Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-08-11 / 33. szám

• /l\ITI#l\B Figyelem ! Már most felhívjuk k. vevőközönsé­günk figyelmét az e hó 15-én kezdődő IdinpÉgi tnárusításiinf tra és kérjük, hogy kirakatainkat figye­lemmel kísérni szíveskedjenek. Árakat nem hirdetünk, de miután a téli árunak kell helyet csinálni, olyan árakat nyújtunk, ho^y ez sikerüljön is. Ifj. Stern Lipót kézimunka- és divatáruháza Kossuth-utca 13. Külkereskedelmi forgalmunk. A külkereskedelmi hivatal most tette közzé egyrészt Magyarország és Né­metország, másrészt Magyarország és Olaszország között az ez év első hat hónapjában lebonyolított keres­kedelmi forgalom mérlegét. A szám­adatok szerint Magyarország és Né­metország közOit fennálló külkeres­kedelmi forgalom másfélmillió pengő passzívumot mutat fel Magyarország terhére. Olaszországgal való keres­kedelmi forgalom ugyanebben az időszakban tizenhárommillió pengő aktívumot mutat. Tüz a Zrinyi-utcában. Két ház pillanatok alatt leégett. Rémes szirénabúgás verte fel a város csendjét augusztus 6-án, ked­den reggel fél 9 órakor. A tűzjelzés után mindenki a Zrínyi utca felé veszi útját. Mire a helyszínre értünk már alig tudtunk odaférni. Tűzoltók, tömeg, rendőrök egy gomolyban. Jónás György tejcsarnokos szalmatetős háza lángolt, közben tűzet fogott az udvaron össze­rakott hasábfa melytől azután meggyuladt a szomszéd Szabó Károly és özv. Imrei­né ugyancsak szalmatetős házacskája. A kiszáradt zsup úgy égett mintha zsír volna, a tűzoltók megfeszített mun­kája csak a beégéstől tudta megmenteni mind a három házat, így is nagy a kár. Körülbelül másfél­órai oltási munka után sikerült csak a tüzet elfojtani. Szabó Károly egész kis vagyonkája a pádlásán volt és így odaégett. A nevezett piaci árus, a padlásán he­lyezte áruinak jórészét, a másik két tulajdonos a tetőzet elégésén kívül nem szenvedett nagyobb kárt, mert csak apróságok, szerszámok voltak padlásaikon. Szabó Károlynéval beszéltünk, aki a piacon kapta a katasztrófa hírét és futva, sírva érkezett lángokban álló házához. Szerencsétlen asszony sírás­tól elfúló hangon panaszkodja, hogy tavaly lejárt biztosítását ez­idén nem tudta megújítani, így teljesen tönkre ment. A másik két károsult biztosítva volt. A tüz keletkezésére vonatkozólag semmi biztosat ezideig nem tudunk, a nyomozás megindult a keletkezés okainak felderítésére Jónás György háztulajdonossal a tüz kitörésének a helyére megyünk és vizsgálódunk, felhívja figyelmünket a le­égett ház szomszédságában levő szemétdombon kiöntött hamurakásra. Ő azt hiszi, hogy ebből kavart fel a szél esetleg egy hamvadó szikrát és így gyuladt ki a háza. Persze ez csak feltevés, de lehetséges. A tüz oltásánál Kardos József 21 éves önkéntes tűzoltó füstmérgezést szenvedett. Az önfeláldozó tűzoltót az irgalmasok kórházába szállították. Az idejében alkalmazott orvosi be­avatkozás megmentette a fiatal tűz­oltót a nagyobb veszedelemtől. Heti kritika. Távollétével tüntetett a kisantant a várnai ünnepségen. A szerbek és a románok nem tartották érdemesnek megjelenni annak az Ulászló király­nak az emlékére emelt mű felava­tásán, aki közel 500 év előtt, a hó­dító útjára induló törökkel vívott harcában, messze hazájától, a Fekete tenger partján hősi halált halt az 6 védelmükben is. Sőt, elsősorban az ő védelmükben. A magyar seregek ereje és Hunyadi János hadvezéri zsenialitása mentette meg őket attól, hogy már akkor nem kerültek törők uralom alá. Bulgária hálás szívvel adózik ezért még félévezred után is, a románok és szerbek magyar gyű­lölete ötszáz évre visszamenőleg is kihat Nekik derogál, hogy valamiért is hálásak legyenek a magyaroknak s olyan valaki emlékének' hódolja­nak, akinek fejét Szent István koro­nája is ékesítette a lengyel • mellett Nem jelentek meg, de a bensőséges ünnepen nem is hiányoztak. Várná­ban nem is először. T. i. 1444~ben sem jelentek meg ott s akkor sem hiányoztak. Nem lehetetlen, hogy ha ott lettek volna, akkor elrontot­ták volna, a hadihelyzetet, most az ünnepséget így nem történt máSj, mint hogy akkor nem harcoltak, most meg nem ünnepeltek. Nem megoldás, csak haladék a genfi eredmény. Nem tudták megol­dani a viszályt, haladéköt kerestek a békének. Időt nyertek a tárgyalási?., de időt adtak a további készüK/­JU0NNAL JÖVÖK! Irta : P P&hsky Zo'.tín A város főterére tátogat be nagy széles szájjal a Korvin-ulca. Mond­hatnók egy nadrág felső részének is, melynek egyik szára tovább halad Korvin utca néven, a másik pedig „Barát utca" elnevezés alatt más irányt véve igyekszik eltávolodni utca-testvérétől, hogy tényleg egy óriási nadrág alaprajzát képezzék. Nos, a Barát utca torkolatában ama házban, mely kétfelé választja a két nadrágszár-utcát, volt egy ódon, bolt­hajtásos üzlethelyiség. Bejáratát kí­vülről éjjel se csukta be a gazdája. A belső ajtó ablaküvegei piszkosak, porosak voltak, az üzlet egyetlen ab­lakával együtt. A kilincs melleit egy kis papír heteken, hónapokon át je­lezte : |AZONNAL JÖVÖK! | Cégtábla nem volt, csak hallo­másból tudom, hogy Frey Nándor aranyozó boltja volt. Aki benézett az ajtón, vagy ablakon, az feltétle­nül egyetértett voína velem, hogy pompásan ráillett Dickens egyik re­mekművének címe: „Ritkaságok régi boltja". Istenem, mi minden csuda­döíóg izgatta itt gyerekfantáziánkati Porlepte csillárok, aranyos angyal­fejek, barokkszobrok letört lábai, ke­zei, feszületek, oltárképek, kakukkos j óra, egy vigyorgó emberkoponya a polcon, fején árvalányhajas urasági kocsis kalpaggal, festett falándzsa és igazi fokos, kelyhek és diszcsutora, diszes csizmahuzó készülék, értékes porcellán szervíz mellett, strucctollas, széles karimájú férfikalap, talán Ko­lumbus idejéből, rozsdaette nagy­sarkantyús, széles és visszahajtott szárú lovagló csizma tán a 16-ik századból; és minden, de minden egyéb! Az ablaknál egy gyalupad volt, mely felszerelésével arról árulkodott, hogy a jó Frey bácsi a régiségek kiváló orvosa, sebésze, vagy hogy jobb kifejezéssel éljek: remek koz­metikusa volt. Mert a semmitmon­dóan egyszerű dolgokból remekmü­veket, hozzá „valódi, eredeti" régi­ségeket fabrikált. A gyalupadon ál­landóan látható volt több kimustrált álló feszület, a kereszt tövébe egy gyufaszálat dugott, arra egy göm­böcskét nyomott gipszből, vagy más valami fehér anyagból; szerszáma egy-két kézmozdulattal koponyát al­kotott belőle s gondosan bearanyozva az egészet,' értékes antik tárgy lett a kiselejtezett holmiból. A gyalupad elárulta e titkot, mert volt itt az efajta munka első, második és végső stá­diumából. De ott hevert egy pipa is oly helyzetben, mely meggyőzően helybenhagyta a boltajtón látható írást. Mintha mondta volna: — A gazdám rögtön jön, csak át­szaladt néhány percre a Geiling­korcsmába egy messző somlaira. És csudálatos, Frey bácsi nem volt látható soha. Mikor a barátok­hoz jártam naponkint minisztrálni, megálltam az ablaka előtt és mennyi titokzatos, érdekes és rémes meséket mondottak el a pókhálós holmik! Az én ugra-bugra gyerekes fantáziá­mat még jobban érdekelte a bolt tu­lajdonosa Elképzeltem őt sovány, nagyorrú, szőrösnyelvű, szürkésfehér nagybajuszu, kecskeszakállú bácsi­nak, aki a középkorból vetődött ide, fején a Kolumbus-kalappal a 15-ik századból, szájában a pipával (ez persze a huszadik század elejéről). De hallottam gyakran emlegetni a nevét a felnőttek részéről. A ben­cések templomában egyszer tűzoltó­létrát lát'unk, mely felnyúlt a meny­nyezetig. Azt mondták: Frey bácsi tisztogatja az aranyozásokat. A Kál­várián hirtelen, meglepetésszerűen meggyógyultak a szobrok : a letört orrok helyén friss, magyaros orrok piroslottak, a Jézust verő poroszló keze újra kinőtt s szörnyű, szeges ostorát felém nyújtotta fenyegetően, mintha mondta volna,:- , —- Elmenj innen te rossz fiú, mert te is kapsz! Ki javította meg? Azt mr idlák, hogy a Frey bácsi. A szomszédos falvak szé barokk templomaiban is sorra ka r ik őj ke­zet-lábat a pufók angy jk az erre-arra csavarodó szer k. Kérdez­tük a falusiakat, ki vr az orvosuk az amputált szobrokr .? Felelet: a j £» Frey bácsi. Dehát mégis mi ;n ember lehet a Frey bácsi? C an, amilyennek gyermek fantáziám ajzolta meg? Az ajtó irása évek .íultán is csak azt mondotta: — Azonnal vök: A pipa kéf o is csak azt kiáltotta ki az ablak' át: — A gaz n mindjárt itt lesz, csak átszaladt f ing-kocsmába egy percre! Jöttek, íltak a telek és tavaszok, a körny jen egyszercsak nem volt már j? ini, aranyozni való. temlomi felsze ;s. Évek múlva tudtam meg, hogy rey bácsi valósággal éhen hal' ííg Szita Román és Götz Szo­lár jrences atyák .éltek (ez utóbbi a -as Götz osztrák tábornok unoka­se volt, akit halálra kerestetett gybátyja magyar szíve miatt), ők hüldték át ebédjük egy részét a ház­főnök beleegyezésével. Ők is meg­haltak, új emberek jöttek, akik nem tudtak a túlszerény, rejtelmes életű Frey bácsirőL Frey bácsi meghalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom