Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-09-01 / 36. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 99. Kiadóhivatal: Csáky-Jtca 21. Telefonszám: 157. Laplajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. • •• Tüntetés a gyermek mellett Irta: Kovács Sándor, az A. C. országos titkára. Ma már az egész ország visszangzik a Katolikus Nagygyűlés vezető gondolatától, mely Krisztus és a gyermek kapcsolatát akarja kifejteni s arra törekszik, hogy ezt a kapcsot minél erősebbre csomózza. Kétségtelen, hogy sokan felfigyeltek erre a mottóra s nagyon helyes azoknak sejtése, akik úgy gondoljak, hogy az idei kat. nagygyűlés, amellett, hogy nagy és szent eszmék kivetítésével ünnepi méltóságát nem adja fel, messzire ható tüntetés lesz a gyermek mellett. Sokan ugy vélik, hogy a mai kornak $L permeket illetően csak az a bűne, hogy egyre több az üres bölcsők száma. Ennek a bűnnek nagyságát s nemzetpusztító hatását festegetik meg állandóan, annyira, hogy — nagyon okosan és helyesen — végrevalahára kormánykörök is felfigyeltek erre a szörnyű veszélyre. Ugyanakkor azonban akaratlanul is megfeledkezik a mai ember egy másik nagy mulasztásról, amely szintén végzetszerű pusztulással fenyegeti a nemzetet, hogy a meglévő gyermekekkel szemben fennálló erkölcsi kötelességek nagyon sok esetben üres parancsok, amelyeket nem is ismernek, vagy ha ismernek is, sokan s egyre többen semmibe vesznek. Kinek van ma preciz fogalma a szülői felelőségről, arról az ijesztően nagy és megrázó parancsról, amelynek felértése egyik nélkülözhetetlen alapja a krisztusi szellemben kötött házasságnak? Melyik szülő tud felemelkedni gyermekével szemben a vérségi kötelék ösztönös vonzalmán túlra, arra a magaslatra, amely a gyermekben a halhatatlan lélek hordozóját láttatja meg, s amely olyan elvet kristályosít ki a szülő lelkében, mint XI. Lajos, a franciák szent királya anyjának gondolata: inkább lássalak halva gyermekem, mint halálosbün szennyével a lelkeden!? Ilyen szülőket ma kevés számban találunk, mert a szülei gondoskodás maximális terjedelme a földi lét kiédesítése s a Prohászkától oly szépen megénekelt kenyérillatu csók Pápa város 1936. évi költségvetése. Hamuth János polgármester és Sch osszer Ernő főszámvevő összeállításában a legutóbbi napokban jelent meg a város 1936. évi költségvetési előirányzata. A költségvetés indokolásából megállapítható, hogy a város tisztviselőinek létszáma az 1931. évben megállapított normáistatust még mindig nem érte el. Az 1931. évi szanálási határozat folytán nem vétetett fel a költségvetésben a mérnöki hivatalnál alkalmazott napidíjas és a közigazgatási nyomozói állás, nem kerül betöltésre az elhalálozás folytán megüresedett javadalmi hivatali Írnoki állás, az adóhivatalnál nyúgdíjazás folytán megüresedett számtiszti állás, felmondás folytán megszűnt a városi kövezői állás. A személyi és dologi kiadásoknál a város vezetősége a legnagyobb mérvű takarékosságra törekszik, emellett azonban nem hagyta figyelmen kivül a dologi kiadásoknál azon szempontot sem, hogy a városfejlesztés mindennél előbbre való. A személyi kiadásokra előirányoztatott a háztartásnál 353.819 P, az összkiadásoknak 415 százaléka. A dologi kiadásokra pedig 408 892 P, az összkiadásoknak 58'5 százaléka. A személyi kiadások a mult évivel szemben 15 százalékkal növekedtek, ami a szabályszerű előléptetésnek következménye. Az összkiadások az 1935. évivel szemben 26.447 Pvel csökkennek annélkül, hogy ez a város további fejlesztésének kárára vállna. Az egyes csoportok szerint felosztva a kiadásokat a költségvetésben a következő figyelemreméltó adatokat találjuk : Az általános igazgatási költségek az 1935-ivei szemben 6*7 százalékkal csökkennek. A közoktatásügyi költségek 0 4 százalékkal emelkednek, a szegényügy 1*1 százalékkal, a közélelmezés 0*9 százalékkal, a városépítés 3 4 százalékkal emelkedik. A bevételek az előirányzat szerint 29.483 P-vel csökkennek. Nagyobb csökkenés van előirányozva az általános igazgatásnál, viszont a városépítésnél és vagyonigazgaíásnál pedig emelkedesre számít a költségvetés: A bevételeket szembenállítva a kiadásokkal, 117.324 P hiány mutatkozik, ami 45 százalékos p-tadó kivetését teszi szükségessé. A kereseti adó kivetési kölcsönt pedig 5 százalékban kívánja megállapítani. mellett nincs meg az a másik szülői csók, amelyen az örök életre nevelő Kenyér illata elömlenék. Az a szent Leonidász-féle csók, amely egy jámborlelkü nagyapa ajkáról hullott napról-napra a bölcsőben pihenő kisunoka mellére s amelynek tüneményesen szép indokolása ez volt: ez a csók a Szentléleknek szól, akinek temploma lett kisunokám teste is a keresztség szentsége felvételével. . . A szülői felelősség elhalványulása mellett, méginkább feledésbe ment a közösség felelősségének kötelező ereje. Kit ne ütött volna szíven Mécs László híres szép versének refrénje: ezért a gyermekért valaki felelős! ? S mégis úgy látszik, hogy minden nappal több a gazdátlan gyermekek száma. Oroszországban falkába verődve csatangolnak tizéves gyermekek, vagy kórházak betegágyain fetrengenek gyalázatos és szönyű nyavalyákban. Németországban most folyik a gyermekeknek az egyházzal szemben való gyűlölettel telítése, akiknek azt a szerepet szánták, hogy bajnokai legyenek egy új kultúrharcnak. De ne menjünk idegenbe: itt a mi földün- j kön is van elszomorító látvány éppen elég. Kültelkek apró csirkefogói csatangolnak a mozik előtt, potyajegyeket kunyerálnak a duspénzünek gondolt emberektől, utcák, terek tele vannak velők s utadba állanak pár garast kérve, hogy eszedbe juttassák: ezért a gyérmekért valaki felelős. . . De ki ? Csak a szülő ? Ó, nem, de mindenki, az egész közönség, amely türi, hogy az utcák szemérmetlen plakátjai, felnőtt ember fásult idegzetének állítólag semleges, de a gyermek fogékony lelke számára bizonynyal méreg mozidarabok, reklámok, sajtóközlemények, könyvek, egyebek s főleg a ma divatos társalgási tónus büntetés nélkül, szabadon grasszálhassanak. Mennyire időszerű, hogy a kat. nagygyűlés eszmesugárzásainak fényében ráeszméljenek az emberek a gyermekkel szemben való nagy kötelességekre s hogy a gyermekrontásban szisztematikusan vétkes tömeg mellett megmutatkozzék egy másik tömeg is a gyermek megmentéséért való emelkedett tüntetésével. Sokan vannak, akik megértik ennek a törekvésnek nagyszerűségét s ez a kat. nagygyűlés elmaradhatatlan sikerének legnagyobb biztosítéka. Ha valami megtudja mozgatni s áldozatnyújtásra tudja bírni a magyar vidéket, ez feltétlenül! Széljegyzetek a veszprémi „Ünnepi hét"-hez. Isten látja lelkemet, nem az irigység beszél belőlem. Nem irigylem megyénk székhelyétől, a Szt. Istvánkorabeli várostól, a régi egyházi és kultúrális gócponttól, a török harcok véres emlékű színhelyétől, hogy élni akar s nem tengődni és mivel mozgás az élet, országos mozgalommal akai ja belekapcsolni ezt az ő élniakarását. Nem irigylem, hegy erre az akaratra fölfigyelt a magyar kormány is, hisz hivatása és kötelessége, hogy támogasson minden mozgalmat, melynek célja a bőségesebb magyar élet. Azt sem tűztem ki föladatomul, hogy lapunk olvasóinak részletes beszámolót nyújtsak az ünnepi hét lefolyásáról. Megtették azt a fővárosi lapok meg a helyi sajtó. Én a nyájas olvasó engedelmével pápai szemszögből nézem a veszprémi ünnepi hetet és megint, megint csak visszatérek a régi kérdéshez: „És Pápa?" Hát hiába harcolunk azért, hogy Pápa is mozduijQn meg végre ? Hát Pápának nem esnék jól egy kis idegenforgalom? Hát Pápával nem érdemes foglalkozni? Vagy nincs Pápán senki, aki merne, aki tudna mozdulni is, mozgatni is? Félek, hogy tán épp azok a körök, melyek hogy úgy mondjam : hivatalból tehetnének legtöbbet a város idegenforgalmának emeléséárt: már meg is unták ez örökös zaklatást és megharagudtak érte. De a sajtó kezén bilincs a személyes tekintet, s ha a sajtó a kúszik, az mindig dekadens közállapotoknak a tünete. Jól tudja minden orvos, hogy a bajnak tüneti kezelése sohasem vezet célhoz, ha nem tudnak eljutni az alapbajhoz. A sajtót is el lehet bírni — de más kérdés, hogy ezzel elejét tudjuk-e venni a bajnak. A mi lapunk is tehát ismételten és egyre hathatósabban kéri az illetékes intéző köröket, mozduljanak már meg és tegyenek valamit a város idegen forgalmának emelésére. Még a Göcsej is, amelynek nyelve pedig még nem jutott el a hangzóilleszkedés törvényéig és most is azt mondja: kapável, almável — még a Göcsej is most rendezte a maga göcseji hetét Zalaegerszegen — hát