Pápa és Vidéke, 31. évfolyam 1-52. sz. (1934)

1934-02-04 / 5. szám

Az OMKE alelnökének előadása a kereskedők aktuális problémáiról. Az elmúlt vasárnap, január hó 28-án az OMKE pápai szervezete gyűlést tartott Kohn Mór elnöklésé­vel a Ltoyd nagytermében. Erre az alkalomra érkezett Pápára Vértes Emil, az OMKE alelnöke és Nádor Jenő titkár, akiknek személyes megjsle­nése még inkább emelte a gyűlés fontosságát és színvonalát. Délután fél 4-kor az é deklődők­kel zsúfolásig megtelt Lloyd nagy­termében Sas József helyi titkár a megjelentek üdvözlésével nyitotta meg a gyűlést. Utána Vértes Emil nagy érdeklődés közepette emelkedett szólásra. Bevezető szavaiban meg­köszöni a meleg fogadtatást, mely­ben őt a város és a helyi kereskedő­társadalom részesítette. Tolmácsolta Sándor Pál orszgy. képviselő, az OMKE elnökének üdvözletét. Őszinte, keresetlen szavakban méltatta Pápa kulturtörténelmi jelentőségét és min­dig értékes, még a mai nehéz viszo­nyok közepette is szépen működő kereskedelmi életét. Előadása tárgyára térve megelége­déssel szegezi le, hogy a mostani kormány minden erejével segíteni akar a válsággal küzködő kereske­delem sorsán. Határozottan állítja, hogy az ipar és kereskedelem for­galma alaposan megcsappant és en­nek ellenére az adókivetés a régihez mérten közel a háromszorosára emel­kedett. A forgalom csökkenését nagy részben a tisztviselői fizetések le­szállításában látja, mert a fizetés­csökkentéssel igen meggyengült a társadalom eme számottevő rétegé­nek vásárló ereje. Az illusztris szónok azon nézeté­nek ad hangot, hogy nemcsak a mezőgazdaság szorul támogatásra, oly értelemben, hogy csökkentik az adóterheit, hanem az ipar és keres­kedelem is, mert a kettő együtt ép olyan, ha nem nagyobb teherviselő tényezője az országnak. Egy régi miniszteri nyilatkozat volt: nem vagyok ellensége a ke­reskedelemnek, a mostani miniszter pedig a kereskedelem barátjának mondja magát, mert az ország jövő­jét részben ebben látja megoldható­nak és támogatást igért, mely ígé­ret bár igen csekély formában, már meg is valósult. Vértes Emil alelnök zárószavai után Nádor Jenő titkár beszámolója kö­vetkezett, mely után Láng Károly indítványára üdvözlő táviratot küld­tek Sándor Pál elnöknek. Csökkent a munkanélküliség az 1933. év utolsó negyedében az előző év megfelelő szakához viszo­nyítva. Messze van o felsővárosi közlegelo. A felsővárosi birtokosságnak a közlegelője messze, 3 kilométerre a várostól a pálházi határban van. Ez a horribilis távolság természetesen sohasem konveniált az állattartó gaz­dáknak, mert tejgazdaságra beál !ított teheneit nem hajthatta ki erre a le­gelőre. A távoli közlegelőre való ki­hajtás lehetősége még irreálisabbá vált, mikor a Kisfaludy utcát végig lekövezték, mert a kemény talaj az állatok patáját tönkretette. Kb. 1925. évben egy mozgalom indult meg a gazdák körében, mely azt célozta, hogy a birtokosok egy része kiválik a közlegeltető társulat­ból és illetőségeiket felszántják. A földmivelésügyi miniszter döntött is e kérdésben és a kiváló gazdákat az 1932. évi közgyűlés kibocsátotta közlegelői illetőségükkel. Ezek már évek óta mezőgazdasági termelésre | használják fel a földet s a bentma­i radó birtokosság pedig, mint érte­sültünk, február hó 22-én délelőtt tartja alakuló közgyűlését a város­háza nagytermében. Eddig ugyanis a felügyeleti jogot a város polgár­mestere gyakorolta az ügyek vitele tekintetében és az adminisztrációt ideiglenes tisztikar végezte el. A kiválás okozta küzdelem tehát látszólag befejeződik a jövő hónap­ban, de — sajnos — ez a közgyű­lési határozat nem hozza közelebb a közös legelőt és a rentábilis gaz­dálkodás követelményei nem kapnak megfelelő megoldást. Ezt a kőzlege­lőt közelebb kell hozni és máshol elhelyezni, mert a tőrvényadta cél­ját a mai körülmények között el nem érheti. Gondolkodjanak rajta az ille­tékesek, mert ezt az egész város jobb érdeke követeli. Védi a kormány a magyar aratómunkást. Aratási rendeletet bocsátott ki a földmivelésügyi miniszter, melyben jelzi, hogy csak egész kivételes ese­tekben engedélyezi a külföldi mun­kai mazása nélkül bonyolítsák le a termelők, végül pedig közli a mun­kásokkal, hogy ha a fizetett napszám saját maguk és családjuk megélhe­kások szerződtetését. Ajánlja azután, J tését nem biztosítja, kérhetik a fi­Néhány perc múlva már a gőzölgő forró vizes medencében ázott a szép, pirosbőrű sertés. Hamarosan meg­kopasztották ritka szőrdiszétől, s ráeresztették a benzinlámpák szik­rázó lángját. Mire egy sertés eljut odáig. Boszorkányos gyorsasággal megy itt minden. Hozzáértő kezek percek alatt végzik el az egyes müveleteket és hipp-hopp — a felvágott sertés már a mérlegen áll. Pápay dr. ma­gyarázza a Bacon gyártás titkait. Minden héten 380 darab sertést vág­nak le és szállítanak Londonba. A levágott sertések még egy hétig kü­lönféle processusokon mennek ke­resztül, mire szállítható állapotba kerülnek. London gyomra nagyon kényes, csak kifogástalan árűt vesz át. Hogy milyen lelkiismeretes és alapos munkát kiván ez a Bacon gyártás, annak elég bizonyítéka az tény, hogy 20 féle kalkulust kapnak a levágott sertések, súly és minőség tekintetében. Amerikai szabású üzem készül. A most divó régi gyártási mód he­lyett rövidesen bevezetik az amerikai rendszert, ami sokkal tökéletesebb és gyorsabb. Minden munkás csak egyféle műveletet hajt végre az el­csendesült sertésen, úgy, hogy mire a vágány végére ér az anyag, telje­sen feldolgozva mehet a hűtőbe. Ezt az üzemváitozást az is szükségessé teszi, hogy február havában egy sonkagyárat állítanak fel, ahol újabb 20 munkás kap elhelyezést. Milyen sertéseket vég a Bacon? Csak yorksire fajtát, s kimondottan hússertést. Ezeket a sertéseket nem szabad tengerivel és olajos magvak­kal etetni, mert attól zsírosodnak. Ezt pedig nem szeretik Londonban. A minősítésnél is tekintetbe veszik ezt és a vastag szalonnáju sertések bi­zony rossz kalkulust kapnak. Az uradalmak már berendezkedtek a hússertések tenyésztésére s a vállal­kozó kedvű gazdák is próbálkoz­nak vele. Megéri, mert 20%-kaI magasabb árat kapnak érte, mint á magyar sertésekért. Kívánatos lenne, ha a pápai gazdák is belevágnának a hússertések tenyésztésébe, arai elég szép hasznot jelentene nekik a mai dömpinges világban is. A Bacon üzem felállítása szinte konjunktúrát teremtett a sertéstenyésztés terén. Használják ki a konjunktúrát azok, akik szinte predesztinálva vannak erre. A mai világban vállalkozási kedv nélkül megélni nem lehet. Ezen a téren ne legyünk maradiak. A sírás, a panaszkodás nem segít. Ne vár­junk mindent mástól, segítsünk egy­szer már magunkon — saját magunk. hogy azokat a munkákat, amelyeket kézierővel lehet végezni, gépek al­zetendő legkisebb bér hivatalos meg­állapítását. Bacon gyártás titkai. Öt sertés hallgat egy perc alatt. — Sonkagyár készül Pápán. — Érdemes-e Hússertést tenyészteni? Mikor beléptem a vágóhid csar­nokába, lángoló benzinlámpák fénye vakított először. A körbenfutó vágá­nyokon kettészelt sertések tömege függött békés együttlétben. Ezeket a hallgatag sertéseket még láttam délelőtt virgonc röfögéssel sza- \ Iadgálni az udvaron. Ezek se gon­dolták — ha egyátalán tudnának gondolkodni, — hogy délután már kiterített tetemük felett huny le a nap. A tömeggyilkolás színhelyén. Pápai dr. vezet tovább, a sertés­gyilkolások színhelyére. Néhány pi­rosbőrű halálraítélt vár a bakók szú­rására. Riadt szürke szemükben ott setteng a félelem. Hiába, ez így van az állatoknál is. Hamarosan sorra kerülnek. A könyörtelen hóhérok el­kapják a visongó állatokat. Egy gyö­nyörűen irányított szúrás és a ser­tés tusája a földi élettel befejeződött. Mindennemű TÜZELOHNYHGOK megbízható és jutányos beszerzési forrása Rauscher és Bodó Pápa, Györi-út 26. szám. Telefonszám: 124. RCZAGHY FOTÓSZAKÜZLET FOTÓLABORATÓRIUM PÁPA, KOSSUTH-UTCA 32. a postapalotával szemben Az összes fotóanyagok választékos nagy raktára, kölcsönzés, gépcsere stb. :-: Alacsony árak!

Next

/
Oldalképek
Tartalom