Pápa és Vidéke, 31. évfolyam 1-52. sz. (1934)

1934-12-09 / 49. szám

ÉrdeltliÉpiiiselefi uátatásot Vasárnap zajlott le Veszprémben az orvosi és ügyvédi érdekképviseleti választás. A törvényhatósági bi­zottságba az orvosok részéről dr. Friml Jenő kórházi főorvos, dr. Cseh­szombathy László riyug. városi tiszti főorvos Pápa, dr. Wallner Emil kór­házi főorvos Veszprém, mint rendes tagok, dr. Szommer Imre j. tiszti­orvos Veszprém és dr. Lux Sándor kórházi főorvos Zirc került be, az ügyvédek részérői pedig ür. Molnár Imre Pápa, dr. Lengyel Jenő és dr. Sándorfi Kázmér Veszprém, mint rendes tagok, dr. Köves Jenő és dr. Tóth Béla Veszprém, mint póttagok kaptak megbízatást. 5-én, szerdán délután 3 órakor a városi képviselőtestület rendkívüli ülést tartott. Az aránylag nem sok érdekességgel kecsegtető közgyűlésen a tagoknak majdnem fele jelent meg. Az elnöklő polgármester megnyit­ván a közgyűlést, méltatta Freund Ferenc v. városi főszámvevő érde­meit és őt kegyeletes szavakkal el­parentálta. Az ezután következő el­nöki bejelentések során közölte, hogy a felsőbb hatóságok az ásvány és szikvízadóra vonatkozó városi sza­bályrendeletet jóváhagyták, így az 30 nap múlva életbe lép. Ugyancsak jóváhagyást nyertek a széles víz meg­szüntetésére és a két orvosi állás rendszeresítésére vonatkozó közgyű­lési határozatok. Bejelentette azután a polgármester, hogy a városi pótadót az alispán 45* h-ban állapította meg. A bejelentéseket követte a tulaj­donképpeni tárgysorozat. Az egész tárgysorozat lényegtelen pontokból tevődött össze és azokat minden hozzászólás nélkül fogadták el, csu­pán egy ponttal kapcsolatban dr. Fehér Dezső azt kérte a po'gármes­íertői, hogy a Kisfaludy-utca végén a vasat alatt elvezető átjáró létesítése érdekében járjon el a város az érdekelteknél és erre vonatkozólag tegye meg a szükséges lépéseket. Az egyhangú tárgysorozai után került sor az in­terpeiációkra, melyek egy kis élénk­séget vittek az egyébként is lapos közgyűlésbe. Dr. Sulyok Dezső az üresedésben levő városi állások betöltését, a kö­vezetvám, helypénz leszállítása, il­letve azok beszedésének módosítása, az egyes közszáiiításokkal kapcso­latban tapasztalható visszáságok meg­szüntetése tárgyában] interpellált. Fi­scher Gyula a Perutzgyári sztrájkra vonatkozólag kért felvilágosítást és kérte a város közbeniépését a Hun­gária Műtrágyagyár üzembehelyezése érdekében. Kovács József ugyancsak a sztrájkot tette szóvá. Elnöklő pol­gármester válasza után a közgyűlés befejeződött. Vá a 1 A legtöbb adótfizető városi kép­viselők névsorát az 1935. évre a szerdán tartott közgyűlés a követ­kezőkben állapította meg: Rendes tagok: Gróf Esterházy Tamás, dr. Pápai Lajos, dr. Györké Sándor, özv. Kis Tivadarné, dr Domonkos Géza, v. Karcsay Béla, Kariovitz Adolf, dr. Lá2ár Ferenc, dr. Grosz Lajos, dr. Adorján Gyula, id. Tocsik Antal, Singer Samu, Leipnich Ármin, Hajdú Zsigmond, dr. An al Géza, özv. Ko­réin Ernőné, dr. Guth Emil, Blum Izidor, Raidl Ferencné, Saudek Mik­névsora. sáné, dr. Lusztig Sámuel, dr. Tóth István, dr. Konkoly-Thege Sándor, dr. Lázár Imre, Koréin Vilmos, Sze­leczky Gyula, Boskowitz Sámuel, özv. Nagy Vilmosné, dr. Vathy Gábor, özv. Baranyai Zsigmondné. Póttagok: Dr. Kardos Ferenc, ifj. Eisler Mór, Pátkay Lajos, özv. Piatsek Gyuláné, dr. Pongrácz József, Wiitrnann Ig­nác, Mika Tivadar, özv. dr. Kende Ádámné, dr. Kardos Károly, dr. Scheiber Jenő, Kóhn Miksa Mihály, | dr. Gottlieb Sándor, dr. Hoffner Sán­| dor, Hanauer Béla, dr. Sulyok Dezső. hétszáznál több munkást bocsájtott el a Perutzgyár. Megdöbbenéssel értesültünk róla, hogy a pápai Perutz-gyár vezetősége szerdán, dec. 5-én 703 munkás mun­kakönyvét küldte be a városhoz kijelentés végett. A gyárvezetőség a munkásokat november 26 ávai jelentette ki. Ez­zel tehát megkezdődött a harc a két fél között, de úgy érezzük, az igazság a mun­kások oldalán van, még akkor is, ha talán a munkásságot a munkának ezen rendszer melletti felvétele ese­tén lényegesebb károsodás nem érné. Magával a rendszerrel érdemben nem foglalkozunk, azonban információink szerint a sérelem abban látszik, hogy az új rendszer folytán a munkások rekordteljesitmé­nye volna követelhető, már pedig a munkások nagy része átlagmunkás. Nehézséget okoz az is, hogy a gyár főként régi gépekkel van fölszerelve, I amikkel rekordteljesítményre legfel­I jebb csak egy-két kiváló munkás képes. Eddig 2—3 gépet kezelt egy munkás, mig az új rendszer folytán 8—10-et kellene kezelnie, hogy az előírt feltételeknek megfeleljen, ez pedig a meglevő gépekkel teljesen lehetetlen. A gyárvezetőség megkez­dette a kazánok javítását, jelenleg evégett engedi azokat ki­hűlni. Ez azt jelenti, hogy a mun­kások még megegyezés esetén sem tudnak egy-két héten belül dolgozni. Értesülésünk szerint a munkások kiküldöttei Budapesten a keresk. mi­niszterériumban jártak és Ígéretet kaptak, hogy * a minisztérium kiküldöttje hétfőn ismét megjelenik Pá­pán és megkezdi az egyeztető tárgyalá­sokat. Reméljük, hogy azok sikerre is vezetnek. Tuja, topolya, malisa­ioni, biedermayer, bronz és egyéb kép­keretekben óriási válaszfék érkezett jHjERESZTÉNjMjEW Pápa, Cfáky-utca 21. sz- Telefon: 157. Ha szép karácsonyi ajándékot akar, tekintse meg a gazdag mintakollekciót! Szolid és pontos kiszolgálás! „Aki egyetlen határkövet is el­mozdít, megzavarja Európa békéjét* mondta Laval és le akarja rögzíteni a jeíenlegi határok érintetlenségének elvét. Azon határokét, melyekről még megrajzolói közül is sokan elismerik, hogy sokkal rosszabbak, mint ame­lyek ezt megelőzték. Ha lehetett a jót ármánnyal elrontani miért nem ieheí a rosszat megértéssel kijavítani s miért kell a „mai békét" erőszak­kal fenntartani, mikor igazsággal le­hetne biztosítani ? Magyarország ezeréves, természetes határait nálunk magasabb Erő rajzolta meg, ott fut ez ma is a Kárpátok bércein s hiába kontárkodtak bele trianoni határkö­vekkel Európa kivénhedt bölcsei, ha van határ, amely örök lehet, az csak az, melyet a Teremtő alkotott és nem az amelyet gyarló és hitvány emberi kezek. * * A szerb (és nem jugoszláv) kor­mány nem akarja megfogadni az an­gol és francia mérsékelő tanácsokat Nem ám azért, mert ezek nem eléggé meggyőzők, sem azért, mert neki igaza van — ezt maga sem hiszi, — de most a szerb közvélemény olyan ál­lapotban van, hogy bármely kor­mányt, mely ilyen irányú javaslatot elfogadna, forradalom seperne el! Szóval a diktatúra urai elvakult dü­hükben felidézték a Balkán véres szellemét — odahaza alighanem Zsif­kovicséknak hívják — s ha nem elé gítik ki, őket viszi el. Olyan érv ez, amilyenek a „bizonyítékaik." Nem ellenünk szól, akit vádolnak, hanem ellenük, akik vádaskodnak a hazug­ság és rágalmazás után másodfokon a fenyegetés és zsarolás. Cseh talál­mány, kisantant szabadalom, gyártja jelenleg Belgrád és szeretnék, ha felhasználná Genf. A Saar kérdésben létrejött a meg­egyezés és ezzel egy fontos nemzet­közi kérdés jut remélhetőleg nyugvó­pontra. Egy kérdés, mely ilyesztő Kérdőjelként meredt hónapok óta a világra, mert a helyzet fel omlásá­val fenyegetett s amely mégis olyan elintézést nyer, hogy megnyugvást kelt. Ami azt mutaija, hogy lehet megegyezni, csak őszintén akarni kell. Róma szelleme megint elöljárt ebben s egy nagy lépéssel előbbre juttatta Európát a megbékélés utján. A Rómában tárgyaló felek között, az intrikák felett győzött a belátás és a megértés, az indulatokat lefékezte a józan ész. A két nagyhatalom tudja mivel tartozik önmagának, egymás­nak és Európának és remélhető, hogy tudni fogják valamennyien, hogy mivel tartoznak a mi ügyünkben is az igazságnak és a békének. Amellett a nagy színjáték mellett — melyre felvonulni látjuk Európa nagyságait, hogy igazságot tegyenek a Belgrád contra Budapest perben — eltörpülnek a hazai események. Elnémul a politikai pártok fegyver­zaja, nincs kormánypárt és nincs ellenzék, most csak Genf felé te­kintő millió és millió magyar. Egy­séges nemzet, egy szív egy lélek s nincs senki köztünk, aki ne állna testestől-lel késtől a magyar fődele­gátus mögött, amikor az a nemzetet képviseli a becsület mezején. Innen és a határakon túlról egy milliós láthatatlan sereg segíti magasba­emelni pajzsot s vqle az a külfőlc(i közvélemény, mely riem süllyedt még bele a balkáni fertő Európa felé ter­jengő mocsarába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom