Pápa és Vidéke, 31. évfolyam 1-52. sz. (1934)

1934-09-02 / 35. szám

ASPIRIN TABLETTÁK A valódiságért és jóságért a Bayer kereszt szavatol, mely minden csomagoláson és tablettán láihaíó. Gyógyszertárban kapható. kalmazottaik és azok szombaton nem tehetnek eleget vallási kötelezettségüknek. Hasonló mértékkel kell mérni. Ha én ragaszkodom az ünnepemhez, az alkalmazottamtól sem vehetem el ezt csupán pénzügyi okokból. És végül, ha Pápánál sokkal nagyobb városokban meg tudják tartani a vasárnapot, ahol a kereskedelmi élet sokkal élénkebb, akkor Pápán is meg lehet azt kísérelni. A vasárnapi munkaszünet miatt egy kereskedő sem ment még tönkre, legalább is ilyen okok nem szerepeltek a csődök és kényszeregyezségek történetében. Egy kis jóindulat kell. Egy kis megbecsülés embertársaim iránt. A profitéhség mérséklése. Meg lehet ©ldani, ha akarják, mert a felhozott okok nevetségesek és nem alkalmasak a merev ragaszkodás megmagyarázására. Anna kápolna külső renoválása. Nyilvános pályázat után a héten nyújtották be az ajánlatokat, amelyek közül Pados Ferenc jtoevü és megbízható kőmüveamester 400 P árajánlatát fogadták el. A munka ellenőrzését Geba András műszaki tanácsos végzi. Széljegyzetek a költségvetés margójára. ^Néhány nap múlva tárgyalás alá kerül Pápa megyei város 1935. évi költségvetés előirányzata. Illő tehát, hogy a tárgyalás előtt foglalkozzunk vele és néhány pontját megvitassuk a nyilvánosság előtt, mert hiszen a tárgyalás alatt nem igen van idő a nagy komplexum miatt a hozzászólásra. A költségvetésen végigvonul a takarékosság szelleme, melyet örömmel üdvözlünk általában, de nem vagyunk hívei a mindenáron való takarékosság elvének, mert ez többször árt, mint használ. Ez az utóbbi kevésbé szerencsés elv diadalmaskodásának az eredménye lehet csak, hogy a szegényügyi kiadásokból újabb 4000 pengőt lefarag a szanáló kés. Ezt nem helyeseljük. Ezt nem indokolják az események, a gazdasági viszonyok. Most, amikor a szegénység úgy terjed, mint a kolera, mikor állandóan emelkedik az ellátatlanok száma, nem indokolt. A szociális kiadásokat apasztani most | különös idea és főleg veszélyes. | Városépítésnél az előirányzat 13 F" "SJ Előírásos Intézeti kalapok, sapkák, trikók, kötöttáruk, tornanadrágok és tornacipők legnagyobb választékban. Úgyszintén gyermekharisnyák, kötények, fehérneműk, iskolatáskák, bőröndök a legolcsóbban kaphatók s-s s-s s-s Raidl Ferencnél Pápa, Kossuth-utca 6. Telefonszám: 174. A ezer pengő. Ez is nagyon csekély, különösen, ha a város elhanyagoltságát látjuk. Csökkentést tervez a költségvetés a közintézmények támogatásánál, az iskolák segélyénél is. Ezt a tételt évek óta faragják, irtják. Általános gazdasági szempont4 ból talán érthetőnek látszik ez a csökkentő elv, de van más szempont is, különösen, ha a kultúráról van szó. Az iskolák segélyezésénél, akárcsak a szociális kérdéseknél másnak kell a mértéknek lenni, mint egyéb ügyeknél. Itt nem tendálhatunk és csúszhatunk le a végtelenségig, mert garasoskodásunk megbosszulhatja magát. A pangó forgalmú nyár és gyatra t érmés sötét színekre festi a telet. Nem magyarázza meg az előirányzat ezen irányú csökkentését az az örvendetes tény sem, hogy a pótadó 48%-ra szállt le. Az utakra előirányzott 18 000 P alacsony voltát sem tünteti el az, hogy a helypénzekből befolyó jövödelmet 10000 P-vel kisebbre veszi a költségvetés. Jó utak akkor is kellenek, ha a helypénzeket leszállítják. Azok úgyis csimborasszói magaslatot értek el Pápán. Néhány utca feljavításával a szomorú útviszonyok nem szűntek még meg és újabb utcák kijavítását elodázni tovább nem lehet. Mégegyszer leszögezzük, nem vagyunk ellenségei az okos takarékosságnak, de ennek csak ott és akkora mértékben van helye, ahol és ahogy a körülmények ezt megengedik. Egy költségvetés csak akkor lehet reális, ha a viszonyoknak megfelel és az élet változó követelményeive! összhangban van. Az 1935. évi költségvetési előirányzat igyekezik is ezeknek az e veknek megfelelni, csak nem egészen simulékony és ezen segíteni kell a szombati közgyűlés alkalmával. I Pápai Onk. Tűzoltó Testület vázlatos története. 1912—1934. Az az örvendetes lendület, mely a Pápai Önkéntes Tűzoltó Testület folytonos előrehaladását 1871 — 1912ig, a jubileumi évig biztosította, a jubileum után két évre kirobbanó világháború megakasztotta. A működő tagok legnagyobb része a lövészárkok lakója lett és itthon a diákságból alakult meg a csákányos gárda. Vezetőjük Szőllősy Sándor, a mai alparancsnok lett, aki működését a testületnél abban az időben kezdte meg. A világháború alatt nem változott a helyzet. Új szerek és felszerelések beszerzéséről szó sem lehetett, hiszen mindenki a tomboló vérzivatar hatása alatt állt. Mindenki csak magával törődött, mindenkinek megvolt a maga külön gondja. A közélet általában pangott s ez alól a Testület sem volt kivétel. Ez érthető is, hiszen ami fontos volt, az a frontokon zajlott le és a hinterland csak a harcban álló frontokért dolgozott. A világháború tragikus befejezését követő időben a Testület parancsnokai Berkes Ágoston és Viz Ferenc voltak. A letargikus idők mintha tűnőben lettek volna. A város akkor élen álló polgármesterének, dr. Tenzlinger Józsefnek tagadhatatlanul nagy érdeme van abban, hogy a tűzoltóság korszerűvé fejlesztése megkezdődött. A felszerelések, lajtok és lovak által húzott fecskendőkocsi idejét multa. Nagy szükség volt tehát, hogy a város bizonyos áldozatoktól vissza ne riadjon. Ebbe a munkába kapcsolódik bele egy másik Szokolynak az alakja, aki méltó lett nagyhírű atyjához és minden alkalmat megragadott, hogy j a pápai tüzoltoságet modernné fejlessze. Szokoly Viktor közig, tanácsos örök és elvitathatatlan érdeme, hogy Wolmuth Lajos tűzoltóparancsnok és Szőllősy Sándor alparancsnok segítségével a kissé hátramaradt tűzoltóságot modern alapokra fektették. 1925-ben, mikor a kiegészítés önkéntes felhívásra nem sikerült, az akkori leventék utolsó két korosztályát rendelte be a város tűzoltói kiképzésre és ezekből lett a mai önkéntes gárda magja, úgy, hogy az önkéntes tűzoltók legnagyobb része ezekből áll ma is. Az alapos munka eredményeként 1924-ben a város egy Rába-féle motorfecskedő autót vásárolt. Ez volt az első lépés a nagy munkában. Ezzel elérték, hogy szinte percek alatt kiroboghattak oda, ahol a vöröskakas el kukorékolta magát s a régi panaszok, amik a tűzoltók lassúságát kárhoztatták, egy csapásba megszűntek. Ebben az időben emelték fel a hivatásos tűzoltók számát 12-re. Ezek az emberek mind kiválóan kiképzett tűzoltók, akik élnek-halnak hivatásukért és ha felröppen a vöröskakas valahol a városban, vagy a közeli falukban, boszorkányos gyorsan ott teremnek és nagy hozzáértéssel lokalizálják a veszedelmes lángokat. A teremtő munka itt nem állt meg. Újabb harcok. És megveszi a város a második motorfecskendő autót, majd a mentőautót és a tűzoltó személyautót és a szivómotoros öntözőkocsit Ezekre a modern felszerelésekre nagy szükség volt. Nem az általános vételi mánia vezette itt a vezetőséget, hanem a korszerű szükségesség. Mi lett volna vájjon, ha 1924-ben nincs az autófecskendő, amikor kigyulladt a nagytemplom tornya december 14-én? Ez pedig alig pár hónappal történt az autófecskendő beszerzése után. Szinte gondviselésszerűnek mondható a vezetők providenciája. Ezzel el is érkeztünk volna a 60 éves jubileum küszöbéhez. A város minden rendű és rangú polgárának ki kell ebből az ünneplésből részét venni. Büszke lehet a város a maga tűzoltóságára, mely már annyi veszedelmes esetben adta tanújelét bátorságának és szakképzettj ségének. A pápai tűzoltók kiválóságát bizonyítja az a körülmény is, hogy a Vármegyei Szövetség elnöke, Mihályi Sándor m. kir. gazd. felügyelő pápai ember. Dr. N. i.