Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-07-14 / 29. szám

ról és lakásuk berendezéséről gondoskodjék. Aki lakberendezési tárgyakat vagy bármit óhajt menekültjeinknek ajándékozni az jelentse a Polgári Ápoldában a szegényügyi gondnoknőnél és a város gondoskodik a menekültekhez való eljuttatásáról. Hisszük, hogy városunk társadalma akar és tud megélhetést és új otthont adni ennek a három szerencsétlen családnak és nem fogják azt érezni, hogy idegen városba jöttek, hanem haza, magyar testvérek közé. D-l^-c, A textilipar fejlődése. színmagyar területekről, ahol tilos a magyar szó, ahol némaságra van ítélve a magyar nyelv, mert tettleg bántalmazzák az utcán a magyarul beszélőket. Az összes magyar iskolákat bezárták, napirenden van, hogy a magyar újságok kirakatait bezúzzák, A magyar IT unkaadót kényszerítik, hogy szerb munkást alkalmazzon, a kereskedőt, hogy szerb nyelven szolgálja ki a vevőit. Életveszélyes magyarnak lenni a Délvidéken. Urbán Jánost huszonkilencben, azért mert tagja volt a magyar pártnak, elfogták és úgy megkínozták, hogy négy hétig feküdt utána a kórházban, képviselőválasztásokból k folyólag pedig többizben bebörtönözték, így, eredeti előadásban elbeszélve érzem csak igazán, hogy a fajgyűlölet mennyire megcsúfolta az Isten arcát az emberekben. Bém Tamás felesége az ajtóban ül, nyolchetes fiúcskát táplál a melle haván. Ez a kis emberpalánta már itt született s még csak nem is álmodja milyen sorscsapásnak köszönheti, hogy szabad magyar ég aiiatt szívhatja magába az édes anyatejet. Az udvaron négyéves lányka játszogat másféléves öcsikéjével. Szintén Bém Tamás gyermekei. Horacsek Józsefnek nincs családja. Felesége az utazás alatt szerzett hülésből származó súlyos betegségben fekszik az egyik pesti kórházban. Ha fölépül ő is jön férje után. Urbán Jánonak feleségén kívül két kis leánya van. Ő< is megbetegedtek az utazás alatt. Az egyik diftérián a másik vörhenyen meni keresztül, de már vigan hancúroznak. Életrevaló két aranyos gyermek. Apjuk beszéli, mikor a vonat a magyar határra érkezett a hét éves Annuska torkaszakadtából éltette Nagymagyarországot. Pesten a kórházban ?nnyi irredenta nótát és verset tanultak, hogy most életveszélyes lenne velük visszamenni Szerbiába, mert folyton azt fújják. Az ideiglenes szállás bizony nyomorúságos : nedves falu szobák, keresztbehuzott kötélen az a níháriy ruhadarab lóg, amit magukkal tudtak hozni és más semmi. Kifosztottan állnak egy idegen város falai között, de azért bizakodók, nem látszik rajtuk semmi csüggedés. Örülnek, hogy itt vannak. Milyen jogtipráson, menynyi megalázáson, rettegésen kellett keresztül menni ezeknek az embereknek, hogy így mindenükből kiforgat/a a meztelen életüknek jobban örülnek, mint az ősi földön a biztos kenyérnek és saját hajléknak' Itt úgy érzik, hogy a jó emberek közé kerültek, magyarok közé s remélhk, hogy jóra fordul minden. Pápa a város társadalma már sokszor cselekedet nemeset és nagyot, ha elesettek felemeléséről volt szó s reméljük, hogy most sem lesz szűkmarkú bajbajutott véreinkkel szemben. A város a műtrágyagyárban szerzett nekik végleges lakást, élelmezésükről a Polgári Ápolda gondoskodik s társadalmunkra vár az a feladat, hogy számukra munkaalkalomFejlődő gyáriparunkban kétségtelenül a textilipar produkálta a háború utáni időben a legszebb eredményeket. Gazdasági életünk minden vigasztalansága mellett örvendetes tény, hogy ezen a téren még mutatkozik valami konjunktúra. A Magyar Textilgyárosok Országos Egyesülete most tette közzé az 1934. évi működésről szóló jelentését, mely részletes és pontos áttekintést ad arról a hatalmas fejlődésről, melyen ez az iparág az utóbbi időben keresztülment. A textiliparban a gyárak száma 14 gyei növekedett és a mult év végén 156 textiliparigyár volt üzemben, amely szám sokat jelent az eddigi magyar texíiléletben. Az összes alkalmazottak létszáma 50.440 volt, ebből 47.137 munkás, akik 12 4 millió munkanapot dolgoztak. Az 1933. évvel S2emben az összes alkalmazottak száma 5 000 fővel emelkedett. Beszédes számok mutatják a textilipar teljesítőképességét is. A tex ilnyersanvagbehozatalt 2.9 millió pingővel sikerült emelni az előző évvel szemben, viszont a fálgyártm :nyok behozatala félmillió, a készáruké 800 ezer pengővel csőkkent. Az 1934. évben a magyar textilipar termékei olyan országo'<bi jutottak el, amelyek a tex ilipar fejlettsége szempontiából felette állnak hazánknak. Kuriózumképen csak egy példát említünk. Az egész kivitelünk 15.5%-a Anglia felé irányult és ezzel az angol piac az első helyen szerepel a magyar textilipar exportstatisztikájában, de növekvő számot mutat Németország, Románia, Jugoszlávia, Ausztria, Egyiptom, Hollandia és az Egyesült-Államok felé irányuló exportunk is. A termelés értéke is egyre javuló irányzatot mutat. A háború előtti utolsó békeévben a magyar textilipar által termelt cikkek értéke 95.4 millió pengőt tett ki, azóta az irányzat folytonosan emelkedik s 1933-ban rekordot ért el 327.7 millió pengős termelési értékkel. Az 1934. évi adatok még nem állnak rendelkezésre. Az 1933. évben a munkás létszámot, a munkanapok számát és a termelés bruttó értékét tekintve a textilipar a többi gyáripari ágakkal szemben a legelső sorba emelkedett, megelőzve a vas és fémipart, valamint a gépipart és az élelmezési iparokat. Ez eddig mind nagyon szép. Csak az a h ba, hogy a magyar textilt Angliában, a tex il hazájában, vagy Kínában és Ausztráliában, — mert oda is szállítunk — nem a minősége, hanem az ára teszi versenyképessé. A dömping ára, melyet ugy érnek el textileseink, hogy a hazai fogyasztóközönségnek a világpiaci árnál jóval magasabbért adják. A hazai fogyasztókőzönség fizeti meg az angol, kinai, ausztráliai proletárok ruháját. De mi ezt nem sajnálnánk, ha a magyar tex ilipari munkásság csak egy kicsivel is magasabb bérért dolgozhatna a textil gyárakban. Csak azzal a kicsivel, amivel az | életstandardra tudja emelni családját. Heti kritika. A t. Ház nagyon hosszá vakációra mént, a politikai élet azonban zajlik tovább, pihenésre most nincsen idő. A rohanó élet kérlelhetetlenül veti fel nap-nap után a maga problémáit, akkor, amikor még a régiek hosszú sora sincs elintézve. A parlament kapuit bezárhatták, az élet kapuit nem lehet bezárni, sem az időt megállítani s akármilyen sokat is intéztek el az elmúlt parlamenti ciklus alatt, annyi minden maradt még elintézetlen, aminek a hiányát érezzük, pedig csak rajtunk múlott, holott még annál is több az, ami nemcsak tőlünk függ. Körülöttünk kavarog, forr minden, a helyzet napról-napra változik és nem lehet tudni, mit hoz a jövő. Ebben a bizonytalan helyzetben kétszeresen kell éreznie a szörnyű felelősség súlyát mindenkinek, akár hive, akár ellenzője a kormány politikájának. Sem kérkedésnek, sem gáncsoskodásnak nincs helye, önmérsékletre és megfontoltságra nagyobb szükség van, mint valaha • * * Ausztria új Habsburg-törvénye, mely egyrészt visszaadja az elkob1 zott birtokokat tulajdonosaiknak, másrészt legalább is elvben lehetővé teszi számukra a visszatérést, nem több, mint az osztrák forradalmi rendszer által elkövetett igazságtalanság reparációja és csak ugyanezt a helyzetet jelenti a Habsburg-család számára Ausztriában, ami Magyarországon mindig is fennálott, a kisantant körei mégis nagy nyugtalansággal fogadták az osztrák korminy ezen lép sét, mert a restaurációs szándék első előjelét látják benne. Sohasem csináltak titkot belőle, hogy a restauráció számukra nagy v szedelmet jelent — hogy miért, azt bizonyára ők tudják legjobban — s amig csak rajtuk múlik, bizonyára mindent el fognak követni, hogy megakadályozzák. De vájjon meddig tudják? Ha Afrikában háborúra kerülne a sor, az elfoglalt Olaszország nem tudna olyan hatékonyan közreműködni az osztrák függetlenség megóvásában, mint eddig, miáltal a Habsburg kérdés aktualitásában megnövekedik, sőt további fejlemények sem látszanak kizártnak. Szabadon árusíthatnak jeget a füszerkereskedők. A füszerkereskedők már régebb idő óta az egyéb szükségleteiket is náluk fedező vevők részére, az élelmiszerek hűtéséhez jeget is adtak. Néhány esetben azonban vita merült fel ebben a kérdésben és támadást intéztek a füszerkereskedők ellen, hogy jogos-e a jégnek állandó és rendszeres árusítása Az illetékes hatóságok most foglalkoztak ezzel a kérdéssel és megállapították, hogy a füszerkereskedők ezen tevékenysége régi jogszokáson alapszik, ezért szabadon árusíthatnak továbbra is jeget Hirdetmény. 9 Pápai Hitelbank Részvénytársaság 1935. évi július hö 1-én megalakította XVII. éviársuljti önsegélyző-egyletét három és őt évi időtartammal, részletenként és hetenként 1 pengő befizetéssel. Tetszés szerinti heti részletek jegyezhetők. 9 jegpstt bstétpászeli arányában bölcsön igényelhető. Minden egyéb feltételre készséggel ad felvilágosítást a Pápai Hitelbank Részvénytársaság.