Pápa és Vidéke, 31. évfolyam 1-52. sz. (1934)

1934-11-04 / 44. szám

A „Karczaghy" fényképészeti műterem és fotószaküzlet jj illatszer osztálya megnyílt. Kozmetikai, betegápolás!, gyermektápszerek és háztartási cikkefc nagy választékban a legolcsóbban kaphatók. Az összes f ib5 O Tegyen próbavásárlást! Esküvői-, családi- ÉS gjepmeiifelvételek, t ó c i k k e k ! Adatok a Kaszinó 100 évei történetéből. 1834. január hó 4-én és 6-án alakult a Pápai Kaszinó, amely most ünnepli 100 éves jubileumát. Az országban az alakulandó Uri Kaszinók között egyike a legelsők között volt a pápai. Első főigazgatója gróf Esterházy Károly, aligazgatói pedig Békássy Ignác alispán és Zsoldos Ignác főszolgabíró voltak. Három évvel a megalakulás után itt is fellépett az általános magyar betegség, az elégedetlenség. Ennek következtében többen kiváltak és megalakították a Polgári Kaszinót, melynek főigazgatója a mindenkori polgármester volt. Az 1848-as események meghozták a két tábor kibéküléséí és a két Kaszinó újból egyesült. A szabadságharc utáni állapotok a Kaszinóval is éreztették hatásukat, hírlapjait elkobozták, majd működését 1851-ben felfüggesztették. A feloszlatás alatt kávéházzá alakult át a Kaszinó és így folyíatta működését 1854-ig, amikor újra mint Kaszinó működött tovább. Az első helyisége a Griífben volt, majd a Zichy házban, ismét a Griffben, ezután a Bermüller házban és végül a jelenlegi helyiségében ütötte fel szállását. Kivette a részét a Kaszinó a kulturális és egyes közt érdeklő akcióból is. így a Nemzeti Színház építéséhez 300 forinttal járult hozzá, a pápai közvilágítás megvalósításához akként járult, hogy felállíttatott egy utcai lámpást és ezt fenntartotta, úgy, hogy rövidesen ennek nyomán öt lámpa világított éjjel Pápán. Könyvtárában 1846 ban már több mint 600 kötet könyv volt, ezenfelül szolgálta a kultúrát azzal is, hogy Sárközy Ferenc és Imre zenei oktatására évenként 100 forintot adott, akik később maguknak országos nevet szereztek. 1863-ban 1000 forintot gyűjtött az alföldi Ínségesek felsegélyezésére. Gróf Esterházy Károly után több Esterházy töltötte be a főigazgatói tisztséget. így 1860—1877-ig Pál, ki több mint 2000 forintot áldozott a Kaszinóra, majd Móric 1900-ig, utána 1914—1915-ben a Pápán közismert Pál gróf, 1916 - 1921-ig Jenő gróf volt a főigazgató. A legutóbbi időben újult élet költözött a Kaszinóba, helyiségei ízlésesen kicsinosítva néznek elébe az újabb 100 esztendőnek. Egy félóra az adóhivatalban. Véletlenül a városi adóhivatalban járva, a legnagyobb meglepetéssel láttam, hogy az adóhivatali főnök ajtaja előtt 20—25 ember sorban áll. Kihasználva leleményességemet, sikerült a sort megelőzve bejutnom a körülbástyázott főnöki szobába, ahol a főnök engedélyével egy rövidke félóráig néma hallgatója lehettem az előadott kérelmeknek. Az egyik kérelmező egy töpörödött, 60 év körüli nénike. Kérdi tőle a főnök: — Mi járatban van nénike? — Kérem tekintetes úr — válaszolja —, lefoglalták adóba két kis malacomat. — Hát mennyivel tartozik — érdeklődik a főnök. — Bizony 120 P-vel — mondja a nénike. — Az bizony sok, fizetni kell — válaszolja a főnök. így tart ez a beszélgetés, míg végül engedélyt kap, hogy hátralékos adóját részletben fizethesse és nem lesznek a malacok árverezve. Jön a másik, egy iparos, ennek lefoglalták a munkáját, gyerekeinek nem lesz kenyere. Ez is megegyezik valamiképpen. A következő egy két holdas gazda, egyet en tehene lett lefoglalva és sokalja az adóját. Főként nem érti meg, hogy miért kell neki közmunkát fizetnie, mikor maga is inségmunkára szorul. így megy ez mindvégig, naponta 50—60 ember jön ilyen és ehhez hasonló panaszokkal. Mindegyiknek eleget keli tenni, mondja a főnök, ki végtelen türelemmel és kellő tapintattal igyekszik a financiális köz és a jogos magánérdekeket összeegyeztetni, úgy, hogy végeredményben mindenki megnyugodva távozik, hogy sikerült baját elintézni, apró kis tárgyait az árveréstől megmenteni. Rengeteg nyeremény lesz a ferencesek tombolajátékán. Az a nagyszabású oltárrenoválási munka, amely a nyár első napjaiban kezdődött a ferencesek pápai templomában és amelynek sikerében osztozik a város egész hívő közönsége, már most nagyszerű látnivalót nyújt. A barokk stílus sajátságainak állandó figyelemmel tartása közben megújított szószék után a főoltár felszerelésére került a sor. A mesteri kézzel márványszerűvé mintázott alapépítményen most helyezik el a liturgikus szempontból is figyelmet érdemlő, speciális eljárással készített arany díszítést. Bár még a főoltárra szánt 23 szoboralak fele sincs elhelyezve és avatott, szorgalmas kezek dolgoznak még az aranyozott szenségház és a két fő szoboralaknak elkészítésén és hetek, hónapok nehéz, fáradságos munkája előzi meg a renovált oltárok szépségének, gazdag barokk pompájának teljes kibontakozását, azonban már a most kibontakozó kép is szívet-lelket gyönyörködtető harmóniára enged következtetni. Az oltárrenoválással kapcsolatban más érdekes esemény: nagyszerű tombolajáték áll a közönség érdeklődésének homlokterében. A város és a környék buzgó hívő népe mintegy 600 tombolatárgyat ajándékozott a nemes célra a zárda elöljáróságának felhívására. A nyereménytárgyak között van öt — kisebb-nagyobb — malac, több métermazsa fa, szén, gabona, hízott libák, baromfi, bárány, cipötaipak, nikkelezett korcsolyák, zsebóra, karkötő és ébresztő óra, konyak, likőr, legkülönfélébb borok, teljes vég vászon, három pár divatos női cipő, gyönyörű eredeti olajfestmények, ezüst likőrkészlet, rengeteg kézimunka, szebbnél-szebb íróasztali dísztárgyak, virágvázák, házi eszközök, gyermekjátékok, gyönyörű örökzöld szobai dísznövény, hogy csak néhány kiragadott tárgyat említsünk a rengeteg szebbnélszebb, értékes nyereményből. Itt említjük meg, hogy a húzást a pénzügyminisztérium engedélye alapján és a hatósági megbízottak ellenőrzése alatt november hő 11-én délután 5 órakor a Levente-Otthonban tartják. A nyerő számokat a Szent Antal közbenjárására csodás módon meggyógyult és azóta a ferencesek ruháját viselő Horváth Lacika veszi ki az urnából. A húzás színhelyén Ínycsiklandozó finom étkekből összeállított büffé lesz és a húzás szüneteiben Füredi Döme zenekara szórakoztatja á közönséget. Tombolajegy 50 fiilér. Még kaphatók a ferencesek sekrestyéjében. Heti kritika. Tylernek, a népszövetség magyarországi megbízottjának az ország jelen negyedévi pénzügyi és gazdasági helyzetéről kiadott jelentése szerint az elmúlt két év javuló irányzata után — melyhez a kiadások erélyes apasztása mellett a közbevételek fokozása és a tavalyi jótermés is hozzájárult — bizonyos megtorpanás látszik s „általában véve a gazdasági alaphelyzet nem mutat javulást". Tárgyilagos és politikumtól mentes okfejtéseiből az a tanulság, hogy a megzavart áregyensúly helyreállítására a külországokhoz viszonyítva, túl magas ipari áraink letörése helyett, a mezőgazdasági árak mesterséges emelése nem célravezető, mert legfeljebb csak egyes eladó' gabonával rendelkező rétegeken segít, szemben a tömegekkel. De nem kívánatos a kiadási színvonal további leszállítása, valamint az adók emelése sem. Amikor ez a vélemény a helyzet megítélésében óvatosságra int, egyúttal új tevékenységre is sarkal. Pénzügyi és gazdasági kormányzatunk feladata ebből a stagnációs állapotból megítélni a helyes útat. Tagadhatatlan a kultuszminiszternek a Magyar Történelmi Társulat elnöki székében tett azon megállapítása, hogy az állami, társadalmi és gazdasági élet aktuális jelenségei és korszerű problémái a mult ismerete nélkül meg sem érthetők, még kevésbbé értékelhetők, következésképen nem is gyógyíthatók. Tehát csak a történeti fejlődéssel összhangban rendezhetők. Hogy ez a megismerés — melyhez egyébként a kultuszminiszter történelemkutató munkássága is jelentősen hozzájárul —, csak objektív kritikai szemlélet lehet, az nem kétséges és azt jelenti, hogy sorsdöntő kérdéseink kimunkálásához és a társadalmi berendezkedés új formáinak kialakításához csak a mult hibáinak és erényének tárgyilagos A hí kc iy kí b s n i r£ ke ki ElöHelo biztosító intézet keres bevezetett pápai főügynökségének vezetésére jú megjelenésű és összeköttetéssel rendelkező urat vagy céget. — Ajánlatokat „Fixum" jeligére a kiadóhivatalba kérünk. 169