Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-05-12 / 20. szám

POLITIKAI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky­utca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Anyák napja — a Gyermek nap. Május hava, a virágok hava, Mária hava: szeretet megemlékezésének hó­napja. A nagy család, az emberi tár­sadalom e hónapban két napot szen­tel a szeretetnek: az Anyák napját és a Gyermek-napot. Az élet mindennapi gondjai, tüle­kedése közepette szinte nem jut idő az érzelem világ gondozására. E két nap azonban megállít bennünket, hogy kissé befelé nézzünk: emlé­kezzünk, gondolkodjunk. Az anya szerepe: ősrégi téma, mely mindig új marad és mindegyre felbukkan, amikor a társadalom kö­rében bújok, kételyek jelentkeznek. Nehéz harcot vívnak most is a kü­lönböző felekezetek, szószéken, Írás­ban, társadalmi utakon, hogy min­den állam fundamentumát: a csalá­dot megerősítsék. Pusztuló családi élet — pusztuló nemzet. A család összefogó kapcsa pedig az anya. Az anyákon épül a jövő. Ö a szere­tet, az áldozatkész önfeláldozás kép­viselője : hős, mert szeretetből fakad­nak hőstettek. „Kietlen, zord az egész világi?" Kérdem: Hát nincsenek anyák? Sokféle kötelék eltéphető : egy ar­cot azonban nem lehet elfelejteni: az édesanya arcát. Gyermekek maradunk mindaddig, amíg köztünk jár — láthatatlanul, szinte csak érzésileg intézi, figyeli továbbra sorsunk, még akkor is, mikor már rég kinőttünk az ő védő szárnyai alól. Az Anyák napja emlékünnep, élők ünneplése akar lenni, felrázás, esz­mélkedés — míg nem késő, egy vi­rágszál az élőknek, egy könnyes megemlékezés az elmenteknek. Az anyákról való megemlékezés gondolata tíz éves intézmény és eb­ben az egy gondolatban az egész emberiség: egységes testvériség. Amerikából indult mozgalom, ott egy szegény bányász feleségének küz­delmét ünnepelte egy iskola, mél­tatva az anya áldozatos munkáját. És a gondolat szárnyra kelt és megmozgatta a társadalmat, a nem­zeteket tengeren innen és túl. Magyarországon dr. Petri Pálné volt az, aki először propagálta az eszmét, azóta van nálunk is Anyák Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. A megyéspüspök bérmaúdja. Dr. Rott Nándor megyéspüspök április 27-én Ugodon kezdte meg bírmaútját. Az összes községekben a kegyurasá g, a hatóságok kér viselői, az egyházi és politikai községek ve­zetői, a lelkészek és a ía ítókkal az élén a tanú ó ifjúság fogadta a fő­pás? tort. A megyésfőpásztor ünnepélyes me­netben minden községben először a t' mplomba vonult, majd iskolalátoga­tásokat végzett. A fogadtatás utáni napon végezte a főpásztor a bérmálást, amely szent­misével kezdődött. Ugondon és Va­svaron a megyéspüspök maga tar­totta a szentbeszédekef. a többi köz­ségekben pedig rövid beszédben köszöntötte híveit. A főpásztort bérmaúiján Serák József kanonok és dr. Langmár Lipót püspöki titkár kisérte. Ugodon 397-en, Bakonykoppányban 77-en. Szűcsön 232-en, Pápateszéien 562-en, Lo­vászpatonán 327-en, Vanyolán 134-en, Csóton 351-en és Vaszaron 613-an, tsszesen 2693-an bérm' Ikoztak. A bérmaúttal kapcsolatban dr. Rott Nándor megyéspüspök mindenütt kánoni plébániavizsgálatot is tar­tott és meglátogatta a fiókegyháza­kat is. napja, bár a társadalom kevéssé vesz tudomást róla, inkább csak az isko­lák veszik ki e szép munkából ré­szüket. És ez jól van így, mert aki a lelkekre épít: örökre épít. „Gyermekszeretet a szívnek verőfénye; A gyermek az élet biztató reménye 1 Gyermekszív a jövő hajnalhasadása: Nagy-Magyarországnak új feltámadása I" (Özv. Radó Gyuláné.) A gyermek olyan, mint a tavaszi vetés: öröm, csupa igéret; a szülő­nek földi feltámadás, terveinek foly­tatása, be nem teljesült vágyainak, féltveőrzött reménykedésének letéte­ményese. A szülő, a társadalom, a nemzet biztató jövője. A szerteszét, a világ minden ré­szében lakó, mintegy 15 milliónyi magyarnak minden újszülött kis ma­gyar erkölcsi és anyagi tőke: és megbecsülendő. Sajnos, hazánkban igen nagy a gyermekhalandóság: 15—20%, ki­vált a csecsemőkorban — míg pl. a Skandináv államokban csak 7—8%. De az élvemaradottakkal is többet kellene még foglalkozni, mint ed­digelé. Igaz, hogy mindaz, amit gyermek­védelemnek szokás nevezni: ember­szeretetből fakad, de e védelemmel voltaképen a társadalom önmagát védi, csökkenj a gyermekhalandó­ságot, az arra rászorultak javító-neve­lésével csökkenti a bűnözést és azok­kal a társadalom hasznos tagjainak számát növeli. Nagy munka folyik e téren — amelyről igen kevesen vesznek tudo­mást. Az Országos Gyermekvédő Liga, a Stefánia Szövetség áll ennek a mozgalomnak élén. Minden év május Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiüméíer a hirde­tések között 4 fill., a szöveg közölt 5 fii 1. elején kopognak mindenkinek ajta­ján, támogatást kérve — a mind­nyájunkat érdeklő ügyben. Aki valaha is látott üdülőhelyeken vígan futkosó, játszadozó gyermek­sereget ; mélységes hálával fog azokra gondolni, akik nem sajnálva a fárad­ságot, önzetlenül állnak e munka szolgálatába. A főváros lakossága ezidén is példaszerűen áldozott a nemes célra. A lapok szerint az első két gyűjtési nap eredménye circa 36.000 pengő volt. A teljes eredmény még nem ismeretes, de bízvást 50.000 pengőre tehetjük a végleges eredményt. Pápán a gyűjtés 195 pengővel j záródott le, tudtunkkal. íme, a társadalom érdeklődik az ügy iránt és meg is mozdul elég jóakarattal, ha a nyomasztó helyzetet is tekintetbe vesszük. Hány könnyet száríthatunk meg az egyesek áldozatkészsége nyomán, hány szegény gyermek nyer segít­séget, testét-lelkét felvidító üdülést! Ellen Key irónő századunkat a gyermek századának mondja és mél­tán, mert sohasem törődött az embe­riség annyit a gyermekekkel, mint századunkban. Csak városunkban is mily áldásos működést fejt ki a Perutz szövőgyár gyermekotthona, Küttl N. igazgató jóakaratú támoga­tása mellett; a Stefánia szövetség pápai anya- és csecsemővédelmi in­tézménye, a kat. patronage! Csendes munkásai az intézmények a tevékeny emberszeretetnek, amely mint a napsugár fényt és meleget áraszt azokra, akik a jövő zálogai, akiktől elvárható: a jövő hajnalhasa­dása, Nagy-Magyarországnak uj fel­támadása. Kralt Jözsef. junius 1-én lesz egy éve, hogy az utcai koldulás megszüntetésére a város bevezette a koidusváStságot. Azóta az intézmény megizmosodott és szép eredményekre tekint vissza. Sok szegény, szerencsétlen ember­nek biztosítja az önként vállalt köz­adakozásból Összeg) űj ött pánz a mindennapiját. Eltűntek az utcáról a járó-kelőket zaklató szemérmes és álszemérmes, sokszor pedig erősza­kos és követelőző koldusok. Most már csak titokban kísérletezik né­hány házhozjáró, dologkerülő kol­dus, akik a koldulást űzíetszerüleg gyakorolják, ezek is ^n<ább a pol­gárság hibájából, mert ahelyett, hogy keményen elutasítanák őket, hitelt adnak hazudozasaikr.ak, megszánják őket. Kérdést intéztünk a város szegény­ügyi gondnokához, hogy miképen történik a befolyt koidusváítság szét­osztása a város szegényei között. M§gtudtuk ; hogy aki részesülni akar a kol­dusváltságból, annak jelent­kezni kell kérvény utján a város polgármesterénél, vagy szemelyesen a szegényügyi gondnoknál, ahol adatainak pontos felvétele után, valam iyik tisztviselő kimegy a ké­relmező lakására és személyesen győ­ződik meg arról, hogy az illető rá­szorul-e a koiduspénzre, vagy nem. Észrevételeit környezettanulmányon beterjeszti a szegényügyi előadónak és végső fokon a polgármester dönt afölött, hogy részesüljön az illető a koldusváltságból vagy sem. Az el­bírálás aztán különböző a szegény­ség foka szerint. Vannak olyanok, akik egész éven át kapnak havonta 5—7 pengő segélyt, mások csak egy ízben, vagy két­három hónapon át kapják ezt az ösz­síeget, de sürgős szükség esetén 10—15 pengős segélyt is nyújtanak a koldusváltságból. A gyüjlés eiedményeként befolyt összegeket természetesen nem a sze­gényügyi hivatal kezeli, azt teljes összegében a város pénztár ba fize­tik be s onnan történik a kifizetés is. A dolog természeténél fogva, persze vannak olyanok is, akiket kérelmükkel el kell utasítani, mert alaptalanul tartanak igényt a koldus­pénzre. Ezek a makk-egészséges em­berek, akik üzletet akarnak csinálni szegénységükből és dolog nélkül akarnak megélni. Épen ebben a körülményben rej­lik a koldusváltság-rendszer nagy előnye. A lakásokra járó vagy utcám

Next

/
Oldalképek
Tartalom