Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-06-09 / 24. szám

Pápa, 1935. júnias 9., vasárnap. jggpp XXXII. évfolyam, 24. szánt. gw POLITIKAI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VflSfiRNJIP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky­utca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pépai Belvárosi Katolikus Kör. Néplélektani szempontból ís mód­fölött érdekes kérdés, hogy a keresz­tény egyházi naptár az ő ünnepeivel mennyire átment a magyar nép érzés­£s gondolatvilágába, mennyi régi, kedves szokás fűződik az egyes ün­nepekhez. Most nem sorolhatjuk fel ezeket az ünnepeket, sem a hozzájuk lartozó népszokásokat; csak egyre .mutatunk rá: a már közmondássá vált pünkösdi királyságra. Mi volt ez, ma már csak száj­hagyományból tudjuk. Az egész em­beriség ama közös érzésének meg­nyilvánulása, hogy egyszer egy esz­tendőben a szegények is, a jogfosz­íottak is, a jobbágyok és még ré­gebben a rabszolgák is érezni akar­ták, milyen jó dolog a jólét, a sza­badság, a hatalom. Milyen jó még akkor is, ha másnap mindjárt kö­nyörtelenül jön is a nehéz sorsnak taposómalma. A pünkösdi királyság tehát mintegy szimbólumává lett a mulandóságnak, leginkább a hatalom £s jólét múlandóságának, meg az emberi természet ama játékos ked­vének, mellyel szemébe kacag e mu­landóságnak. A pünkösdi királyságban tehát nemcsak melankóliát, hanem kedélyt is tervez a köztudat, kivált a sírva-vigadó magyar emberé. Ég a megmondhatója, de mintha a pünkösdi királyságnak ez a han­gulata még a politikusoknak, a tör­vényhozóknak, az államférfiaknak és diplomatáknak lelkét is eltöltené. Maga a világtörténelem elegendő példával szolgálhat arra, hogy a né­pek és nemzetek vezető elemeit is sokszor mintha gyermekded játszi kedv, vagy lázas hevület szállná meg, amikor nevetve szakítanak a történe­lem tanulságaival, a multak hagyo­mányaival, a szerves fejlődésnek néha tán lassú, de mindig biztos törvé­nyeivel és szinte a szenvedélyes já­tékosnak felelősséget nem érző köny­nyelmüségével egyetlen lapra tesznek föl mindent, amit a jelennek a múlt­ból a jövő számára át kellene men­tenie. A pünkösdi királyok politikája nem áll történelmi alapon és nem is akar okulni a történelemből, amelynek pedig éppúgy megvannak a maga lélektani és erkölcsi törvényei, mint Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Rendkívüli közgyűlés összehívását kérik a Szélesvíz szabályozása miaít Pápa város képviselőtestülete még a mult év szeptemberében tartott köz­győlésén elhatározta a Szélesvíz egy részének betemetését, a meder szű­kítését, hogy ezáltal a város a Szé­lesvíz medrének évenként visszatérő és jelentős kö tségeí igénylő tisztí­tásától megszabaduljon. A törvény­hatóság kisgyöiése a képviselőtestület ezen határozatát helybenhagyta. Hamuth János polgármester a jóvá­hagyott és jogerős határozat birto­kában, a munkálatokat ki is adta a vállalkozóknak s ezek a munkásokat már fel is vették ezen munkához, sőt lényeges költséggel a helyszí­nére szállították az összes szükséges anyagot, úgyhogy a munkálatokat most már mi sem hátráltatja, csupán a vh fogást várja, ami a közeli na­pokban megtörténik és akkor meg­indul a munka. Most, hogy a város a munkálato­kat már ennyire előkészítette, a szer­ződést a vállalkozókkal megkötöste és jelentős befektetést eszközölt, több városi képviselő kérvényt adott be a a polgármesterhez, melyben rendkí­vüli kőzg ülés összehívását kérik a Szélesvíz szabályozása tárgyában. Nem ismerjük a kérvényezők in­tencióit, annyi azonban bizonyos, hogy veszélyes játék egy jogerős határozatot megváltoztatni, akkor, mikor az csak jelentős áldozatok árán volna lehetséges. A város anyagi helyzete nem engedi, hogy játékot folytassunk a szayakkal. Itt egy be fejezett tény előtt állunk, amit ha meg akarunk változtatni, számolni keli azzal, hogy az eddig kifejtett munka kárbaveszik, a már ott levő anyag odaszáiHtása jelentős munkát és költséget igényeli, de számítani kell arra is, hogy a vállalkozókkal megköiött szerződés sem bontható fel a kártérítési kötelezettség meg­állapítása nélkül. Nem áll a város olyan jól, hogy ilyen luxust meg­engedjen magának, akkor mikor semmiféle új körülmények nem me­rültek fel, ame vek indokolttá tennék hogy a közgyűlés saját magával ellentétbe jutva, most más határo­zatot hozzon. A rendkívüli közgyűlés kitűzésére vonatkozólag még semmi bizonyosat nem tudunk. ahogy a természet rendjének is meg­vannak a maga fizikai és anyagi törvényei. A pünkösdi királyok azt hiszik, nekik csak akarniok kell és nyomban az ő akaratukhoz alkal­mazkodik az egész világ. A pünkösdi királyok a hatalom és a dicsőség pillanatnyi mámorában, a hasonló kedélyállapotú néhány ünneplőnek tapsától és zajától kísérve, azt hiszik, hogy ők történelmet csinálnak — pe­dig jön a holnap, a hétköznap, s a mámor szertefoszlik, a józanság fáj, a világ pedig mosolyog, ha ártatlan volt a játék, de megtorolja a pün­kösdi királyokon, ha nagyon is me­rész kezük rombolást okozott. Európa mostani helyzete is kész pünkösdi királyság. Csupa kapkodás, csupa szenvedély, csupa indulat, csupa bizonytalanság. Nyakunkon a gazdasági világválság, nyomunkban a háborúnak még ki nem hevert minden nyomorúsága, előttünk a si­ralmas jövő és sehol semmi biztató jelenség, hogy a javulás hajnala máris hasadozik. A pünkösdi királyok pe­dig utazgatnak, beszélnek, tósztoznak, nyilatkoznak, Ígérnek, konferenciáz­nak, fenyegetőznek, majd újra meg­alkusznak, mindent csinálnak, csak ép­pen — csinálni nem csinálnak semmit. Csakhogy ennek a pünkösdi király­j ságnak a népek és nemzetek isszák meg a levét. „Quidquid delirant reges, plectuntur Achivi." — ha megkótya­gosodnak a királyok, megsínylik a görögök, vagyis az ő népeik — mondja a most jubiláló latin költő. (Hor. Ep. I., 2, 14.) Ennek a pünkösdi király­ságnak éppen az a veszedelme, az az átka, hogyha aztán a történelem tör­vényszerűsége, a népek kijózanodása, az igazi államalkotó és országfenn­tartó erők reakciója, a náluk is ha­talmasabb új egyéniségek támadása el is söpri őket, a baj, amelyet okoz­tak, a seb, amelyet ütöttek," csak nagy sokára heged be. Piros pünkösd napján tehát ne ra­gadjon el bennünket az öröm szél­sősége, a vak bizalom kritikátlan nemtörődömsége, hanem forduljunk inkább imádságos lelkülettel az Isten­hez, hogy az ő lángoló Lelke töltse el az egész világot és annak vezetőit világossággal, mely bizton kivezet bennünket e mostani káoszból és alkotó erővel, mely a multak sziklá­jára építi az új és szebb jövőnek világrendjét. Dr. Magyarán Ferenc 0. Cist. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P. negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirde­tések között 4 fill., a szöveg között 5 fill, Pápai gyermekek nyara Itatása. Szép gondolatnak volt elindítója és megvalósítója a mult év folyamán városunk polgármestere. Régen ese­dékes szociális problémát oldott meg ugyanis, amikor a város, az Egész­ségügyi ház és a társadalmi egye­sületek bevonásával lehetővé tette a szegénysorsú, sokgyermekes s így a nyaraltatásra legjobban rászoruló csa­ládok vérszegény gyermekeinek nya­raltaíásait. Gyermekegeszségvédelmi téren saj­nos a nyugati áliamok mérföldekkel haladnak előttünk, sőt a környező utódállamok közül is nem egy meg­előz bennünket, Ijes tőén nagy ha­zánkban a gyermekhalandóság szá­zalékszáma a többi államokéhoz vi­szonyítva, A gyermekáldás pedig a súlyos gazdasági viszonyok és a kü­lönös egykerendszer miatt nagyon kicsi s így az elnéptelenedés vesze­delme fenyeget bennünket. Indokolt tehát, hogy kétszeres gonddal és aggodalommal csüngjünk minden magyar gyermek sorsán, mert hiszen minden kis emberpalántánk nemzeti vagyont jelent. A nehéz gazdasági viszonyok le­! hetetlenné teszik gyermekeinknek külföldi, de még hazai gyógyhelye­ken való nyaraltatását is, viszont fel­tétlenül szükség van a szegénysorsu gyermekek testi kondíciójának fel­javítására, hogy hatékonnyabban tud­jon védekezni ez a sanyarú sorsra jutott gyermek nemzedék a rá leske­lődő száz, meg száz betegség ellen. Épen ezért az öreghegyi gyermek­nyaraltatás intézményét valós <gos ál­dásként kell elkönyvelnünk. A mult évben, a kezdet nehéz­ségével birkózva, csak husz gyermek részesülhetett ebben az áldásban, pedig a jelentkezők száma a négy­szereséi is felülmúlta ennek a szám­nak. A keretet tehát bővíteni kellene, A mult évben csak lányok nyaral­hattak, most két csoport nyaralíatá­sával a fiúkét is lehetővé szeretnék tenni. Ennek megfelelően most hat hétre van tervezve a nyaralás, husz fiúval és husz leánnyal, három-há­rom héten át. Ez azonban csak ak­kor lesz megvalósítható, ha a társa­dalom szíve is megmozdul a gyer­mekek érdekében, mert a költségek még felerészben hiányoznak.;

Next

/
Oldalképek
Tartalom