Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-01-20 / 3. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Főutca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky­ulca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Főszerkesztő: GRATZER JANOS. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirde­tések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Néha az igazság is gyöz. Németország zászlódísz, harang­zúgás, örömmámorban úszik. Vissza­kapja területe legértékesebb részét, bányavidékét. A szégyenletes versail­lesi szerződés megalázta, elvette tőle Elszászt, a Saar-vidéket pedig 15 évi francia megszállásra Ítélte azzal, hogy ennek lejártakor népszavazással dönt­sön sorsáról. A népszavazás meg­történt. Ez volt a német, de talán a világtörténelem egyik legragyogóbb példája, ahol a haza- fajszeretet olyan minden más vallási, politikai érzést, meggyőződést, fizikai és anyagi aka­dályt legyőzően nyilvánult meg, ami­hez hasonló eset még alig volt. A szavazásra jogosultak hazautaztak a világ másik zugából. Akinek nem volt pénze az útiköltségre, könyör­adományokból gyűjtötte össze. A hal­dokló csak azért imádkozott, hogy szavazata leadásáig maradjon benne a lélek. A nagy akarás meghozta a 91°/o-os hatalmas győzelmet, az igaz­ságot. A Saarvidék német, a néme­teké marad. A nénet népnek ezek a kiváló tu­lajdonságai, faji öntudata, szervezett­sége, áldozatkészsége arnily tiszteletre­méltó, ha azt a saját körülhatárolt hazáján belül gyakorolja, ép oly ag­godalmat keltő, mikor ezt a mi csonka hazánkban itt-ott szétszórtan élő né­metségnél tapasztaljuk, mert sajnos tapasztaljuk. Hiába múlnak felettük évtizedek, évszázadok, a védelmet és kenyeret adó magyar haza lojalitását azzal viszonozzák, hogy szigetként tömörülve egy-egy faluban, még csak el sem akarják sajátítani a magyar nép nyelvét, szokásait, sőt házassá­gukat is fajtájukbelivel kötik. Német­országgal való kapcsolataikat annyira fenntartják, hogy ha gyermekeik fő­iskolára kerülnek, külön németszel­lemü és nyelvű szervezetekben tömö­rítik őket, s a külföldről segélyezett szövetségek német egyetemekre is küldik, itthon internátusokban tart­ják őket, ahol a magyar szó is tilos. Táncmulatságokat rendeznek számuk­ra, hova németországi germán lányo­kat hoznak, ismerkedéseket, házas­ságokat, állásokat közvetítenek szá­mukra, nehogy elvesszenek a német fej számára, ha a magyar állam tisztviselői karába bekerülnek. Ez magyarázza meg azt, hogy bár több­szörös barátságos hivatalos felszólí­Az úi törvényha és a kisgyűlés A múlt év folyamán lefolytak a tör­vényhatósági bizottsági tagválasztá­sok. Ennek megtörténte után esedé­kessé vált a vármegyei törvényható­sági bizottságnak és a kisgyűlésnek tósági bizottság megalakulása. megalakítása és az egyes bizott­ságok megválasztása. Értesülésünk szerint a főispán jan. 23-ra össze is hivta a rendkívüli vármegyei köz­gyűlést. A kir. járásbíróság 1934, évi működése. Csökkentek a végrehajtási ügyek­35 védettség szűnt meg. Olvasó közönségünk tájékoztatása végett felkerestük a pápii kir. járás­bíróság elnökét, Handl József c, kúriai bírót és felvilágosítást kértünk tőle a bíróság 1934. évi ügyforgal­máról és működéséről. A bíróság elnöke készséggel bocsátotta rendel­kezésünkre az alábbi adatokat: A mult év folyamán az ügydara bok száma 5959-et tett ki, viszont az 1933. évben 6659 volt, tehát 700 darabbal kevesebb. Ezekből az ügyek­ből polgári per volt 826 darab, míg az előző évben 818. Büntető ügy­volt összesen 993 darab az előző évi 982-vel szemben, tehát 11-el több. Fiatalkorúak elleni bűnvádi el­járás 79 volt, míg 1933-ban csak 67. A hagyatéki ügydarabok 339-et tettek ki, a vagyontalanul elhaltak; után beérkezett haláleset felvételek pedig 420-at. Lényeges csökkenés iapasztalható a végrehajtási ügyeknél, mert mlg az 1933. évben 911 ügydarab volt a bíróságnál, addig a mult év folya­mán ez lecsökkent 652-re, tehát 259 darabbal kevesebb. Ebből a körül­ményből *talán lehet a viszonyok javulására következtetni. Az ügydarabok legnagyobb szá­mát a fizetési meghagyások teszik ki. Összesen 2137 fizetési meg­hagyás kibocsájtása iránti kérelmet adtak be. Ebből perré 459 alakult. A bírósági ügyforgalom oroszlán­részét a telekkönyvi ügyek teszik ki. Ugyanis a mult év folyamán elinté­zést nyert 9022 telekkönyvi ügy­darab. Valami csekély visszaesés az előző évvel szemben itt is tapasz­talható Védett birtok a pápai járás terü­letén december 31-ével 484 volt. A védettséget a mult évben 35 eset­ben szüntették meg. A kir. járásbíróság a mult év folya­mán 44 perfelvé eli, 344 polgári peri, 80 büntető és 139 perenkívüli ügy tárgyalást tartott. Az öss?es ügyeket és tárgyaláso­kat az elnök és két bíró intézte az 1933. évbeji a bírák összesen négyen voltak. Néha az igazság is gyöz. Németország zászlódísz, harang­zúgás, örömmámorban úszik. Vissza­kapja területe legértékesebb részét, bányavidékét. A szégyenletes versail­lesi szerződés megalázta, elvette tőle Elszászt, a Saar-vidéket pedig 15 évi francia megszállásra Ítélte azzal, hogy ennek lejártakor népszavazással dönt­sön sorsáról. A népszavazás meg­történt. Ez volt a német, de talán a világtörténelem egyik legragyogóbb példája, ahol a haza- fajszeretet olyan minden más vallási, politikai érzést, meggyőződést, fizikai és anyagi aka­dályt legyőzően nyilvánult meg, ami­hez hasonló eset még alig volt. A szavazásra jogosultak hazautaztak a világ másik zugából. Akinek nem volt pénze az útiköltségre, könyör­adományokból gyűjtötte össze. A hal­dokló csak azért imádkozott, hogy szavazata leadásáig maradjon benne a lélek. A nagy akarás meghozta a 91°/o-os hatalmas győzelmet, az igaz­ságot. A Saarvidék német, a néme­teké marad. A nénet népnek ezek a kiváló tu­lajdonságai, faji öntudata, szervezett­sége, áldozatkészsége arnily tiszteletre­méltó, ha azt a saját körülhatárolt hazáján belül gyakorolja, ép oly ag­godalmat keltő, mikor ezt a mi csonka hazánkban itt-ott szétszórtan élő né­metségnél tapasztaljuk, mert sajnos tapasztaljuk. Hiába múlnak felettük évtizedek, évszázadok, a védelmet és kenyeret adó magyar haza lojalitását azzal viszonozzák, hogy szigetként tömörülve egy-egy faluban, még csak el sem akarják sajátítani a magyar nép nyelvét, szokásait, sőt házassá­gukat is fajtájukbelivel kötik. Német­országgal való kapcsolataikat annyira fenntartják, hogy ha gyermekeik fő­iskolára kerülnek, külön németszel­lemü és nyelvű szervezetekben tömö­rítik őket, s a külföldről segélyezett szövetségek német egyetemekre is küldik, itthon internátusokban tart­ják őket, ahol a magyar szó is tilos. Táncmulatságokat rendeznek számuk­ra, hova németországi germán lányo­kat hoznak, ismerkedéseket, házas­ságokat, állásokat közvetítenek szá­mukra, nehogy elvesszenek a német fej számára, ha a magyar állam tisztviselői karába bekerülnek. Ez magyarázza meg azt, hogy bár több­szörös barátságos hivatalos felszólí­Postatakarékpénztá kezdik fizetni a valori Az életbiztosítások valorizálásával kapcsolatos előmunkálatok értesülé­sünk szerint befejezéshez közeled­nek. úgy, hogy előreláthatólag ez év márciusával megkezdődik a valori­zált összegek kifizetése. r utján márciusban zált életbiztosításokat Tekintettel a valorizálásra váró kötvények nagy számára, hogy a munkálatok és a kifizetések minél zavartalanabbul történhessenek, a ki­fizetéseket a postatakarék útján bo­nyolítják le. A kir. járásbíróság 1934, évi működése. Csökkentek a végrehajtási ügyek­35 védettség szűnt meg. Olvasó közönségünk tájékoztatása végett felkerestük a pápii kir. járás­bíróság elnökét, Handl József c, kúriai bírót és felvilágosítást kértünk tőle a bíróság 1934. évi ügyforgal­máról és működéséről. A bíróság elnöke készséggel bocsátotta rendel­kezésünkre az alábbi adatokat: A mult év folyamán az ügydara bok száma 5959-et tett ki, viszont az 1933. évben 6659 volt, tehát 700 darabbal kevesebb. Ezekből az ügyek­ből polgári per volt 826 darab, míg az előző évben 818. Büntető ügy­volt összesen 993 darab az előző évi 982-vel szemben, tehát 11-el több. Fiatalkorúak elleni bűnvádi el­járás 79 volt, míg 1933-ban csak 67. A hagyatéki ügydarabok 339-et tettek ki, a vagyontalanul elhaltak; után beérkezett haláleset felvételek pedig 420-at. Lényeges csökkenés iapasztalható a végrehajtási ügyeknél, mert mlg az 1933. évben 911 ügydarab volt a bíróságnál, addig a mult év folya­mán ez lecsökkent 652-re, tehát 259 darabbal kevesebb. Ebből a körül­ményből *talán lehet a viszonyok javulására következtetni. Az ügydarabok legnagyobb szá­mát a fizetési meghagyások teszik ki. Összesen 2137 fizetési meg­hagyás kibocsájtása iránti kérelmet adtak be. Ebből perré 459 alakult. A bírósági ügyforgalom oroszlán­részét a telekkönyvi ügyek teszik ki. Ugyanis a mult év folyamán elinté­zést nyert 9022 telekkönyvi ügy­darab. Valami csekély visszaesés az előző évvel szemben itt is tapasz­talható Védett birtok a pápai járás terü­letén december 31-ével 484 volt. A védettséget a mult évben 35 eset­ben szüntették meg. A kir. járásbíróság a mult év folya­mán 44 perfelvé eli, 344 polgári peri, 80 büntető és 139 perenkívüli ügy tárgyalást tartott. Az öss?es ügyeket és tárgyaláso­kat az elnök és két bíró intézte az 1933. évbeji a bírák összesen négyen voltak. Néha az igazság is gyöz. Németország zászlódísz, harang­zúgás, örömmámorban úszik. Vissza­kapja területe legértékesebb részét, bányavidékét. A szégyenletes versail­lesi szerződés megalázta, elvette tőle Elszászt, a Saar-vidéket pedig 15 évi francia megszállásra Ítélte azzal, hogy ennek lejártakor népszavazással dönt­sön sorsáról. A népszavazás meg­történt. Ez volt a német, de talán a világtörténelem egyik legragyogóbb példája, ahol a haza- fajszeretet olyan minden más vallási, politikai érzést, meggyőződést, fizikai és anyagi aka­dályt legyőzően nyilvánult meg, ami­hez hasonló eset még alig volt. A szavazásra jogosultak hazautaztak a világ másik zugából. Akinek nem volt pénze az útiköltségre, könyör­adományokból gyűjtötte össze. A hal­dokló csak azért imádkozott, hogy szavazata leadásáig maradjon benne a lélek. A nagy akarás meghozta a 91°/o-os hatalmas győzelmet, az igaz­ságot. A Saarvidék német, a néme­teké marad. A nénet népnek ezek a kiváló tu­lajdonságai, faji öntudata, szervezett­sége, áldozatkészsége arnily tiszteletre­méltó, ha azt a saját körülhatárolt hazáján belül gyakorolja, ép oly ag­godalmat keltő, mikor ezt a mi csonka hazánkban itt-ott szétszórtan élő né­metségnél tapasztaljuk, mert sajnos tapasztaljuk. Hiába múlnak felettük évtizedek, évszázadok, a védelmet és kenyeret adó magyar haza lojalitását azzal viszonozzák, hogy szigetként tömörülve egy-egy faluban, még csak el sem akarják sajátítani a magyar nép nyelvét, szokásait, sőt házassá­gukat is fajtájukbelivel kötik. Német­országgal való kapcsolataikat annyira fenntartják, hogy ha gyermekeik fő­iskolára kerülnek, külön németszel­lemü és nyelvű szervezetekben tömö­rítik őket, s a külföldről segélyezett szövetségek német egyetemekre is küldik, itthon internátusokban tart­ják őket, ahol a magyar szó is tilos. Táncmulatságokat rendeznek számuk­ra, hova németországi germán lányo­kat hoznak, ismerkedéseket, házas­ságokat, állásokat közvetítenek szá­mukra, nehogy elvesszenek a német fej számára, ha a magyar állam tisztviselői karába bekerülnek. Ez magyarázza meg azt, hogy bár több­szörös barátságos hivatalos felszólí­Szerencsétlenség Súlyos szerencsétlenség színhelye volt január 15-én a szűcsi erdő. Sperai János 28 éves lóréfékező a balesett áldozata. Sperai egy farönkökkel megrakolt lórét vezetett le a hegyről, miközben az erős fékezés folytán a fagyos fahasábok meg­csúsztak és a fekezőre zu­hantak. A fahasábok valósággal betemet­ja szűcsi erdőben ték a fiatalembert, aki így megmoz­dulni sem volt képes. Társai azonnal segítségére siettek, majd bevitték a telepre, ahonnan azután beszállították Pápára az Ir­galmasok kórházába. Sperai súlyos zúzódásokat és jobb combtörést szenvedett. A kir. járásbíróság 1934, évi működése. Csökkentek a végrehajtási ügyek­35 védettség szűnt meg. Olvasó közönségünk tájékoztatása végett felkerestük a pápii kir. járás­bíróság elnökét, Handl József c, kúriai bírót és felvilágosítást kértünk tőle a bíróság 1934. évi ügyforgal­máról és működéséről. A bíróság elnöke készséggel bocsátotta rendel­kezésünkre az alábbi adatokat: A mult év folyamán az ügydara bok száma 5959-et tett ki, viszont az 1933. évben 6659 volt, tehát 700 darabbal kevesebb. Ezekből az ügyek­ből polgári per volt 826 darab, míg az előző évben 818. Büntető ügy­volt összesen 993 darab az előző évi 982-vel szemben, tehát 11-el több. Fiatalkorúak elleni bűnvádi el­járás 79 volt, míg 1933-ban csak 67. A hagyatéki ügydarabok 339-et tettek ki, a vagyontalanul elhaltak; után beérkezett haláleset felvételek pedig 420-at. Lényeges csökkenés iapasztalható a végrehajtási ügyeknél, mert mlg az 1933. évben 911 ügydarab volt a bíróságnál, addig a mult év folya­mán ez lecsökkent 652-re, tehát 259 darabbal kevesebb. Ebből a körül­ményből *talán lehet a viszonyok javulására következtetni. Az ügydarabok legnagyobb szá­mát a fizetési meghagyások teszik ki. Összesen 2137 fizetési meg­hagyás kibocsájtása iránti kérelmet adtak be. Ebből perré 459 alakult. A bírósági ügyforgalom oroszlán­részét a telekkönyvi ügyek teszik ki. Ugyanis a mult év folyamán elinté­zést nyert 9022 telekkönyvi ügy­darab. Valami csekély visszaesés az előző évvel szemben itt is tapasz­talható Védett birtok a pápai járás terü­letén december 31-ével 484 volt. A védettséget a mult évben 35 eset­ben szüntették meg. A kir. járásbíróság a mult év folya­mán 44 perfelvé eli, 344 polgári peri, 80 büntető és 139 perenkívüli ügy tárgyalást tartott. Az öss?es ügyeket és tárgyaláso­kat az elnök és két bíró intézte az 1933. évbeji a bírák összesen négyen voltak. Néha az igazság is gyöz. Németország zászlódísz, harang­zúgás, örömmámorban úszik. Vissza­kapja területe legértékesebb részét, bányavidékét. A szégyenletes versail­lesi szerződés megalázta, elvette tőle Elszászt, a Saar-vidéket pedig 15 évi francia megszállásra Ítélte azzal, hogy ennek lejártakor népszavazással dönt­sön sorsáról. A népszavazás meg­történt. Ez volt a német, de talán a világtörténelem egyik legragyogóbb példája, ahol a haza- fajszeretet olyan minden más vallási, politikai érzést, meggyőződést, fizikai és anyagi aka­dályt legyőzően nyilvánult meg, ami­hez hasonló eset még alig volt. A szavazásra jogosultak hazautaztak a világ másik zugából. Akinek nem volt pénze az útiköltségre, könyör­adományokból gyűjtötte össze. A hal­dokló csak azért imádkozott, hogy szavazata leadásáig maradjon benne a lélek. A nagy akarás meghozta a 91°/o-os hatalmas győzelmet, az igaz­ságot. A Saarvidék német, a néme­teké marad. A nénet népnek ezek a kiváló tu­lajdonságai, faji öntudata, szervezett­sége, áldozatkészsége arnily tiszteletre­méltó, ha azt a saját körülhatárolt hazáján belül gyakorolja, ép oly ag­godalmat keltő, mikor ezt a mi csonka hazánkban itt-ott szétszórtan élő né­metségnél tapasztaljuk, mert sajnos tapasztaljuk. Hiába múlnak felettük évtizedek, évszázadok, a védelmet és kenyeret adó magyar haza lojalitását azzal viszonozzák, hogy szigetként tömörülve egy-egy faluban, még csak el sem akarják sajátítani a magyar nép nyelvét, szokásait, sőt házassá­gukat is fajtájukbelivel kötik. Német­országgal való kapcsolataikat annyira fenntartják, hogy ha gyermekeik fő­iskolára kerülnek, külön németszel­lemü és nyelvű szervezetekben tömö­rítik őket, s a külföldről segélyezett szövetségek német egyetemekre is küldik, itthon internátusokban tart­ják őket, ahol a magyar szó is tilos. Táncmulatságokat rendeznek számuk­ra, hova németországi germán lányo­kat hoznak, ismerkedéseket, házas­ságokat, állásokat közvetítenek szá­mukra, nehogy elvesszenek a német fej számára, ha a magyar állam tisztviselői karába bekerülnek. Ez magyarázza meg azt, hogy bár több­szörös barátságos hivatalos felszólí­i tásban részesülnek felettes hatósá­gaiktól, még csak azt sem tartják szükségesnek, hogy rissz-rossz, lehe­tetlen hangzású, idegen neveiket ma­gy^rhangzásúra változtassák s ez így van a,z iparos, kereskedő és szabad­foglalkozásuknál is. Valótlan az az üres, elcsépelt ki­fogás, hogy nem a névtől függ va­lakinek a magyarsága. Éppen ellen­kezőleg az a legkevesebb, amivel mindenki tartozik a magyarságnak, hogy legalább a neve legyen magyar hangzású, aminek az a legközelebbi jelentősége, hogy mind az egyén, mind a leszármazói el is felejtik, hogy valaha idegenek voltak s tudnak egész magya^- állampolgárok lenpi. Vannak, akije tüntetnék németségük­kel, idegen ^evükkel. Az pimult ka­rácsonykor egy német faluban meg­üzenték, a pléfái^ospak, nehogy ma­gyar misét tartson, sőt hogy ezt le­hetetlenné tegyék, a mise elején el­kezdtek németül énekelni s németül végigénekelték az egész misét, úgy, hogy a magyar lakosság még nem is dicsérhette az Urat saját nyelvén. Visszatérve a német népszavazásra, önként felvetődik az a gondolat, hogy ha a trianoni békeszerződés is biz­tosította volna a népszavazást Ma­gyarország elrabolt területeire, a ma­gyarlakta Csallóköz, a Duna felső völgye, a Felvidék, Nagyvárad, Ko­lozsvár, Arad, Temesvár és a többi területre, mily boldog örömmel vár­tuk, reméltük volna a magyar öntu­dat, a magyar faj és államhoztarto­zás megnyilvánulását. Az utódálla­! mok azonban még csekély, vállalt kötelezettségeiket sem tartják be, a magyar őslakosság jogai tiszteletben tartását, a rutén népszavazás megtar­tását, mert akkor talán a mi igazsá­gunk is napfényre került volna már. A kir. járásbíróság 1934, évi működése. Csökkentek a végrehajtási ügyek­35 védettség szűnt meg. Olvasó közönségünk tájékoztatása végett felkerestük a pápii kir. járás­bíróság elnökét, Handl József c, kúriai bírót és felvilágosítást kértünk tőle a bíróság 1934. évi ügyforgal­máról és működéséről. A bíróság elnöke készséggel bocsátotta rendel­kezésünkre az alábbi adatokat: A mult év folyamán az ügydara bok száma 5959-et tett ki, viszont az 1933. évben 6659 volt, tehát 700 darabbal kevesebb. Ezekből az ügyek­ből polgári per volt 826 darab, míg az előző évben 818. Büntető ügy­volt összesen 993 darab az előző évi 982-vel szemben, tehát 11-el több. Fiatalkorúak elleni bűnvádi el­járás 79 volt, míg 1933-ban csak 67. A hagyatéki ügydarabok 339-et tettek ki, a vagyontalanul elhaltak; után beérkezett haláleset felvételek pedig 420-at. Lényeges csökkenés iapasztalható a végrehajtási ügyeknél, mert mlg az 1933. évben 911 ügydarab volt a bíróságnál, addig a mult év folya­mán ez lecsökkent 652-re, tehát 259 darabbal kevesebb. Ebből a körül­ményből *talán lehet a viszonyok javulására következtetni. Az ügydarabok legnagyobb szá­mát a fizetési meghagyások teszik ki. Összesen 2137 fizetési meg­hagyás kibocsájtása iránti kérelmet adtak be. Ebből perré 459 alakult. A bírósági ügyforgalom oroszlán­részét a telekkönyvi ügyek teszik ki. Ugyanis a mult év folyamán elinté­zést nyert 9022 telekkönyvi ügy­darab. Valami csekély visszaesés az előző évvel szemben itt is tapasz­talható Védett birtok a pápai járás terü­letén december 31-ével 484 volt. A védettséget a mult évben 35 eset­ben szüntették meg. A kir. járásbíróság a mult év folya­mán 44 perfelvé eli, 344 polgári peri, 80 büntető és 139 perenkívüli ügy tárgyalást tartott. Az öss?es ügyeket és tárgyaláso­kat az elnök és két bíró intézte az 1933. évbeji a bírák összesen négyen voltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom