Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-11-24 / 48. szám

ju&ett Chmch SUPERV QfattdardUvdio Novellapályázat. A „Pápa és Vidéke* című lap a karácsonyi és ezt követő számaiban közlendő novellára pályázatot hirdet. A novella bármilyen tárgykörből vá­lasztható, de lapunk politikai, val­lási és erkölcsi fölfogásával nem szabad ellenkeznie. A beérkezett munkákat bíráló­bizottság vizsgálja felül és a legjobb­nak tartott első három munkát 15, 10 és 5 P-vel jutalmazza. A pályázat határideje december 12. Az egyes munkák szerkesztőségünkbe küldendők, zárt borítékban a mű szerzője nevének, címének, vagy je­ligéjének feltüntetésével. Fenntartja a szerkesztőség magának | a jogot, hogy minden munkát ellen­szolgáltatás nélkül és tetszése sze­rint közölhessen. A pályázat eredményét lapunk de­cember 29-i számában közöljük. Kapható: SUGÁR AüPAD Pápa, Kossun Laj»s-u. 10. szellem a miénk. Ezt azonban senki sem meri kétszer aláhúzni és szigorú kritikai alapra helyezni. Az igazság az, hogy európai beosztottságunk . maradandónak látszik, ez azonban korántsem biztos, hogy ez így is maradhat. Az Adyk és Szabó Dezsők által megénekelt Szittyavér buzogása, az Új Idők lecsillapult de annál fo­kozottabb erővel dolgozó virtuozitása vájjon szerencsés keverékét adják-e egy európai történelemre felszólított ezeréves nemzetnek. , A dörzsölodző é,s kezetszQíintg^tó öreguras politikának erre az elhiva­tottságra igazán kevés a jövőjük és - elmaródik a nyugati XX. százados lendületben, a technika marsában. Mert az ifjúi vér, az általános fel­frissítés és az elhallgatott muszájság nélkül a „csakazértis" magasztossá­gával nem lehet vezérfonál egyhangú politikánk zenitjén. Végre el kellene ismernünk, hogy nem elég így ten­gődve élnünk. A világháború utáni lassú újjászületések idején nem lehet megengedni azt, hogy az ifjúság a hangoskodások és fényes ígérgetések rivaldafényében tespedjen. Az agyon­csepült ifjúságnak is joga van élni, élet pedig munka nélkül nincsen. Végre fel kellene már tételezni, hogy van még egy kis jóindulat a fiatal­ságban. És van erő benne, akarat és lendület egészen a felmagasztosulásig. Hogy kell élet az életnélküliségben, abban a csendes vegetálásban, amely csak van, de nem tudni, hogy miért. Igen, van egy „égető kérdés": az ifjúság problémája. Ez elől nem lehet örökké kitérni, mert egyre tornyosul felettünk a vészes felhő. És ha sokan nem is látják súlyosnak helyzetünket, csináljanak az ő multjuk és ifjuságuk látóhatásán lelkiismereti kérdést ebből az egyszerűnek lesoványított prob­lémából. Lenni vagy nem lenni . . . Legyen ez egyetemes kérdés. Szere­tettel kezelt probléma. Mert élni aka­runk egy darab magyar életet azok­nak is, akik eddig csak a magyar élet mostoha-gyermekei voltunk. let&HCI L. István. 9 Magyar Váposofc Országos Szövetségene!? izgyülese. Novembe- hó 18 és 19-én tartotta Budapesten a Központi Városháza tanácstermében a Magyar Városok Országos Szövetsége közgyűlését és ezt megelőző bizottsági üléseit. A közgyűlésen várorunkból megjelent Hamuth János polgármester. A közgyűlésen több fontos javas­lat került megvitatásra. Foglalkozott a közgyűlés a városok egységes biz­tosításának kérdésével. A szövetség megállapodást létesített három nagy biztosító társasággal, melyek az eddi­gieknél alacsonyabb díjtétel mellett vállalják a városok biztosításait. A javaslatot jóváhagyás végett felter­jesztették a minisztériumhoz. • • A városok kiküldöttei egyöntetűen állástfoglaltak azon javaslatok mellett, amik a folyton fokozódó inség ellen irányulnak és egy terjedelmes memo­randum felterjesztését határozták el az illetékes minisztériumokhoz. így többek közölt kérik az országos mun­káskataszter felállítását, a munka- J közvetítés megreformálását, a társa- | daimí és egyházi szervezetek mun­kájának egységesítését, a munkaidő szabályozását, a 40 órás munkahét bevezetését, újabb munkaalkalmak teremtését, az OTI tartaléktőkéiből munkásházak építését stb. Foglalkozott a közgyűlés a városi kisiparosság és kiskereskedelem sú­lyos helyzetével. Ennek megjavítása végett kívánatosnak tartja, hogy a helyi közszolgáltatások méltányosan róvassanak ki és viszonylatba ho­zassanak a szomszédos városokkal. A vásártéri heiypénzek, vágóhídi és egyéb díjak mérsékeltessenek. Kívá­natosnak tartja a közgyűlés, hogy a kisiparosok és kiskereskedők segély­hitelakciója Riterjesztessék, úgyszin­tén a városi helyi iparfejlesztési bi­zottságok megalakítását. Kérte a közgyűlés az illetékes mi­nisztertől a városok forgalmiadó részesedés kulcsának felemelését, mert a fázisadó bevezetése folytán a részesedés nagymértékben csök­kent. He törje fejét nyomtatványai miatt Elkészítjük: ízlésesen, szépen, kifogástalanul és olcsón. Rereszttny Hem?£t[ Hpfntla vállalat Pápa, Ciiby-nfEo Zl. szám Heti kritika. A Műegyetem termeiben elhelyez­ték ismét a keresztet. Minden magyar embert valláskülömbség nélkül mege­légedéssel tölt el az egyetemi ifjú­ságnak ezen akciója. Pázmány Péter nevéhez fűződő magyar egyetem te­hát ismét visszakapta keresztény jel­legét. A tudomány csarnoka nem nél­külözheti a keresztet, ennek árnyé­kában fejlődött a tudomány a mai magas színvonalára. A kereszt szim­bóluma emelte ki az emberiséget a sötétségből, a maradiságból és az arról lesugárzó fény mutatta meg a követendő utat. Nem volt haladás, hanem csak a sötétben való tipródás mindaz, ami nélkülözte a keresztbe vetett hitet és vallásosságot. A ke­reszt őrizete alatt folytatja tehát a magyar ifjúság ismét tanulmányait és a keresztbe vetett hit nyújt biztosí­tékot arra nézve, hogy a magyar if­júság ezen munkája a szebb magyar jövőt eredményezi. * * * November 20-ika fájdalmas évfor­dulója minden magyarnak. E napon adta vissza lelkét teremtőjének Fe­renc József királyunk. Egy alkotó és nagy lélek költözött el e napon kö­zülünk, kinek emlékét minden ma­gyar csak kegyelettel őrizheti. Alko­tás jellemezte szeretett királyunk éle­tét, a romokból kellett uralkodása kezdetén a forradalom által lesújtott hazánkat újból feltámasztani. Élete vége ágyúdörgés és milliók halálhör­gése közepette következett be. Ennek ellenére is kevés uralkodónk volt ki­nek hazánk annyit köszönhetett volna. Legfőbb törekvése volt népeit bol­doggá és megelégedetté tenni. Neve az egész világon fogalom volt, a mo­narchia tekintélye az ő személye volt. Becsületesség jellemezte minden tet­! tét és ezt másoktól is megkívánta. I Nincsen magyar, tót, szerb, román, j vagy horvát, ki uralkodása alatt élt akár e szük hazában akár tő­lünk elszakítva, ki Ferenc Józsefet vissza ne kívánná. Japán 5 kínai tartományt el akar szakítani az anyaországtól és azokat függetleníteni akarja. Japán a lehető legjobb alkalmat választotta terveinek keresztülvitelére., mert most az eu­rópai hatalmak mindegyike el van foglalva a fontosabbnak látszó olasz­abesszin viszállyal. Japán nem sokat készülődik, nem kérdez senkit, amit akar, szép csendesen elvégzi, ezalatt az európai államok egymást figyelik, hogy valamelyik nem szerez-e vala­hol egy talpalatnyi területet, mert ez mégis csak veszélyesebb mintha egy távol fekvő ország fél Európa terü­letének megfelelő országrészt kebelez be. Nem nagyobb-e a veszély Euró­pára, ha Ázsia kerül közelebb hoz­zánk, mint ha egy európai hatalom akar terjeszkedni egy idegen világ­részen ? Fizessen elő a PfiPR ÉS VIDÉKÉRE.

Next

/
Oldalképek
Tartalom