Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-02-03 / 5. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. iESi? Jr Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő utca 21. Telefonszám : 199. Kiadóhivatal : Csáky­utca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Főszerkesztő: GR&TZER JÁNOS. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Kulisszák mögött. A római egyezmény megkötése óta a háttérben csendben folyik a nagy küzdelem egyrészt az olasz-francia nép, másrészt a kisantant külügy­miniszterei között. Az utóbbiak az egyezményhez csatlakozás feltéte­léül azt kötik ki, hogy a Habs­burg restauráció külügynek legyen nyilvánítva az aláíró államok részére, s ezzel ki lenne az zárva. A küzdelem nagysága mutatja ezen kérdés fontos­ságát, amely egyenesen létkérdés mind Ausztria, mind Magyarországra. Ausztriában nem kisebb ember, mint Stahrenberg alkancellár jelen­tette ki, hogy Ausztria múltja, nagy­sága, szerencséje összefüggött, egy volt a Habsburgokéval s az osztrák ifjúság felébredt öntudata nem fogja tűrni a jelenlegi meggyalázást. Magyarország nagysága, múltjának dicsősége még a Habsburg uralmat megelőző Árpádok, Anjouk és Hu­nyadiak korához fűződik. Mikor a Habsburgok kora nálunk megkezdő­dött, már nyakunkon volt a török­vész és éppen ezért fordult őseink tekintete a Habsburgok felé, hogy bennük segítséget találjanak a török ellen, ami — sajnos — csak rész­ben, de mégis sikerült és végül ki­verésükhöz vezetett. Ha Ausztriának múltbeli nagysága fűződött a Habsburgok uralmához, nekünk a jövő szempontjából fon­iosabb ez, mert nyomorúságunk­ból, megcsonkítottságunkból sajnos, más kiút nincsen, mint csak az Ausztriával való szorosabb kapcsolat és a Habsburg-család visszahozatala, illetve ezek bármelyike, mert a kettő egy és ugyanaz, el sem választható, s értéke sem volna csak az egyiknek. Ausztria Habsburgok és Magyaror­szág nélkül nem állhat ellen Német­országnak, Magyarország pedig Ausz­tria és a Habsburgok nélkül ugyan­csak nem életképes, minden oldalról ellenségtől körülvéve egyetlen támasz­pont nélkül. Csodálatos, hogy külföld ezt igen jól tudja. Olasz- és Franciaország, sőt Lengyelország a Habsburg-mo­narchia felélesztésében kezdi látni a keleti védbástyát Németország ellen, de főként látja ezt a három kisantant állam, mely mindenképpen meg akarja ezt akadályozni, látják Ausztria ve­zető férfiai, csak nálunk akarnak még mindig elzárkózni ettől, s a mai ifjú­ságunkat akarják helytelen irányba ne­velni, de mindez hiába való, mert a történelem szekere — ami szeren­csére most nemcsak elsősorban ma­gyar, hanem európai érdek is — végig gázol az önzőkön és rövid­látókon. Igen kedvező jelenség, hogy az ország lakossága mind nagyobb mér­tékben kezdi belátni, hogy mester­séges eszközökkel tévútra akarják vezetni, s visszatér eredeti helyes meggyőződéséhez. Különösen tapasz­talható ez az egészséges változás azoknál, akik szabadkirályválasztók voltak, vagy azt hitték, hogy feleke­zeti okból annak kell lenniök. Eze­ket ugyanis a hazájuk jövője miatti j aggódás visszahozza a még rendel­kezésére álló egyetlen helyes úthoz, az Ausztriával leendő Habsburg monarchiához. Megdrágul a filléres gyors. Az államvasutak igazgatósága a vasút súlyos anyagi helyzetére való tekintettel, a filléres vonatok díjsza­bását 20 - 25 százalékkal felemeli és ezzel egyidejűleg a vonatok szá­mát is csökkenti. Az államvasutak igazgatóságának ezen intézkedése tehát megfosztja a közönséget attól az egyedülitől is, ami még filléresnek volt nevezhető. Nem tudjuk, hogy helyes-e az állam­vasutaknak ezen üzletpolitikája, mi­kor a tények azt bizonyították, hógy a filléres vonatok nagyban növelték a forgalmat a többi vonatokkal szem­ben. Ha tehát ezen vonatok díj szabása is emelkedni fog, félünk, hogy az eredmény itt is a forgalom csökkenése lesz, ami pedig a súlyos | J viszonyokra tekintettel, nem lehet | célja a vasútnak, mert ami megtérül ; a réven, elveszik a vámon. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirde­tések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Mániákus kerékpártolvajt fogott a pápai rendőrség. Már évek óta napról-napra ér­i keztek a hatóságokhoz a panaszok, hogy az őrizetlenül hagyott kerék­párok szőrén-szálán eltűntek. A ha­tóságok tehetetlenek voltak ezen is­métlődő kerékpárlopásokkal szem­ben, mert a tolvajoknak nem volt nehéz az őrizetlen gépet elvinni, azt kissé átalakítva hamar tovább adni. A csendőrséghez érkezett névtelen feljelenlés hívta fel a figyelmet egy notorius kerékpártolvajra. Cseke Kálmán 27 éves mi­húlyházai földmives már 1933 óta rendszeresen lopkodta a kerékpárokat. Egyéb elfoglaltsága hiányában vo­naton beutazott Pápára, különösen vásárok idején, itt az utcákon sétál­gatva mindig talált a falhoz, kapualj alá állított kerékpárt, kinek gazdája bent a házban dolgát végezte. Cseke nem tudva ellentállani a kísértésnek, egy kis kerékpár túrára minden engedély nélkül igénybe vette az őrizetlen gépet és arra felpattanva szive vágyától vezérelteíve, egyenesen haza Mihály­házára kerekezett és természetszerű­leg a Pápáról visszautazás vonat­költségeit megspórolandó, jobbnak látta, ha a kerékpárt magánál tartja. A kerékpározni szerető fiatalember az ilyen módon megszerzett kerék­párokkal még jó üzleteket is csinált, ugyanis azokat 40—50 pengőért eladta. A nyomozás eddig nagyobb részben Pápán elkövetett nyolc kerék­pártolvajlást derített ki < és majdnem minden esetben sikerült is az ellopott gépeket új tulajdono­saiknál megtalálni, úgy, hogy a ká­rosultak azokat vissza is kapják. A rendőrség további nyomozást ren­delt el annak kiderítése végett, hogy a Pápán előfordult, de eddig ki nem derített kerékpárlopásokat nem-e Cse­ke követte el. A rendőrség a mániákus kerék­pártolvajt január 25-én őrizetbe vette és átadta a pápai járásbíróságnak, hol majd elveszik kedvét a más ke­rékpárjával való kerékpár-túráktól. 11 Katolilius Népszövetség mozgalmának erősödése Alig van katolikus magyar ember, aki ne ismerné a Katolikus Népszö­vetség nevét. Naptárai, Népújságja, havi füzetei a falusi, de sok városi katolikus magyarnak is egyedüli szel­lemi táplálékát kíp^zik. A legeldu­gottabb falukban is nem egy ember akad, aki a Katolikus Népszövetség tanácsadó és jogvédő irodájától ügyes­bajos dolgaiban segítséget, támoga­tást kapott. Ennek köszönheti nép­szerűségét, hogy ahol szónokai meg­jelennek, ott a hallgatóság tömege és érdeklődése már eleve biztosítva van. A Katolikus Népszövetség ma két­ségtelenül az ország legnagyobb tár­sadalmi egyesülete, hisz évi jelentése szerint az elmúlt évben tagjainak száma 110 000 volt. Állandóan gya­rapszanak intézményei is, úgy mint Biztosító Irodája, Temetkezési Se­gítőpénztára, tagjainak száma pedig szinte máról- holnapra 65.000-re emel­kedett. Az az erőteljes gyarapodás, meh et a Katolikus Népszövetség mozgalma, szervezetei országszerte mutatnak, azt mondhatjuk, az idők jele. Az emberek csalódlak az anyagias, val­lásellenes felfogás minden megnyi­latkozásában, a szabad gazdálkodás szeretetlen versenyében csak úgy, mint a kommunizmus kényszermunka rendszerében. A háború, a forradalom viharai után bévés, nyugalmas, ren­dezett viszonyok közé vágyakoznak s úgy érzik, hogy ezt nem találhatják meg másutt, mint a keresztény hit és erkölcsök alapjaira épült társada­lomban. Különösen áll ez a mi ma­gyar népünkre, amely vallásához a legegyházellenesebb időkben is ra­gaszkodott s melyet egy Prohászka, Zichy Nándor, Apponyi Albert és hasonló nagy lelkek tanítottak meg újra hinni és követni a keresztény erkölcsiség parancsait. A Katolikus Népszövetség min­denfelé szervezkedik, bontogatja zász­lóit, melyekre a szociális segítés jel­szava van írva. Ujabb hatalmas len­dületű intézménye, a Temetkezési Segitőpénztár is teljesen a szociális gondolat jegyében áll, midőn a leg­szegényebb rétegeknek is lehetővé teszi, hogy haláluk esetére hátra­maradottaikról gondoskodjanak. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom