Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-07-28 / 31. szám

yitimpARA s W FILLÉR, mii fcvföfyam, 31. száRL POLITIKAI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. .Tekfonszám : 189. •Kiadóhivatal: Csákyutce 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: BR. NAGY GYÖRGY. • Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P. negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill.. a szöveg között 5 fúl. öj világégés fele. Pár n

:ap választja el az emberiséget annak a végzetes napnak huszonegyedik évfordulójától, melyen megdördültek az első ágyuk, hogy aztán négy borzalmakban gazdag .éven keresztül visszhangozzák a világrészek falai a legszörnyűbb csatazajt, hirdetve, hogy a sok évezredes kulturálódás és civilizálódás egy árnyalattal sem emeli ki az emberiséget ősi barbarizmusából, ha egymás gyilkolásáról van szÖ, legfeljebb az eszközök lettek mások: gyorsabbak, biztosabbak, nagyobb hatásúak. Négy évi szörnyű mészárlásban kifáradva és a vérgőztöl megundorodva győző és legyőzött egyaránt meakulpázott a füstölgő romhalmaz lelett s az önmagára ébredt emberiség, mikor meglátta saját lelkiismerete tükrében gyilkos-arcát, a bünbánattól megszállva tálán egy pillanatra őszintén akarta a világbékét t)e csak egy pillanatra, mert a győzök olyan lealázó békeszerződéseket .kényszeritettek a legyőzőitekre, hogy ezeknek lehetetlen volt már a következő pillanatban háborúra nem gondolniok. A békét követő évtized látszólagos békehangulatban telt el, azonban az igazságtalan békeszerződések Európa helyzetét az élére állított piramiséhoz tették hasonlóvá, mely igyekszik viszszafogtalni természetes helyzetét. A győzők túl sokan voltak ahhoz, hogy egyenetlenség ne támadhasson közöttük s a titokban regenerálódó legyőzöttek belekerültek a nagy politikai játszmákba s ma már minden európai nép függvénye lett az európai politikának/ A Teremtés nagy törvényének első cikkelye békességet, jóakaratot rendel egy ugyanazon faj tagjai között és ennek a szent parancsnak az ember kivételével minden élőlény eleget is tesz a földön, még a dögrejáró hiéna is megfér a saját fajtájával, de az ember gyűlöli az embert és ma minden nép első dolga felkészülni a szomszédja ellen. Legalább is minden jel erre mutat. Az egész világ katonának neveli a fiatalságát. Nézd végig az újságok képesmellékleteit, az őt világrész minden nációjának ifjúságát megtalálod bennük, amint egyenruhásán, puskával a vállukon masíroznak végeláthatatlan sorokban az utcákon, vagy géppuskákkal, tankokkal ismerkednek a gyakorlótereken s ami nem fordult elő Európa újkori történelmében : a szovjet még a munkás- és diáklányokat is rendszeres katonai kiképzésben részesíti. Ilyen militarista szellemben egy kor sem nevelte ifjúságát. Vagy nézd a filmhíradókat. Hihetetlen vasszörnyetegeket láthatsz a vásznakon, melyeket az emberiség önmaga pusztítására agyalt kí, vagy tekints az újságokba, nap-nap után adnak híreket fantasztikus gyilkoló szerszámokról. Eddig nem látott arányokat öltött a világ fegyverkezése, hasonló példát a történelem nem ismer. Ha igaz az, hpgv az országok túlzott fegyverkezése még mindig háborúra vezetett,- akkor ez a veszély ebben a hihetetlenül összeszűkült világban csak megsokszorozódott. A közlekedési lehetőségek korlátlansága szinte szomszédokká tette a legtávolabbi hatalmakat is, mélyeknek nem közömbös, mit művel a másik a maga portája körül. Egyetlen nagy puskaporos hordóhoz hasonlít az egész föld, melynek bármely pontján felgyújtott láng elég arra, hogy levegőbe röpítsen mindent. S ezen a gyujtózsinorokkal keresztül-kasul font puskaporos hordón aggasztó politikai jelenségek játszódnak le. Keleten Japán egyre ijesztőbb távlatokat nyitogat. A Mandzsu birodalom feltámasztásával biztos válaszfalat húzott Kina és a Szovjet közé, hogy nyugodtan szervezhesse Kínát a maga céljaira. Á mikádó hatalma egyre félelmetesebb árnyékot vet az európai kontinens I felé. Európa ideges. Az országok belső bajai és a nyomasztó külpoli' ti kai jelenségek folyton fülledtebbé teszik a levegőt. A népszövetségi alapokmány végkép papirronggyá változott, vele háborút megakadályozni, mint kezdetben hitték, nem lehet. Abesszíniában maholnap eldördülnek az ágyuk s hogy mit hoz ez a háború Európa számára az még a jövő méhében szunnyad. De ejjy bizonyos. Anglia óriási erőfeszítéseket ü mezolaki tűz tudósítása a Z. oldalon. Vetőmag-kölcsönt kapnak a bajbajutott Az idei jó közepes termés ellenére az,ország sok részén nem került a csűrbe az Istenáldás, a magyar búza. Sok gazda reménységét. pusztította el a fagy, a jég, az aszály, sok helyen nem termett meg még a vetőmagra való gabona sem. Ez indította a kormányt arra, hogy a bajba jutott kisgazdák sorsán segítsen. A földmiveksügyi miniszter körrendeletben utasította az elemi csapások által ínségbe döntött vidékek gazdasági felügyelőit, hogy azokat a gazdákat, akik az őszi vetésekhez szükséges vetőmagot sem tudják előteremteni, őszi kölcsön vetőmaggal lássák el. A körrendelet szerint a vetőmagkölcsönökben csak a husz holdnál kisebb birtokon gazdálkodók részesülhetnek, ha igazolják, hogy a kölcsönmag nélkül nem képesek földjeiket gabonával bevetni. A kölcsön vetőmagot.a gazdák egy év múlva, 1936. szeptember 30-ig kötelesek ugyanolyan mennyiségben visszafizetni. Az aszály nehéz anyagi helyzetében kétszeresen jól esik látnunk, hogy a kormány siet segítő kezet nyújtani a sínylődő mezőgazdaságnak tett a háború elhárítására s valószínű, hogy nem békeszeretetből, hanem fontos érdekektől vezetve. Most szabad folyást engedett a kontfliktusnak, de korántsem azért, mintha feladta volna .érdekeit, csak addig mig azok nem forognak veszélyben. Nem akarok jós lenni, de beláthatatlan következményei lennének egy angol-olasz konfliktusnak ebben a túlfűtött, ideges Európában. A nacionalizmus talán sohasem vetett olyan magas lángot az emberek szivében mint most. Huszonegy esztendővel ezelőtt jólétben élő, boldog népeket formájukból kivetkőzött őrültekként hajszolt egymásnak a gyűlölet, ami most párosult egy mindenre képesítő érzéssel: a nyomorral. Európa húszmillió munkanélkülije mindennap imádkozik a háborúért, mert attól várja sorsának jobbra vagy balra fordulását. A rém ott ül a hordón s mi várjuk a háborút, ami biztos pusztulást jelentene Európa számára, mert ez á háború osztályok, népek, nem| zetek, fajok nagy leszámolása lenne } egymással, Európa vér és anyag veszj tesége oiyan nagy lenne, melyet talán soha többé nem tudna kiheverni. | Gazdasági téren a mult háborúban j Európa e^veíeme elvesztette Amerikával es Ázsiával szemben a játszmát, a világkereskedelem tekintélyes százaléka kiesett a kezéből s egy ujabb háború a politikai vezérszólam elvesztését fogja jelenteni, mert a szétforgácsolódott Európa nem állhat ellen a többi kontinens túlsúlyának. Európának észre kell térnie, mert maholnap a teljes megsemmisülés gondolatával nézhet szembe. Az ellenségeink résen állnak. Ha Európa nem akar ura maradni ennek a kis félszigetnek, akad erre a feladatra más vállalkozó s nem egyszer ugy rémlik, hogy határozott nyeresége lenne ennek a földrésznek, ha egy távoli hatalom rendet teremtene rajta. Az idő pedig nincs messze. Ázsia hullámai már három izben átcsaptak Európa felett. Dr.—k HÖFLE olcsó árak ismét szenzáció! M. selyem harisnya azsoros 1*38 P Különféle jobb minőségű harisnyák kis hibával . . . V— „ Csíkos s lyem gyermek nadrág -'49 „ Különféle jobb női m. selyem nadrágok egységár . . . 1—• „ Néhány példa c Egész prima matt és habselyem nadrágok egységár 1 68 P Férfi zokni pamut 29 fiit, fior - 69 „ Tenis női zokni . . . . . -'25 „ Csípő szorító 169 * Harisnyatartó ..... -'59 „ ítcsó árainkból: Melltartó -'33 P Batist combiné különlegességek 1 69 „ Női hálóing ...... 1 98 M. selyem combiné . . . i 98 „ Férfi sport ing . . \ . . 1'69„ Gyermek ing 1*28 „ Svejci sapka -'79 P Fürdő trikó . . . . . . 1 98 , Fürdő cipő ... . . . - 98 „ Női mosóbő'-keztyü . . . . 1 98 „ Féifi bőrkezíyü . . . . . 3 90 „ Szövött kesztyű . . . ... - 69 „