Pápa és Vidéke, 31. évfolyam 1-52. sz. (1934)

1934-02-11 / 6. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő­utca 12. Telefon: 151. Laptulajdo­nos a pépai belvárosi Kath. Kör. POLITIKAI HETILAP. Előfizetési ár: negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 16 fillér. Hirdeté­sek milliméteres díjszabás szerint. Pápa, 1934. február II., vasárnap. XXXJ. évfolyam, 8. szám Mesterlövészek holtbiztos keze gyilkos golyókat kül­dött a müncheni érsek palotájának ablakára. A bravó golyók nem érték el céljukat, Faulhaber bíboros sér­tetlen maradt és tovább védi az Egy­ház szent jogait a vörösből barnára vedlett Németország kissé hatalmi káprázattól elszédült uraival szem­ben. A bravó golyók félelmes csat­tanása megrázott bennünket és meg­hökkenve figyeltünk fel. A szőke germán hatalmi elmélet már ilyen piszkos, sötétség leple alatti orvtá­madásokra ragadtatja az embereket ? A Deutschland über alles eszméje már bérencgyilkosságok kloákájára aljasodott le? Az a gyilkos szán­dék, mely a titkos mesterlövészek ke­zébe adta a puskákat, a nemzeti szocializmus balvágányra való el­szakadását jelenti. Ez az út, melynek állomásait gyilkosságok szegélyezik, máshova nem vezet­het, mint a bukáshoz. Mit vétett az Egyház a Harmadik Birodalom ellen, hogy vezére életére aljas bé­rencek törnek ? Talán az nem tetszik a germán Lohengrin-hősöknek, hogy az Egyház bátran és nyiltan az elha­gyottak, a gyengék védelmére kel? Hogy nem nyergelt át horogkeresztes házi vallássá és térdét nem hajtotta földig a kényszer byzantinizmus ? Lehet. Sőt ez az igazság. De azt el­méltóztattak felejteni a barnainges és hitlerbajuszos despoták, hogy az Egyház akkor is a helyén volt, mi­kor Berlin utcáit a vöröslobogó tar­totta hatalmában és a feketecsuha éppoly gyűlöletes volt, mint a mos­tani diadalmas barnaing ? Vagy talán azt is elfelejtették, hogy a bolseviz­mus elleni győzelmes harcot a ka­tolikusok önfeláldozó harca segítette győzelemhez? A müncheni gyilkos este azt mutatja, hogy igen. A há­látlanság csúnya dolog és rossz vért szül. A brávók fegyvere veszélyes szerszám a megbízókkal szemben is, ezt jegyezzék meg jól a Harmadik Birodalom újkori Nérói. És még egyet. Az Egyház ezer év múlva is ott lesz az élet porondján és hol lesz már a Harmadik Birodalom akkor ? ... Egyházmegyei zsinat. Egyházmegyei zsinatra hívja össze dr. Rott Nándor veszprémi megyéspüspök az egyházmegye pap­ságát a székesegyházba. A zsinat junius 25-től 28-ig tart és az egy­házi törvények szerint hivatalos rá a püspöki helynök, a székeskáptalan tagjai, a szeminárium rektora, a ke­rületi esperesek, minden esperesi kerületből egy plébános, valamint a szerzetesrendek apátjai, illetve kép­viselői. Ezeken kívül a püspök a hittanárok, hitoktatók és segédlel­készek képviselőit is meghívja. A j zsinat előkészítő munkálatai az egyes bizottságokban már folynak. Súlyos büntetést kaptak a hamistanuk. Egy válóper tanulnak kemény bűnhődése. — A legcsúnyább* bűnök egyike — mondja a törvényszék ítélete. A mult kedden hatalmas bűn­ügy tárgyalása folyt le a veszprémi törvényszéken. A bűnügy vádlottai hamis tanúzás szörnyű bűnével ter­helten állottak a törvény­szék elé. Egész napig tartó izgalmas tár­gyalás után a törvényszék elnöke, dr. Csajághy Károly, este hirdette ki az ítéletet, mely szerint a hat vád­lott közül Eigner Mihály pápateszéri, Féger Márton és Schmied­hoffer István bakonykoppá­nyi lakosokat egy és félévi börtönre, Lőrincz Jánosnét 1 évi, Féger Ceciliát 8 havi börtönre és Eigner Konrád­nét 8 havi fogházra ítélte hamistanazásért a törvény­szék. A bűnügy szálai egy válóperhez vezetnek vissza, melyet ifj. Gábriel Antal szűcsi lakos indított felesége, Eigner Ilona ellen. A veszprémi törvényszék ki is mondta a válást az asszony hibájából. Gábrielné ebbe nem nyugodott bele és fellebbezés­sel élt. Fellebbezésében több tanút jelentett be a bizonyítás kiegészíté­sére. A győri Tábla ki is tűzte a tárgyalást. A bejelentett tanuk vallo­mása azonban annyira való­színűtlennek látszott s annyira magánviselte a hamis tanú­zás ismérveit, hogy a Tábla alapos gyanúokok alapján a veszprémi kir. ügyész­ségnek küldte meg az ira­tokat, ahol hamis tanúzás büntette miatt az ügyész vádat emelt a hat vádlott ellen. Vádlottak tagadták a vádbeli bűn­cselekmény elkövetését, a vádnak mégis sikerült a bizonyítás az izgal­makban bővelkedő főtárgyalás során, s ennek eredményeként hozta meg súlyos ítéletét a törvényszék és ítélte el őket börtön, illetve fogház bün­tetésre. Mint értesültünk, az ügyész súlyos­bításért, az elitéltek pedig a bűnös­ség megállapítása és a büntetés nagysága miatt fellebbeztek. Az ügy tehát felkerül a győri Táblához 8 ott fog véglegesen befejeződni ez a bűnügy. A törvényszéki ílélet súlyos szavakkal Ítélte el a mindjobban elharapódzó bűnt és sújtotta erős kézzel a bűnösöket, akik csekély anyagi elő­nyökért hajlandók lelkiisme­retük parancsa ellenére vallani. Jogfosztást tartalmaz-e a Fabinyi-féle építőipari törvénytervezet ? A Fabinyi-féie építőipari törvény­tervezet még tető alá sem került, még a törvénytervezetek változékony korát éli, mégis elég sok cikk tette kritika tárgyává. Különösen a kő­mívesmesterek szeretnek jogfosztást belemagyarázni a törvénytervezetbe. Érvelnek azzal, hogy az 1884. évi ipartörvény előtt kőmívesmesterek is építhettek emeletes házakat, építő­mesteri jogosítványokat élveztek — most pedig ez a helyzet megszűnt. Az igaz, hogy a tervezet az eme­letes házak építési jogát kiemelte a kőmívesmesterek jogosítványai közül. Ez megszorítás ugyan a még érvény­ben lévő jogosítványokkal szemben, de több oldalon jogkiterjesztéssel is él az inkriminált törvénytervezet, amely sokkal jelentősebb az építő­iparosokra nézve, mint az, hogy kőmívesmester nem építhet eme­letes házat. A felzúdulás akkor lenne érthető, ha vidéken minden épülő ház eme­letes lenne és egy évben legalább 50 megrendelést kapnának a pápai kőmívesmesterek. De ho! vagyunk ettől ? Amilyen házakat Pápán és a vidéken az utóbbi időben építettek, ahhoz elég a kőmíves­mesteri jogosítvány is. A tervezet­nek idevonatkozó része nem veszé­lyezteti tehát a kőmívesmesterek vi­tális érdekét és nem veszi ki szár­jukból a falatot. Az ismét más kérdés hogy a ter­vezet különbséget tesz az építő­mester és kőmívesmester között. Ez helyes is. Nagyobb képzettséghez több jogosítvány illik és tartozik. Há az építőmesteri és a kőmívesmesteri jogosítványok között semmi különb­ség nem volna, akkor illuzórikussá válna a különbségtétel, akkor feles­leges lenne a nagyobb képesítés ki­kötése. Ezt a laikus is látja és kell is látnia. Ez a szélmalomharc semmit sem eredményezhet, mely az építőiparra hasznos lenne. Ez csak az erők elfor­gácsolása, felesleges cséphadarás és nem fogja meg a lényeget. Ez csak szétrázza az építőiparosokit s mire majd jogos érdekeikért kellene sikra­szállni, akkorára kiadják erőiket az egymás elleni céltalan küzködésben. Az idő sürget, hogy kezetfogja­nak egymással az építőmesterek és kőmívesmesterek, mert küszöbön az igazi, a megélhetésért fellángoló harc a kontárok serege ellen. Griff Szálloda Kutrovácz Gyula bérletében. Tiszta, komfortos szobák. Elsőrendű magyar konyha. Kitűnő borok. A vidékiek faláBkozóhelye

Next

/
Oldalképek
Tartalom