Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-05-05 / 19. szám

ARA: 16 FILLÉR épa, 1315* május 5., vasárnap POLITIKAI HETIL1P. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Játszóteret a gyerekeknek. Parkírozták az egyedüli gyet niek-játszóteret. Az őszi és tavaszi kerti munkálatok során a város parkírozta a Ligetben az egyetlen tágasabb szabad területet, mely nyáron át pápai babakocsikorzó és gyermekjátszótér szerepét alkalmas volt betölteni. A A parkírozás a Ügetnek csak előnyére volt, szebb lett mint volt s így nem is kívánjuk az előbbi állapot visszaállítását, azonban az apró seiegnek feltétlenül szüksége van valahol játszótérre, ahol kifutkározhatja magát. A mai nehéz időben nem is gondolunk arra, hogy pesti mintára elkülönített és játékszerekkel felszerelt gyermekjátszótérről gondoskodjék a város, az maradjon a jobb időre, de valahol mégis kellene gondoskodni valami naposabb helyről, ahol néhány kocsi homokban eljátszogathat és kilevegőzheti magát a jövő nemzedéke. Taián a Liget hátsó részében lehetne szorítani erre alkalmas helyet, vagy ha ott nem akkor a Színháztéren kellene rá valahogy megoldást | találni. Hadd tücskérezzen boldogan az öklömnyi nép, úgy sem tudjuk, mire nőnek fel: jóra e vagy rosszra. Vásárosok balesete. Mint ismeretes, Pápa város iparosai és kereskedői vásárok alkalmával felkeresik a messzefekvő vásáros helyeket. Április 29-én Sopronszílban is vásár volt. Pápáról többen voltak cda s a többek között B!au József sajtkereskedő és társa, Cziffer Dezső 36 éves pápai utazó is. A vásáron lovakat adtak el és elhagyva Szil községet, Keresztíúr felé vették útjukat. Az kocsi ülésén ülő két emirer egynrássál gyanútlanul beszélgetve, az ügető lova'* lassú tempójával haladtak cél.uk felé. Egyszerre csak ijesztő reccsenés után, a baloldalon fédertörött kocsi felborult. Bár a kocsi elég könnyű volt, mégis a kocsi alá került Cziífer félájultan maradt a földön. Útitársa szerencsésebb volt, mert valahogyan meg tudott kapaszkodni. Blau leugrott a kocsiról, kiszabadította Cziffert a kocsi alól és mikor látta, hogy j nem tud felkelni, aránylag kényelembe helyezte és elsietett a legközelebb található orvoshoz. Nagysokára megjelent orvos azután elsősegélyben részesítette Cziffert, majd a Csornáról kihívott mentők a csornai kórházba szállították, ahol megállapították, hogy a szerencsétlen ember ballábát eltörte és súlyos zúzódásokat szenvedett. Csornáról azut-n hozzátartozói autóval elhozták Pápára és most az Irgalmasrend kórházában várja súlyos 1 btörésének gyógyulását. Elkészült az űj építőipari törvény. A mult bűneinek tulajdonítható, hogy városaink, községeink ufcái, terei teljesen rendetlenek. Valóságos anarchia uralkodott ezen a téren, mindenki oda építkezett, ahova éppen jól eseit, anélkül, hogy akár közérdekre, akár szépítászeti szempontokra figyelemmel lett volna. Ugyanez volt a helyzet városunkban is és ennek köszönhetjük derékba töri, szűk, sikáíorszerű utcáinkat, terekben való szűkölködésünket és középületeinknek szanaszét, nem egységes tervek sze int való elhelyezését. Az új törvény kötelezővé teszi, hogy minden város, község néhány éven belül az építkezéseket szabályozó és városrendezési terveket előkészítse. A törvényjavaslat kiterjed minden kérdésre, ami a szabályozással Összefügg, így lehetővé és könnyűvé teszi a kisajátítást, a telekegyesítést és a felosztást. Mind n olyan szabályrendeleti intézkedés, ami ezen törvénnyel ellenkezik, hatályát veszti. A főcél, hogy az építkezés belterjes legyen, különös tekintettel a föutakra, történelmi helyekre és fürdőtelepekre. A mérnöki és építC ipari körök nagy tetszéssel fogadják ezen már égetően szüktéges töivényjavasla'ot és remélik, hogy az nemcsak a munkaalkalom megnyílása miatt bír majd fontossággal, hanem meg fogja szüntetni az eddig az építkezéseknél tapasztalható balkáni állapotokat, mikor bárki a jóízlés és minden szépérzék kicsúfolásával úgy és oda építkezett, ahova éppen jónak tartotta. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám : 199. Kiadóhivatal: Csákyutca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Katolicizmus és a reformkorszak, A sokat hangoztatott és lépten nyomon elénk kerülő reformkorszak emlegetésével felvetődhetik a kérdés, hogy a katolicizmus összeegyeztethető-e a reform követelésével, vagy pedig kizár-e minden reformot. A reformok szükségességéi a szociális problémák feltornyosulása és azoknak napról napra való kényszerítő volta tette aktuálissá. A szociális problémák gondolata először Krisztusban öltött testet, ki földi életével és isteni kinyilatkoztatásaival tett tanúságot szociális irányba való haladásáról. Az első reformer tehát maga Krisztus volt, mert ő hangoztatta először a szociális igazságokat és éppen ezen igazságok biztosítják a katolikus anyaszentegyház örök életét és a benne rejlő isteni igazságoknak a világ minden részében való folytonos terjedését is. Prohászka volt az, aki Magyarországon először gondolta végig a katolicizmusban rejlő hatalmas szociális programmot, tehát ez a katolicizmus telítve van úgy nálunk, mint széles e világon szociális gondolatokkal, így nem lehet kétséges, hogy a katolicizmus semmiféle szociális vonatkozású reformprogram in megvalósításának ellensége nem lehet. Az, aki igazi és a nép, a haza javát szolgáló reformok megvalósítására törekszik, ha ezt igazán akarja, nem teheti másként, mint az örökéletű krisztusi elvek alapján. Az aki a katolicizmus szellemében kivánja a nép javára a reformokat megvalósítani, soha hazája, népe ellen nem teher, mert a katolicizmusban rejlő örök erők az olyan haladásnak, amely a nép javát szolgálja, ellensége soha sem volt, hanem támogatója. Ezen reform azonban kell, hogy komoly legyen, mert mit ér a reform folytonos emlegetése, ha azt nem a szociális problémák teszik szükségessé és azok nem a krisztusi elveken nyugosznak. Ez esetben csak jelszó marad az egész, minden komoly tartalom nélkül és csak arra lesz jó, fcogy egyesek egyideig ezen hangzatos szólamokat sütögetve maguk kicsinyes érdekeik megvalósítására használják fel. A szociális problémák és így ebből íolyóiag a reformok megvalósítását a kor hozta magával, ez elől tehát j most már senki sem vonhatja ki magát. Az élet kereke folytonosan halad, így \ vagy vele együtt haladunk, vagy ha ellene szegülünk, az élet kereke eltipor bennünket. A reformgondolatokat tehát végeredményben mindenkinek magáévá kell tenni, mert ha nem, úgy nélküle fognak megvalósulni. A reform mozgalmak történelmi szerepe ipazolva van, azokban tehát bele kell kapcsolódunk, mert ha nem, úgy akaratunk ellenére ragadnak magukkal. A nagy szociális pápa, XIII. Leó E2 j és méltó utóda, XI. Pius hathatatlan | enciklíkáikban megjelölték azt az utat, í amely a szociális problémák és igy a reformok megvalósítását lehetővé teszik. Nem kell tehát semmiféle új programm, hanem ezeket az örökéletű írásokat kell elővenni és ezek komoly megvalósítására kell törekedni és csak igy leszünk igazi reformerek és csak ezek szellemében törekedhetünk komolyan a reformok megvalósítására. Az egyház sohasem vallotta a javaknak igazságtalan és egyoldalú elosztását, tanainak sarkalatos tétele: adassék meg mindenkinek a mindenElőfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, négyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméíer a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. napi kenyér, mindenki kapja meg munkájának gyümölcsét, egyik osztály se élhessen a másik rovására. Ezek a tanok tehát biztosítékai annak, hogy a katolicizmus magában hordja a reformok szükségességének gondolatát és ha ezeket a reformokat a krisztusi igazságok jegyében igyekezünk megvalósítani, akkor azok csak az ország, a nép boldogulását szolgálhatják és ebben a munkában minden reformer az anyaszentegyházat, mint legfőbb támaszát oldala mellett láthatja és benne segítőtársat talál.