Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-02-10 / 6. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASfiRNIP. Szerkesztőség : Horthy Miklós Fö utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal : Csáky­utca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör Főszerkesztő : GRATZER JANOS. Felelős szerkesztő: DR, NAGY GYÖRGY. 9 londoni folytatás. Épül a békealkotmány, Anglia és Franciország kormányainak londoni találkozója csak folytatása a béke­műnek, melynek kezdeményezője a nagy Duce volt. Németország és a dunai államok problémája a nagy megoldandó kérdés, mely nélkül nincs biztosítva Európa nyugalma. Mindaz, mi ezen kívül a külön­böző részletkérdésekben egyezmé­nyekre vezet, csak kisérő zene, a főcél a nagy imperialista baklövések jóvátétele, melyeket egymásrahalmo­zott a győztesek vak diplomáciája a háború utáni békeasztaloknál. Nem a lelkiismeret szava az, mely itt jó-^ vátételre készül, az alkotás csődjének beismerése, felismerése a békeszer­ződések tökéletlenségének és tart­hatatlanságának, mely népnyomort, pusztulást és annyi sok szenvedést hozott győztesek és legyőzőiteknél egyformán. Az elmúlt tizenöt év a nagy bizonyság, hogy a határokat nem lehet csak a zöldasztalok tér­képein meghúzni, mert erre rácáfol az élet gazdasági rendje és nem lehet úgy tárgyalni, megegyezni, hogy a másik tárgyaló fél kívül maradjon a tárgyalótermen, mert a másik lel­kében ott marad a mérges fullánk, mely minden pillanatban felborulás­sal fenyegeti a különös módon lét­rejött „egyezséget". Pedig így volt, 1920-ban rólunk, nélkülünk hatá­roztak. És most, hogy Londonban a győztes hatalmasok a római folyta­tásképen az Európa szanálásban meg­egyeztek és mint Laval mondja, hosszú időre sikerült Európa békéjének biz­tosítása, el kell jutni a mi kormá­nyunk diplomáciájának is a zöld­asztalokhoz, hol a római paktum részleteiben is megvalósításra ke­rül. Akarjuk hinni, hogy kormányunk •érzi a nagy felelősséget, mely a kö­zel jövőben e fontos tárgyalásokon reáhárul a nemzet jövője szempont­jából és maradva a realitások terén, mint egyenlő tárgyaló fél, igyekezni fog kiharcolni ott fajtánk józanságá­val és sértett öntudatával mindazt, ami az egyetemes magyarság jövője szempontjából fontos és nélkülöz­hetetlen. Nyugodtan ülhet le miniszterelnö­künk a tárgyaló asztalhoz, e kérdé­sekben nincs helye ellenzékiségnek, a nemzet minden fia mint egy em­ber fog mögötte állni. Akarjuk hinni, hogy a tárgyalásokról száműzik a trianoni stílust és egyenrangú nem­zetek találkozója lesz, jóvátétel ké­szül a bűnös áldiplomácia súlyos baklövései után, melyről tizenöt esz­résre késztette a bűnöst. Róma, Lon­don ennek állomásai és most szá­guldjon az európai diplomácia gyors­vonata a végállomás felé, hol tizenöt év annyi baja, nyomorúsága talál­hasson enyhülést és megoldást, ez ma a beteg Európa legfontosabb tendő tett bizonyságot és beisme- | érdeke. F. K. Rendkívüli közgyűlés a városházán. Pápa város képviselőtestülete febr. hó 11-én délután 3 órakor rend­kívüli közgyűlést tart. A tárgysoroza­ton 30 ügy szerepel. Ezek közül a fontosabbak: a vallás és közokta­tásügyi miniszter leirata a tókerti iskola építési költségeire és az is­kolaalap vagyonának eladására vo­natkozólag, a mérnök gyakornoki állás betöltésére vonatkozó belügy miniszteri határozat, a mozi új üzem­vezetőjével kötött szerződés bemuta­tása, a köztisztasági szabályrendelet módosítása, a városi hirdetési jog bérbeadása, a vízművek céljaira fel­veendő kölcsön ügye, továbbá több lakbér leengedési kérelem és egyéb kisebb ügyek. A téli évad alatt a szombat­helyi fogyasztóközönség körében is­mételten felmerült az a panasz, hogy mig a szénkereskedők a legdrágább porosz szenet fizettetik velük, csak silány minőségű, csekély kalória­tartalmú szenet kapnak. A rendőr­ség azért razziát tartott a szénkeres­kedők körében és érdekes eredményre jutott. Egyik kereskedőről például megállapította, hogy míg nagyban Vakmerő utcai támadás. Vakmerő utcai támadás történt az elmúlt hét vasárnapján, február hó 3 án a baromfipiac ki nem világí­tott térségén. Már egészen bealkonyodott, ügy 6 óra körül járt az idő, mikor Jankó Mihály órás Margit nevű kislánya a korcsolyapályára igyekezett, hogy kedvenc sportjának hódolhasson. A mit sem sejtő leányka örülve futott a pálya felé, egyszer csak két sötét alak megragadta és elvette tőle korcsolydjdt. A leányka segítségért kiabált, de mindhiába, senki sem hallotta meg kérő hangját, bár sokan jártak arra, mert éppen a moziba siettek. A kis Meglepő eredménnyel végződött a razzia a szombathelyi szénkereskedők között. Jankó Margit azután a korcsolya­pálya melegedőjébe bandukolt nagy­búsan és elmondta, hogy mi történt vele. A helyszínre hívott rendőr fel­vette a tényleírást, de a két siheder üldözéséről szó sem lehetett és így a rendőrség széleskörű nyo­mozást indított ez ügyben a bűnvádi feljelentésre, melynek máris meglett az ered­ménye, mert a kisleány felismerte a vásárban és a rendőrség elfogta i tettest egy fiatalkorú személyé­ben. csupán csak két vagon porosz sze­net vásárolt, kicsinyben húsz vagon­nak megfelelő menyiséget árusított ki és még volt raktáron „porosz" szene. Épen ezért a szénkereskedők ellenőrzését újabban nemcsak arra terjesztik ki, hogy mennyiségileg megvan-e az eladott szén, hanem a rendőrség megakadályozza azt is, hogy a finom szenet silány minő­ségűvel ne keverhessék. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P Hirdetések milliméteres díjszabás szerinl. Hasábmiliméler a hirde­tések között 4 fill., a szöveg közölt 5 fill. Az OTI választások. A munkásoknak és munkaadóknak ma alig van fontosabb és nagyobb jelentőségű ügyük, mint március 31-én és április 1-én megejtendő Orsz. Társadalombiztó Intézet autonómi­ájának a megválasztása. Az ország legnagyobb szociális intézményének, a sorsa iijabb öt esztendőre dől el ezzel a választással. Nem időszerűt­len tehát, ha lapunk hasábjain mi is közelebbről megismerkedünk az OTI autonómiájának lényegével, an­nak a biztosított munkások és mun­kaadók szempontjából igen fontos szerepével és a további teendőket illetőleg leszögezzük álláspontunkat. Hogyan volt a múltban! Ha a békeidő Munkásbiztosító Pénztárára gondolunk vissza, az idő messzeségéből is megállapíthatjuk, | hogy célkitűzése jó és üdvös volt s^ a vonatkozó tövény is megfelelt a modern kor követelményeinek. Azok azonban, akik akár mint munkaadók, akár mint munkások hetenként meg­ismétlődő igen súlyos áldozatokat hoztak, hogy a dolgozó társadalom betegség és baleset okozta nyomo­rában támogatást kapjon, elkövették azt az óriási hibát, hogy az önkor­mányzati választásokkal egyáltalán nem törődtek s így az intézmény azok kezébe került, akik a munkások és munkaadók, valamint az állam­pénzén fizetve, kényelmes jólétben, anyagi eszközök és hatalom birto­kában a munkásság forradalmasítá­sát, az ország bolsevizálását készí­tették elő. A Munkásbiztosító Pénz­tár a társadalom ellenségeinek, a Kun Bélák, Bokányiak, Garbaiak vipera­fészkévé lett és ahol a betegek gyó­gyítására, a népbetegségek megelő­zésére, a rokkantak istápolására, a műhelyek és gyárak egészségügyének javítására kellett volna fordítani min­den figyelmet, ott frontot építettek ki azok ellen, akik érdekeik gondozását rájuk bízták és azok ellen, akiknek vagyonából jövödelmüket húzták. A magyar társadalom, a munkás csak úgy, mint a munkaadó, csak akkor ébredt saját mulasztásának rendkívül káros következményére, amikor a Munkásbiztosító irodáiban felnevel­kedett bolseviki vezérkar az érdekel­tek egy részét kikergette a frontra, másik részét pedig a saját vagyona feletti rendelkezésétől fosztotta meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom