Pápa és Vidéke, 31. évfolyam 1-52. sz. (1934)

1934-03-18 / 11. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő­utca 12. Telefon : 151. Laptulajdo­nos a pápai belvárosi Kath. Kör. POLITIKUS HETILAP. Pápa, 1934. március 18., vasárnap. 15 XXXI. é¥fo!pm, 11. szám, Európa szeme ezen a héten Rómára tapadt. Kíván­csian várják, hogy Mussolini, az egy­kori kovácsmester fia, mit készül kikalapálni a középeurópai kérdés üllőjén. Kétségtelen, hogy Közép­Európa sorsa áll Rómában a mér­legen. Kétségtelen, hogy a kibillent európai egyensúly visszalendítése az óhajtott végcél. De tévednek azok, akik a napi politikai kérdéssé élesült Habsburg restaurációt igyekeznek a tanácskozás eredményének odaállí­tani. Tévednek azok is, akik az olasz-magyar-osztrák vámunió álom­beli képét rajzolgatják a szemük elé. Ezek a vágyak, ezek az álmok bár szépek és tetszetösek —. különösen nekünk —, de a realitás mérlegén még könnyűeknek találtattak. Kissé erősen mondva: még nem tartunk ott. Jobban összekeverték Trianon­ban Közép-Európa politikájának a fonalát, sokkal nagyobb és bogo­sabb csomót kötöttek a hazúg béke­okmányokra, semhogy egy modern Nagy Sándor — legyen bár az a Duce is — egy csapással kettévág­hassa. Más jelentősége van a római találkozásnak. Még pedig az, hogy az initiativa Mussolinihez került. A kibontakozás útjait nem a körmön­font Benes és a gyűlölet bacillusá­val beoltott Titulesku egyengeti ez­után magafelé hajló kézzel, hanem Mussolini. Ezt hozta meg az a keser­ves 15 évi gyötrelmes várakozás és az a gigászi harc, melyet végigszen- j vedtünk. Felébredt a győzök győzelmi mákonnyal elaltatott lelkiismerete, észrevett valamit, észrevette már, hogy rosszul cselekedett és kissé el­hibázta a dolgokat. Igazságos feleb­bezésünknek sikere lett tehát és a világ lelkiismerete rádöbbent, hogy eddig hiába csalta magát. A Duna­medencéjének jövendőjét, sorsát reví­zió alá kell venni. Ez a római talál­kozó az első lépés az igazság felé. Benesék kezéből kicsúszott a hata­lom s kiesett kezükből a világot bolondító béléndekes szárú. Ezután Mussolini diktálja a tempót, az ő komandójára történik minden. Mus­solini hatalmas egyénisége és jövő­belátó zsenije a legjobb garancia arra, hogy Közép-Európa sorsa jó kezekben van letéve. Mi bízunk benne s agyon­gyötört szívünk reménykedve dobog Róma felé, ahol az első rést ütik azon a gigantikus kőfalon, melybe a hazúg­ság zárt eddig bennünket. Csodákat nem várunk, holnapra idecsöppent Nagy-Magyarországot sem, csak azt, hogy egyszer mégis elérünk oda, hogy a 11 millió magyar egy hazában él s nem négyfelé szórva pusztul .. . Ifkelánkfvüli népművelés Békáson. A mull vasárnap volt a befejező előadás. Kedves ünnepség keretében tör­tént f. hó 11-én, vasárnap délután az iskolánkívüli népmüvelés befejező előadása Békáson. Tekintettel a Már­cius Idusára, az elemuskolások Pe­tőfi Sándor gyönyörű szép költemé­nyeit szavalták meglepő fölkészült­séggel és aktuális dalokat énekeltek Mits Ernő főtanító vezeiésével. Az ünnepélyen felelős szerkesztőnk, dr. Németh István tarlott előadást: Két forradalom címen. Előadása során ecsetelte a márciusi napok előzmé­nyeit, s a magyar forradalom hatal mas jelentőségét. Összehasonlította az októberi forradalmat a márciusi forradalommal s éles következetes­séggel mutatott rá a különbségre a két forradalom hatását illetőleg. Mits Ernő főtanító már tíz év óta minden évben sorozatos előadásokat tartott s minden erejével azon volt, hogy az egyszerű falusi nép lelkét a rohanó idők követelményeihez hozzá nevelje. Csendesen, önfelál­dozóan dolgozott tíz esztendőn ke­resztül, s ennek szép eredménye volt ez a vasárnapi ünnepély, melyre Mits Ernő főtanító igazán büszke lehet. Hatalmas tűz Nyárádon. Leégett 23 ház. A tűz keletkezésének oka még ismeretlen. Hétfőn, márc. 12-én este 1A9.óra tájban Nyárádon ismét felrepült a vörös kakas. Ebben a faluban már évek óta sorozatossá váltak a tűz­esetek. Néhány éven belül leégett a falu legnagyobb része. Hétfőn éjszaka is 23 ház lett a könyörtelen lángok martaléka. Mint értesültünk, a tűz Süle Ká­roly házánál ütött ki. Alig hangzott el az első kétségbeesett kiáltás: Tűz van . . . már a szomszéd ház is lángokban állott. A heves déli szél záporként hordta a tüzes sziporkákaí, s egymásután fogtak tüzet a náddal, a zsúppal fedett házak. Vérvörös lángokban állt Nyárád felől az egész égalja. Az autó rohant velünk. Egykettőre elhagytuk Borsosgyőrt. Rohantunk, vágtattunk a lángtenger felé. Már hallottuk a kiabálást, a lángok sister­gését, amint belekaptak a száraz tetőkbe. Pokoli meleg csapott az ar­cunkba, szinte égette a szemünket. Nem lehet közel menni, mert a sze­szélyes szél egész lángnyelveket do bál át egyik sorról a másikra. Nehéz az oltás, mert a kutakat nem lehet használni, pedig tűzoltó van elég. Néhány ház teteje úgy izzik, mint az égő zsarátnok, s a »zél fújja kamaszos kedvvel a már szunyadó parázst. Riadt baromfiak futkároznak a lángok között, de hamarosan el­hallgatnak, mert a tűz nem ereszti áldozatát. Tíz óra elmúlt. Másfél órája tom­bol a lángvihar. Néha csillapul, amint a szél alábbhagy, de újra fellobban és ropogva ég tovább. Kísérteties fénybe vonja a református templom tornyát és a kétségbeesetten ide-oda rohanó embereket. Egész csomó ember maradt fedél­telenül ezen az éjszakán. Még az a szerencse, hogy kellemesen langyos az idő, mertha a kemény tél idején történik a dolog, katasztrófális álla­potot idézett volna elő. A kár hatal­mas. Sok állat pusztult el a tűzben, s a padlásokon sok téliről maradt termény vált hamuvá. A nyomozás megindult annak kiderítése végett, hogy ki, vagy mi okozta a borzal­mas tüzet, mely majdnem a lángok martalékává tette a falut. A nyomo­zás annál is inkább törekszik a tűz vésznek okát kideríteni, mert Nyárá­don az utóbbi években sorozatosan fordultak elő tüzek, s a véletlenre nem lehet mindent rákenni. B Sportegyesület közgyűlése. Vasárnap délután tartotta a tagok nagy érdeklődése mellett a PSE saját klubházában évi rendes közgyűlését. Dr. Fürst Sándor elnöki megnyitója után, vitéz Kovács Lajos főtikár ter­jesztette elő nagy gonddal összeállí­tott évi jelentését az egyesület mű­ködéséről. Az elmúlt évben is nagy sikerebet könyvelhet el az egyesület, amelynek működő szakosztályai kö­zül az atlétikai-, céllövő- és tennisz­szakosztályok azok, melyek jelentős eredményeket produkáltak. Az atlé­ták a Pápa—Szombathely városok közötti mérkőzést nyerték meg, a céllövők a Végh Kálmán emlékver­senyben szerepeltek jól, a tennisze­zők pedig az egyesület által rende­zett városi teniszbajnokságokon sze­repeltek kitűnően, ahol az összes számokat megnyerték. Az egyesület anyagi viszonyai a lehető legjobbak, az eimult évben az egyesület telje­sen rendezte kisebb apró adósságait s így az egyesületnek anyagi gondját nincsenek. Kimagasló eseménye volt az egyesületnek dr. Fürst Sándor elnök és dr. Darányi József örökös tiszteletbeli tag, többszörös magyar bajnok arcképeinek leleplezése, me­lyek Bodolay Jenő igazgató művészi munkáját dicsérik. Majd Kiss István pénztáros ter­jesztette elő az egyesület zárószám­adását és 1934. évi költségvetését A közgyűlés utolsó száma a tiszti­kar megválasztása volt, amely a ta­valyihoz képest némileg módosult, amennyiben lemondás folytán kel­lett pár tisztséget betölteni. A tagok egyhangúlag a következő tisztikart választották: Elnök: dr. Fürst Sándor. Alelnökök: dr. Fogthüy Miklós, dr. Sulyok De­zső, dr. Tóth Isván. Főtitkár: vitéz Kovács Lajos. Jegyző: Rosta János. Háznagy : Beöthy Ákos. Pénztáros : Kiss István. Ellenőr: Csiszár László. Szakosztályvezetők: Asztali tennisz: dr. Kalotai Nándor. Céllövés : Alexay Zoltán. Tennisz : Varga László. Téli­sport : Kovács Andor. Úszás: Gye­ginszky Béla. Vívás: dr. Bensőn Tamás. Fentieken kívül még 20 tagu választmány. Griff Szálloda Kutrovácz Gyula bérletében. Tiszta, komfortos szobák. Elsőrendű magyar konyha. Kitűnő borok. A vidékit találkozóhelye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom