Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-05-12 / 20. szám

ioKelo győri cégnél vásárol. 148 ha 'ú „TIKÜRÉROSSBE" készpénzértékíí utalványait veszi igénybe. Központi iroda : 0yir, Beák Ferenc utca 18. sz. tekergő koldusról sohasem tudja az ember, hogy rászorul-e vagy nem a segítségre és legtöbbször érdemtelen kezekbe kerül az a tíz-húsz fillér, amit a jólelkű adakozó nyújt a megszánt embernek, mig a szegényügyi hivatal, mely körülbelül kétezer családot tart nyilván, szinte csalhatatlan ezek anyagi viszonyainak megítélésében. Megtörtént "eset például, hogy az anya minden reggel koldulásra kényszerítene tizenkét éves leánygyermekét s a „keresetet" az anya délutánonként elpálinkázta a sarki fűszeresnél. Az is számtalan esetben megtörtént hogy ilyen álkoldusokban szorgalmas mozi látogatói sikerült felfedezni. Az ilyesmire n agánosok figyelme nem terjedhet ki. Sajnos azonban — panaszkodik a szegényügyi gondnok — sokan még mindig nem értik, vagy nem akarják megérteni milyen nagy elő nyei vannak a koldusváltságnak. Nagy baj, hogy nem lehet minden koldus mögé rendőrt állítani s azért vannak olyanok, akik tilalom ellenére is járnak házakhoz koldulni és ha el akarják őket utasítani azzal, hogy fizetnek koldusválíságoí, menjenek a városhoz kérni, akkor ezek a tolakodók befeketítik a várost, a polgármestert, a szegényügyi hivatalt és sajnos sok helyen inkább hisznek ennek az álszemérmes hazudozó koldusnak, mint a hatóságnak s mivel kétszer nem akarnak adózni, inkább a koldusváltságot mondják le, pedig az a szegényember sokkal többet ér el azzal, ha havonként kap biztos összeget, mint ha bizonytalan fillérekért kell bejárnia naponként a várost. Mi elvben és gyakorlatban helyeseljük és támogatjuk a város ezen jótékony célú akcióját és meg vagyunk győződve, hogy a polgárság részéről való intézményesés jóindulatú támogatásával meg lehet oldani eredményesen ennek a városnak a koldus kérdését. Dr. —h —e. Kertváros 1. utca, uilla sorban, trif-ft í. szán alatt emeleti 3 szobás komfortos lakás, mellékhelyiségekkel augusztus, esetleg november 1-ére bérbeadó. — Érdeklődni 214 lehet az alsó lakásban. Kat egyházközség közgyűlése. A róm. kat. egyházközség május 5-én tartotta közgyűlését Németh József apátplébános, egyházi elnök vezetéke alatt. A közgyűlésen a képviselő lestüleii tagok nagyszámban jelentek meg. Az űjonan iriegválasztott képviselőtestületi tagok esküiétele után a tisztikar és egyes bizottságok megválasztása k'vetkezett A közgyűlés az e nőklő apátplébános javaslatára világi elnöknek Handl József járásbirósági elnököt, templomgondnoknak Ruip Jenőt, jegyzőnek Jászay Józsefet választotta meg. A pénztárosi állásra Pullmann Jánost választották meg szótöbbséggel. A bizottságok megválasztása is közfelkiáltással történt Küzdelem a kontárok ellen. A kisipari életnek az utóbbi időben egyik legfontosabb problémája lett a kontárkérdés. Mind több és több a panasz a kontárok ellen, akik iparengedély nélkül üzletszerűen ipari munkával foglalkoznak és ezzel egyrészt elvonják a munkaalkalmat olyan iparosoktól, a ik iparuk után adót fizetnek, másrészt pedig felületes munkájukkal csökkentik a magyar kisipar produktivumának értékét. Az ipartestületeknek is egyik legfőbb gondjuk, hogy ezt a kérdést véglegesen tisztázzák és olyan rendelkezéseket létesítsenek, amelyek a kontárok káros munkáját végleg megakadályozná. Ebben az ügyben a legutóbbi időben a kisipari érdekképviseletek igen érdekes javaslatot terjesztettek elő. A kontárkérdést a segédidő meghosszabbításával akarják rendezni. A segédidő eddig ugyanis 2—3 év volt, ami azt jelentette, hogy ennek letelte után bárki igazolványt válthatott és megkezdhette iparának önálló gyakorlását. Most ?zt szeretnék elérni a kisipari érdekképviseletek, hogy a segédidő tartamát 5 évre emeljék fel. Ezzel megakadályozzák, hogy pár évig nem emelkednék olyan mértékben az önálló mesterek száma, a segédek is alaposabban kiképeznék magukat s ját iparukban és az így nyert idő alatt — úgy vélik — a gazdasági élet úgy megfog javulni, hogy a kontárkérdés nem fog külön prob émát képezni. Vaszary Piri városunkban. Régen látott művészi produkcióban volt része a pápai színházlátogató közönségnek kedden a Jókai Színházban. Az igazgatóság anyagi áldozatokat nem kímélve, lehozatta egy estére Vaszary Pirit, a Nemzeti Színház nagynevű művésznőjét. Móricz Zsigmond „Légy jó mindhalálig" című szinműjéöen csillogtatta káprázatos képességeit. Vaszary Piroska feledhetetlen színházi élményt ajándékozva a közönségnek. A színműt Móricz Zsigmond regényéből maga d amatizáita, nem valami szerencsésen, de Vaszary Piri játéka elfeledtette a darab zökkenőit és kitöltötte a helyenkénti laposságát. Egy gyer- í mek szív rejtelmeiről szóló egyszerű kis mese, könnyekig megható tragédiává alakult át a művésznő elgondolásában és tökéletes alakításában. Vaszary Piri egy estére átalakult ebben a darabban testestől-lelkestő! a komolyan gondolkozó, romlatlan lelkű kis paraszt fiúvá, a gyermekkorát halálosan únó Nyilas Misivé, aki a sok rakoncátlan iskolatársa közül a felnőttek közé vágyik, mert a felnőttek jók az Ő elgondolása szerint, mert azok tudják mi a helyes és a felnőtt nem tehet mást, mint helyeset. És Nyilas Misi csalódik a felnőttekben. Ezt az összetört szívű gyermeket olyan realitással elevenítette meg Vaszary Piri, hogy könnyben úszott a nézőtér szeme. Vaszari Piri csodálatos játéka társulatunk többi tagját is magával ragadiá, úgy hogy szinte tökéletes előadásban gyönyörködhetett a közönség. X /•£ ió keret EMELI A KÉPEI. KERETEZTESSEN: I a Ker. Nemzeti Nyomdában PÁF»H, CSAKY-U

1TC A 21. sz i A velencei hármas találkozó a látszat szerint is a legteljesebb egyetértéssel zárult. Ha a kiadott hivatalos jelentések, amint hisszük is, az események hű tükrét közlik, úgy Magyarországnak aggodalomra oka nem lehet. Mindhárom külügyminiszter egy volt abban, hogy Ausztria függetlenségét minden körülmények között meg kell őrizni. Ezt természetesen Olaszországgal egyetemben kell, hogy kívánjuk. Emelett azonban a lényeg az, hogy xWagyarországnak a dunai paktumhoz való csatlakozás esetére sem kellett revíziós és egyenjogúsági terveiből valamit is feladnia. Helyesnek kell tartanunk a dunai benemavatkozási szerződést, ha az tőlünk fontos kérdésekben elvfeladást nem kíván, azonban úgy látjuk, hogy Ausztria függetlensége minden tanácskozás, egymástkövető szerződések nélkül is hatékonyabban biztosítható volna a mai kor szellemének megfelelő magyar-osztrák együttműködés által. * * * A pénzügyminiszter benyújtotta az 1935—36. évi költségvetést. Előre láttuk azt, hogy a pénzügyminiszter költségvetése és az ezzel kapcsolatban elmondott expozéja sok jót nem fog tartalmazni, ennek ellenére is bizonyos csalódás ért bennünket. Egy költségvetési beszéd a leghűbb tükre az ország helyzetének és leginkább felöleli a kormány jövő terveit Bizony igen szomorú képet kell, hogy kapjunk az ország helyzetéről a költségvetési beszédből. A már több oldalról beígért gazdasági helyzet javulását ebben nem bírjuk felfedezni. Minden mondata egy elszomorító kép,, a bevételeknél csökkenés, a kiadásoknál emelkedés, a zárszámadásnál 76 milliós deficit. Emberfeletti munka kell ilyen viszonyok mellett az ország pénzügyi egyensúlyának megőrzésére. Csak fokozott, de észszerűen végrehajtott takarékosság segíthet ezen az állapoton, de a takarékosság mellett figyelemmel kell lenni a fejlődésre is,, nem lehet a szükséges beruházások elől sem elzárkózni. A fő szempont azonban az legyen, hogy a lakosság keresőképessége növeltessék, mert mig a gazda terményeinek nincsen ára, az iparos nem talál vevőre árújára, a munkás éhbérért dolgozik, hiába a szépen összeállított költségvetés, addig javulás itt nem lesz. * * * Az angol király most ünnepli uralkodásának 25 éves évfordulóját Az ünnepelt királyi párt az egész angol birodalom és annak népe szeretettel veszi körül és egy emberként vesz részt az ünneplésben. Boldog ország, melynek ilyen királya van, ki megtalálta népei szívéhez az ütat, vele együtt van a szenvedésben, bajban és vele együtt tud örülni is. De boldog az a nép is, amely ilyen királyt mondhat magáénak, ki ismeri alattvalóinak életét, bajait, ki mindig népe mellett van, ha annak támaszra van szüksége. Az atya és a gyermek fogalma valósul meg itt a király és a nép egymáshoz való viszonyában. A király atyja az ő népének, a nép szerető gyermeke a királyának.