Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-02-10 / 6. szám

is azok a gondolatok, amik a Turul gyűlésen felvetődtek, az emberben könnyen azt a hiedelmet kelthetik, hogy nem a béke korszakát, egy világháború lerongyoltságát éljük, ha­nem forradalmi időket. Tisztelet és becsület az ifjúságnak, de ne igye­kezzék egy pár száz ifjú, kik talán félre vannak vezetve, véleményét mint egy országosan elfogadott és elismert követelést másokra ráerő­szakolni, hanem tisztelje más felfo­gását is. * * * Magyar érzésének és gondolkozá­sának igen szép bizonyítékát szol­gáltatta Kovácsevics Milenkó buda­pesti nagykereskedő, aki vállalatának 250 tagu személyzetéből az összes idegenhangzású nevüekkel együtt megmagyarosíttatta a nevét, pedig nem is tisztviselő, nem is a magyar államtól kap fizetést, hanem a kö­zönségtől származik iövedelme. Jön! Jön! Jön! Katolikus bál. A farsang legsikerültebb bálját ren­dezték a pápai katolikus társadalmi egyesületek február 2-án a Griff­szálló összes termeiben. Este tíz órára teljesen megtelt a bálterem. Furcsa volt, hogy mikor a jó Döme rázendített bandájával a meg­nyitó csárdásra, percekig csak két párocska akadt, akik az ősi zene ütemére össze merték ütögetni ÍX&ájöfert, pedig ugyanekkor tucat­számra áftt a sok jól fésült gavallér a teremben, gémben a csinosabb­nál csinosabb és táncolás vágyától türelmetlen höigyekkelTKanem azután mikor a jazz plim-plamozmifé&lte az első foxot, egysze re hatalmas tumultus kerekedett. Ott volt a bálban városunk tár­sadalmának színe-java és ott min­denki igen jól mulatott. A nagyszü­netben minden asztalnál zsúfolva ültek s a jókedv fokról-fokra emel­kedett ér a magas hangulatban egész kis háború fejlődött ki a hölgyek és urak között. Vér szerencsére nem folyt, az édes ellenségek csak ártat­lan papírgolyócskákkal „lövöldöztek" egymásra; érthető, hiszen a szívek csatája volt. A „nagy háború"- leg­derüsebb pillanatai azok voltak, mi­kor egy-egy ügyetlen Céljavesztett golyója valamelyik hajmentes koponya fényes tükrén kötött ki, de még ka­cagfaióbb volt, mikor az illető Ámor nyilának vélte az eltévedt hpdacsot és ravaszkásan laposat pislogott a pajzánkodó tündérke felé. Szünet után a legfelsőbb régiókba kalandozott a jókedv és még azok is táncra perdültek, akik tíz éve bú­csút mondtak az efféle mulatságnak. Bizony sokan voltak olyanok, akik reggel öt órakor sem akarták el­hinni a rendőrbácsinak, hogy vége a zenélésnek és haza kell menni, de nem is fogadtak szót, sok magán­háznál folyt reggelig a muri. Dr-k-c. Szerencsétlenségei* fadöntés közben. A téli időszak a fadöntés ideje. Pápát környező falvakban is a sze­gény nép java kenyerét ez a munka adja. Nehéz, fárasztó és különösen veszélyes dolog, mert sokféle baleset és szerencsétlenség leskelődik az emberre. Január 31-én Pápasalamonban Ihász Antal 46 éves ember járt szerencsétlenül A már tövében kel­lőleg átvágott fát kellett dönteni. Ihász a fejszéjét a vállára fektette, hogy úgy nagyobb erőt tudjon ki­fejteni. Amint nekirugaszkodott, a fa törzse hirtelen megdőlt éj Ihász felé esett. A szerencsétlen ember most a fejszétől akadályozva nem tudott hirtelen elugrani, hogy kulcscsontja eltörött. Február 1-én Pápateszéren Bodó Gyula 19 éves napszámos lett a fa­döntés veszedelmeinek áldozata. S ami különösen fonákul hangzik, őt már a földön fekvő faág sebezte meg súlyosan. A kidőlt fa az útra esett és onnan akarták eltávolítani. Bodó valahogy rosszul helyezkedhetett el, mert a fának a törzsét amint erős rántással odább húzták, egy kiálló faág a jobb lábán mintegy 40 cm. hosszú, mély sebet ejtett. A munka két sebesültjét az Irgal­masok kórházába szállították. Ihász és Bodó sérülése nagyon súlyos, de nem életveszélyes. Hírek. Személyi hír. Kréhnyay Béla, Veszprémvármegye kir. tanfelügyelője a hét folyamán városunkban hivata­los látogatást tett a róm. katolikus és evangélikus elemi iskolákban, va­lamint az iskolánkivüli népoktató valamennyi alakulatánál. [Pr. Somogyi Vince ] ^ ^ napja, hogy a város megismerte dr. Somogyi Vince belgyógyász szak­orvost, máris búcsúzni kell tőle, csak emléke marad közöttünk. A bencés gimnázium volt növendéke tenulmányai befejezése után a buda­pesti-Rókus kórház alorvosa lett, ahol kiemelkedett tudásával, szorgal­mával és fáradtságot nem ismerő munkájával. Gy£flge fizikuma azon­ban nem bir'a azt a hatalmas mun­kát, amely Budapest egyik legna­gyobb kórházában napról-naptá fo­gadta és kollégái tanácsára vidéki? költözött. Rövid egyedi tartózkodása után diákéveinek kedves emlékű vá­rosát, Pápát szemelte ki letelepedésre. Itt csakhamar — rövid két hónap alatt — nagy közszeretetre tett szert, Munkája máról holnapra több éá több lett. Vállalta az Iparos Beíeg­segélyző Egyesület orvosi állását is. A nagy munkálkodás, melyet a köz­érdekében kifejtett, most már életébe került. Két héttel ezelőtt meghűlt s bár beteg volt, azért csak ellátta hivatását, úgyannyira, hogy a kór elhatalmasodott és a katasztrófa be­következett. A fiatal, mindenkivel szemben kedves, 33 éves Somogyi Vince meghalt. Hozzátartozói a meg­boldogult földi maradványait Gyar­matra szállították. Örök nyugalmat szülőfalujában talál. A Pápai Kaszinó február 10-én, határozatképtelenség esetén pedig február 17-én délután 4 órakor ren­des közgyűlést tart. Halálozás. Február 2-án özv. Hrdina Isivánné szül. Kramarik Aloj­zia 65 éves korában meghalt. Teme­tése a gyászoló család és nagyszámú rokonság nagy részvéte mellett volt febr. 4-én Tatán. Az elhunytban Dr. Nagy György felelős szerkesztőnk any'sát gyászolja. R. I. P. A városi adóhivatal Széplaky Rezső halálával megüresedett vezetői állását Hamuth János polgármester dr. Takács Lajos volt forg. adóhiva­tali főellenőrrel töltötte be ideiglene­sen. Dr. Takács Lajos február 7-én már új beosztásában működött a város szolgálatában. CSALOGÁNY A Jókai-kör február 10-én, va­sárnap délután 6 órakor a nőne­velő-intézet dísztermében Vályi Nagy Géza százados, a Petőfi-társaság tagja (Budapest) közreműködésével előadó ülést tart. A Bencés reálgimnázium 159. sz. Cötvin Mátyás cserkészcsapata febr. 24-én vidám műsoros estet rendez. A parancsnokságnak sikerült keresz­tülvinni, hogy ezen az ünnepélyen a győri Katolikus Kör szalonzenekara is közreműködjék, amellyel ritka ze­nei élvezetet óhajt szerezni Pápa vá­ros közönségének. Részletes műsort a következő számunkban közlünk. Kinizsi T. O. vezetősége a héten megtartott intéző-bizottsági üTés&l úgy határozott, hogy szeretett elnöke elhunyta felett érzett mély kegyelete jeléül a február 9-ére tervezett tánc­mulatságának időpontját bizonytalan időre elhalasztja. Műsoros táncmulatság. A pápai állami tanílóképző tanári kara és ifjúsága az önképzőkör javára folyó évi február hó 23-án a Griff-szálló összes termeiben műsoros estéllyel egybekötött táncmulatságot rendez, melyre már ez utlal felhívjuk az ér­deklődők szíves figyelmét. Eljegyzési kárt yáin­kat, eskü­vői érte­sítésünket névjegye­i n k e t a Keresztény Nemzeti Nyomdában készíttetjük Pápa, Csáky utca 21 sz. Telefon 157 Széplaky Rezső f Az elmúlt vasárnap délután szo­morú hír járta be a várost, általános megdöbbenést váltva ki az embe­rekből. A városi adóhivatal fiatal, mindenkihez előzékeny, jóakaratú fő­nöke hirtelen, váratlanul agyszélhü­désben elhunyt. Előzőleg több napon át hülésben gyengélkedett, de ez semmi összefüggésben sem volt el­halálozásával, az meg szintén nehe­zen volt érthető, hogy valaki 42 éves korában agyszélhüdésben haljon meg. A halállal küzdő beteghez hívott or­vos azután megmagyarázta, hogy a korai halált a harctéri súlyos rok­kantság okozta, ami miatt nem volt rendes a vérkeringés, s túlmagas a vérnyomás. A pápai bencés, majd a ref. főis­kolában tanulmányait elvégezve a jogra iratkozott be Széplaky Rezső, de tanulmányait abba kellett hagynia a háború kitörése miatt, amikor is a 33. gyalogezred kötelékében az orosz harctérre került s 1917-ben, mint egy rohamszakasz parancsnoka, kö­zelharcban orosz kézigránáttól oly súlyos sebet kapott, hogy lábát térd felett amputálni kellett, s mint zász­lós kénytelen volt örökre búcsút mon­dani a harctérnek. 1919-ben a város polgárságának bizalma folytán a vá­roshoz került tisztviselőnek, majd az 1925. évben az adóhivatal főnökévé választották, mely tisztséget nagy tö­rekvéssel a város parancsoló szük­séglete és az adózó polgárok hely­zetének megértése, összeegyeztetése mellett közmegelégedésre töltötte be. Az OTI önkormányzati válasz­tások. Az Országos Társadalom­biztosító Intézet Igazgatósága 1935. január 25-én tartott Ülésében az In­Eggerth Márta tézet közgyűlése, a kerületi és a vál­lalati pénztári választmányok, yala* mint a Debreceni Kereskedelmi Be­tegsegélyző Pénztár választmánya tag jainak és póttagjainak választását 1935. március 31 és április 1, nap­jaira kiírta. I% a* C/h AaóAc^a!

Next

/
Oldalképek
Tartalom