélkül békés hajlékukból a porondra kirángatni pusztán azért, mert még egy névre szükség van. Komolytalan az olyan eljárás és azt a tudatot érlelteti meg, hogy az egész dolog csak játék. A városi képviselőtestületi tagság nem annyira felelőtlen pozíció, mint egyesek gondolják. Végeredményben a város ezen parlamentje az egész város lakosságát közelről érinti és talán létérdekeit befolyásolható kérdésekben van hivatva esetenként dönteni. Tehát mégis meg van a jelentősége és nem szabad a képviselőteslületi tagságot lekicsinyelni és az oda valóságot úgy elbírálni, hogy ha ez ott van, akkor én is miért ne lehetnék ott. Nem lehet a városatyaság hiúsági kérdés kielégítője, sem az öncélok megvalósításának terepe. A köz érdeke lehet a egyedüli szempont, ami ezen tisztségre érdemesíthet. Nem lehet az egyes kilengésekért senkit felelőssé tenni, mégis azon intéző köröknek, kik eddig jól, vagy rosszul, vagy vonatkozásokban az ilyen kérdésekkel foglalkoztak, most A városi képviselő választások eredménye. A városi képviselő választások december 8-án folytak le. Az érdeklődés áitalában csekély volt, nem szavazott le a választóknak még 50 százaléka sem. Ezen választást általában az jellemezte, hogy a jelöltek részéről nagy volt az érdeklődés, mert volt kerület, hol a listák száma 20-on felül volt, csúpán az I. kerületben futott két lista, a többiben igen sok volt forgalomban. A választási gépezet a sok lista ellenére is zavartalanul működött. A központi bizottság Karlovitz Adolf választási elnök vezetése alatt, valamint az egyes körzetek bizottságainak munkája tökéletes volt. i* kerület. Az I. keiületben összesen 1170 szavazó van, ebből leszavazott 781, itt 23 rendes és 26 póttagra esett szavazat. Megválasztottak: Dr. Hoffner Sándor 513 Wittman Ignác 468 Fischer Gyula 462 Oie Sándor 442 szavazattal. Póítagok: Kardos Henrik, Braun Miksa, id. Kumrner János, Zakoís István. Jelentősebb szavazatot kaptak még, mint rendes tagok: dr. Friml Jenő 279, Steiner József 249, dr. Kende Vidor 178 és Schwarcz Vilmos 135. II. kerület* A szavazók száma 907, ebből leszavazott 489 A szavazás 37 rendes es 31 póttagra történt. Megválasztottak: Szalay István 319 Ruip Jenő 281 Böröczky Lajos 244 Dr. Csarmasz Ferenc 193 szavazattal. Póttagok: Nikodém Pál, Fejes László, Megyessy Antal és Nyárs Gyula. Jelentősebb szavazatot kaptak : Keresztes Gyula 170, dr. Bilitz Aladár 124, Varga János 118. III. kerület. A szavazatok száma 864, ebből leszavazott 462. A szavzás 13 rendes és 21 póttagra történt. Megválasztottak: vitéz Draskóczy István 169 Szalay Lalos 168 szavazattal. Póttagok: Tóth István és Bányász Ferenc. Jelentősebb szavazatot kaptak: Pados Ferenc 155, Nánik Pál 147, Kunt János 142 IV. kerület. A szavazatok száma 1223, leszavaztak 550-en. A szavazás 21 rendes és 27 póttagra történt. Megválasztottak: Szűcs Dezső 278 vitéz Hevessy József 241 Szakács Dániel 236 szavazattal. Póttagok: Antal Gyula, Balogh Ernő és Tömböl Miklós. Jelentősebb szavazatot kaptak : Varga László 134. ifj. Laluk Pál 121, Pados Ferenc 89. V. kerület. A szavazatok száma 780, ebből leszavaztak 512-en. A szavazás 23 rendes és 45 póttagra történt. Megválasztottak : Faa László 138 Böröczky Lajos 125 szavazattal: Póttagok: Dekovics József és Teke József. Jelentősebb szavazatott kaplak : Varga József 98, Balía Kálmán 73, Keresztes Gyula 63. sem lett volna szabad az egész kérdést szabadjára hagyni. Nem arra gondoltunk, hogy az egyéneket szorítsuk háttérbe, mert egy szervezett fellépés keretein belül még mindig elég lehetősége van az egyének érvényesülésének. A szervezettlenség, a különféle érdekek össze nem egyeztetése volt a legfőbb hiba s ez tette lehetővé, hogy egy kerületben 30— 40 tagra történt a szavazás. Ne hagyjuk ezt a kérdést a jövőben úgy szabadjára, szeretettel és hozzáértéssel foglalkozzunk vele, mert ha ez a mostani állapot állandósul, akkor a kedélyek felszabadulnak és nem lehet tudni, hogy végeredményben hová ! fog ez vezetni. A város érdeke is megkívánja, hogy ügyeivel komolyan foglalkozzunk és ne engedjük, hogy egyesek ilyen választást csak nevük reklamirozására használhassanak fel. Rmirői nem szabad megfeledkeznünk. (m. f. dr.) Nem is lehet róla megfeledkeznünk. Nem olyan vendég, kit szépszerével el lehetne tessékelnünk küszöbünkről. Nem olyan a kopogtatása, hogy meg ne hallanók a mindennapi élet legnagyobb zajában is. Nem olyan a kérése, hogy azt viszsza lehetne utasítanunk. A telet értem. A telet, mely itt van, kopogtat, szól, kér, követel, int és fenyeget. A telet, melyre annyi ember nem tud kellőképpen felkészülni. A telet, mely valamikor annyi embernek pihenést, erőgyűjtést jelentett, ma azonban csak növeli azt a kétségbeesést, melyet az eddigi gondokat, szenvedéseket és nélkülözéseket újakkal tetéző hideg jelent. A tél az a vendég, melyet, bár nem jön váratlanul, sokan nem látnak szívesen és csak szívszorongva fogadnak. E sokaknak szorongó érzésén azoknak kell segíteniük, akiknek nincs okuk félni a téltől: egyeseknek, a hatóságoknak, a társadalomnak. Nem külön, hanem összefogva az erőforrásokat okosan és gazdaságosan duzzasztva, kiméivé, tárolva, hogy jusson is, meg maradjon is. Jusson azoknak, akik igazán rá vannak szorulva, és maradjon váratlan és előre nem látható nehéz napokra. Pápa városa, tudjuk és szívesen elismerjük, nem tekint ölbetetett kézzel a közeledő tél elé, hanem megkísérel mindent, amivel nyomorban sínylődő lakosainak téli gondjait enyhíteni tudja. Az u. n. egri norma fölvetett eszmélye is, melyről lapunk is nemrégen ejtett szót, ezt a nemes célt szolgálja. De ezzel kapcsolatban fölvetődött egy másik kérdés is, melynek gyakorlati jelentősége elől nem lehet kitérni : az t. i., hogy ha behozzák az egri normát, mely elsősorban és legfőképpen a társadalmi jótékonyságra s annak adományaira támaszkodik, nem lesz-e ez az adakozó kéz szűkebb marku, mint ha az inségadót egyszerűen kivetik és hozzácsapják az adófizető polgárnak többi adójához? Erről csakugyan lehet beszélni. Ezt meg lehet és meg kell fontolni. Önként kínálkozó megoldás volna,, hogy a város maga csak szedje tovább az inségadót s a befolyt öszszeget — a megfelelő és másutt is
