Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-02-24 / 8. szám

MEG1ELENSK MINDEN VASáRNAP. POLIIíKiS HETILQP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám : 199. Kiadóhivatal: Csákyíitca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. A tanoncoktatás és az iparosság. Az 1867-ben létrejött kiegyezés gazdaságilag igen jó hatással volt liazánkra nézve. Rohamléptekkel indult az ipar és kereskedelem, lendült fel a gazdasági élet. Mindenfelé létesültek az új ipartelepek, nagyméretű építkezések kezdődtek és az eddigi hosszú évtizedes tespedést lázas munka foglalta el. Ez a változás különösen az iparosságnál éreztette hatását. Köztudomásu, hogy a magyarság eleinte földmivelő és állattenyésztő nép volt és a kézművesség csak elvétve volt népünknél elterjedve. Az első mesteremberek idegenek, főként németek voltak, kik az ipart hazájukból hozták magukkal és terjesztették el nálunk. Főkép a bányavárosokban a Felvidéken, azután a Dunántúlon és kevés számban Erdélyben telepedtek le iparosok külföldről. Sok iparosnak német neve, de főkép a szerszámok idegen kifejezései mind arra engednek következtetni, hogy hozzánk az ipar idegenből importálódott. Hiába akarjuk pl. egy cipésznek megmagyarázni, mi az a „munkaasztal" ő csak „pangIi"-t fog mondani, így vagyunk a „vinkli„ „sraubli" „hóbli" stb. nevekkel is. Midőn a gazdasági fellendülés időszaka elkövetkezett, mindig több lett azon magyar családok száma, kik gyermekeiket az ipari pályára szánták. És ez helyes is volt, mert az ipar művelése abban az időben nagyszerű kereseti lehetőséget nyújtott és ezzel együtt járt a tekintély növekedése. A városok főbb utcáin egymásután épültek a magyar iparosok házai és az iparosság lassanként a közélet terén is elsőrangú tényező lett. így vette át az iparban a magyarság a vezető szerepet és szerzett szakmájában elismerést nagyszerű .készítményeiért a külföld előtt is. A szakmabeli jártassággal pedig együtt járt az a törekvés, hogy a jövendő iparosgenerációt szellemileg is műveltté tegyük, aki tudjon helyesen fogalmazni, ismerje szakmájának történetét, a használt nyersanyagokat, értsen a költségvetéshez, számoláshoz és ami a legfőbb : tudjon ügyesen rajzolni. Az ipar fejlődést megbénítő eéhrjendszernek eltörlése után a törvényFőszerkesztő: GRATZEB JANOS. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Olcsóbb lett az ipari áramfogyasztá Folyó hó 19-én tartott a pápai villanytelep felügyelő-bizottsága ülést. Az ülésen több fontosabb javaslat szerepelt, ezek közül a legfontosabb az ipari áramdíj újbóli megállapítása. A lényeges változtatást eredményező polgármesteri javaslatot, mit a bizottság egyhangúlag elfogadott, a következőkben ismertetjük Az ipari áramdíj fokozatos skála szerint csökken. Ha a fogyasztás a 3000 kilowati órát eléri, úgy a díj 34 fillér, ezen felüli fogyasztásnál minden további 1000 kilowatt óra többletfogyasztásnál 1 — 1 fillérrel csökken egészen a 10.000 kilowatt óra fogyasztásig, hol ha ezen fogyasztást eléri,, úgy az áramdij már csak 27 fillér, 12 500 kilowatt óránál 26 fillér, 15.000 kilowatt óránál pedig 25 fillér. A bizottság felhatalmazta a polgármestert, hogy egyes nagyobb létesítendő ipari vállalattal teljesen üzletszerüleg külön megállapodást is létesíthessen. A villanytelep üzemvezetője egy 1 részletes jelentésben számolt be a | bizottságnak a villanyos üzem 1934. évi eredményéről. A jelentés szerint az összes fogyaszlók száma 3149, ebből világítási 3045, ipari fogyasztó pedig 104, A szaporulat az 1933. évivel szemben 148 világítási és 6 ipari fogyasztó. A közvilágítási szaporulat 11 drb. egész éjjel egő, 85 drb. fél éjjel égő lámpa. A békevilági helyzettel szemben a közvilágítás az egész éjjeli világításnál 36%-os emelkedést mutat, mert míg a háború előtt az egész éjjel égő lámpák a közvilágításnak 50 százalékát tették, addig ma 86 százalékát teszik ki. Lényeges szaporulat állott be a vezetéknél is. ugyanis 1094 m. hosszú új vezeték létesült és ez tette lehetővé, hogy az áramfogyasztásban is lényeges növekedés állott elő. Az összes bevétel kitett 175.000 pengői, ebből ipari fogyasztásra esik 61710 pengő, az 1933. évi 42400 pengős bevétellel szemben 19310 pengővel több. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiiiméier a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fiII. fi magyar rádió Hísérletképpeit bevezeti a iávöibaláíésf. Az összes európai államokban lázas munki folyik, hogy a távolbalátás eszméjét minél tökéletesebben gyakorlatilag is megvalósítsák. Az angol rádió már május elsején bevezeti a televíziós rendszert és így több áilam is megtette az előkészületeket, hogy ezen rendszert mielőbb bevezesse. A póstavezérígazgaíóság nyi'atkozaia szerint az eddigi kisértetek arra engednek következtetni, hogy a technika mai állása mellett televíziós hullámokkal legfeljebb 40—50 kiióméternyi terüieíet lehet besugározni, már pedig a bevezetésnek és fenntartásnak aránytalan költségeit ilyen kis terület nem igen birja. Ennek ellenére egyelőre csupán kísérletképpen egy Németországból kölcsönkapott televíziós készülékkel bemutatja a televíziós rendszert és amennyiben úgy a külföldi példák, mint a belföldi kísérletek kellő eredményt mutatnak, a magyar pó>ta sem zárkózik el a televíziós rendszer bevezetésétől. hozás megalkotta az 1884. évi XVIII. törvénycikket, mely az ipariskolák felállítását elrendeli. Egymásután létesültek a tanoncok oktatására szolgáló tanintézetek, melyeknek látogatása minden tanoncra nézve kötelezővé vált. Betetőzte az iparoktatást az 1922. évi XII. tc., mely az iparostanoncok heti tanítási óra számát 9-re emelte fel, melyből 1 óra hittanra fordítandó. Az iparostársadalom megértette a kor szavát és szívesen küldte tanoncát az ipariskolába mert belátta, hogy minél nagyobb szellemi, kulturális és szakmabeli műveltséget fog ott elsajátítani, ez végeredményben mind az összes iparosság javára fog szolgálni. Hogy a városok mily fontosnak tartották az iparos nevelést, arra élénk példát mutatnak több százezer pengős költséggel épült gyönyörű iskolapaloták, melyek Győrben, Debrecenben, Szegedeen, Pécsett stb. létesültek, s felveszik a versenyt bármely középiskolával. A haladás e téren meg is mutatta hatását, mert — hogy a magaviseletről beszéljünk, amig voltak évtizeddel ezelőtt városok, ahol este rendőröknek kellett az ipariskolák előtt posztolni, hogy a kitóduló tanoncok a járókelőkben kárt ne tegyenek, addig ma már egy teljesen fegyelmezett tanulósereg hagyja el a tanítás végével az „alma matert" A mai súlyos gazdasági helyzet azonban az iparosságra is hatással van. A nehéz kereseti-és pénzviszonyok, a magas közterhek természetszerűleg idegessé teszik a kézművesosztályt. A törvény előírja, hogy a tanonc iskolai mulasztásáért a mester felelős és az előrelátható hiányzást előzőleg be kell jelenteni az iskolák vezetőinél. Ha ez nem történnék meg, az iskolavezetőknek fegyelmi felelősség meílett kötelessége az iskolából elmaradókat minden hónapban a községi elöljárósághoz felterjeszteni, (129.§) ahol a mulasztó tanonc gazdáját megbüntetik s miután ma egy iparosnál minden fillér nagy pénz, — a kiszabott büntetés miatt az ipariskolára neheztel, pedig az egyáltalán nem tehet róla, hogy a mesternek néhány pengőt kellett fizetni tanonca mulasztása miatt. Gyakran hallatszik a mondás egyes mesterek ajkáról: „Minek tartsak ta! noncot, hogy ipariskolába járjon, meg a leventébe?" Ez helytelen állítás és körülbelül ugyanúgy hangzik, mintha pl. az anyák kijelentenék, hogy nem nevelnek több fiút, mert úgyis elviszik majd őket katonának. Minden józanul gondolkodó iparosnak be kell látnia, hogy a mai lüktető, rohanó világban erős felkészültségi! emberek állhatják meg csak helyüket és pl. egy precíziós mérleg elkészítéséhez, egy költségvetés öszszeállításhoz, a különféle technikai gépek felszereléséhez nemcsak szakmabeli tudás, hanem szellemi intelligencia is szükséges, mely utóbbit az ipariskolában sajátítja el a jövendő iparos. Hisz ma már mindennapos dolog a középiskola 4 osztályát végzett tanonc, sőt nem ritka az érettségizett ifjú és az okleveles tanítónő, ki iparra adja magát. A felettes hatóságok elismerőleg nyilatkoznak mindenfelé az ipariskolák munkáságáról és ezért az iparosságnak is örömmel kell oda küldeni tanoncait. Iparosság és ipariskola a legszebb összhangban kell, hogy álljanak egymással, mert minden mesternek úgy kell tekintenie tanoncát, mintha saját gyermeke volna, kinek neveléséről ő tartozik gondoskodni. Segítsük elő tehát az iparoktatást, mert minden müveit magyar iparos csak egyik őrszeme annak a jövendő hadseregnek, amelynek célja: a müveit, boldog Nagymagyarország feltámasztása! Láng Károly.