Pápa és Vidéke, 31. évfolyam 1-52. sz. (1934)

1934-08-26 / 34. szám

Fontos határozatok az. egyházközségnél. Egyházközségi tanácsülés volt szerdán, amelyen csaknem az összes tagok megjelentek. Két tárgya volt Az első a felsővárosi iskolaszolgai állás betöltése. Nehéz volt a választás a beérkezett 29 folyamodó közül, mert mindegyik reászoruló és arra érdemes volt. Titkos szavazás után szótöbbséggel Biró Jenő nyerte el az állást, amelyet lakással és fűtéssel dotálnak. A tanácsülés második tárgya az volt hogy döntsenek a m. kir. miniszter 1934. évi 7210. sz. rendele lének alkalmazása tekintetében. Eszerint ugyanis október hó 1-től a közp. illetmény hivatal fizetné a tanítóság Összes járandóságát és ennek fedezetére szolgáló hitközségi adót a politikai község a többi adóval együttesen szedné be. Amennyiben ezt az iskolafenntartó kivánja, ebbeli szándékát augusztus hó 31-ig kell bejelenteni. A rendeletet dr. Csarmasz Ferenc ügyvéd, mint előadó olvasta fel és ismertette. Már az ismertetés után meglátszott, hogy a tanítóság javát célzó rendelet a Tanácsban nem megy keresztül. Az előadó szerint jeleneg nincs szükség reá, mert a tanítók ez idő szerint ki vannak fizetve, egyedül az Irgalmas i ővéreknek van circa 4000 peRgő hátralékuk. Ha pedig az egyházközség később fizetni nem tudna még mindig kérheti a fizetési segélyelőleget. Továbbá, hogy az állam csak azokat az adókat szedje be együttes adókezeléssel, ami föld, ház és kereseti adó után jár, a többit a hitközség iovábbra is maga hajtja be. Az adózókat tehát szét kellene választani ami nagy irodai munkával és újabb költséggel járna. Hiába szólalt fel mellette Karlovitz Adolf kormányfőtanácsos, Kraft József kép. intézeti igazgató, Varga Rezső ny. dohánygyári igazgató, majd Németh József apát-plébános azon közbevetett indítványát ellenére, hagy meg kell várni a megyéspüspök úr erre vonatkozó utasítását, nagy szótöbbséggel az előadó indítványát fogadták el, mely szerint az illetmény hivatal útján történő fizetését nem fogadják el. Családi dráma Homokbödögén. R fiú előadása a vérontás előzményeiről — fl korcsmai mulatozás vége. Véres családi tragédia zajlott ie a minap a közeli Homokbödöge községben. Csi madia Lajos 45 éves homokbödöge i gazda, akiről mindenki tudta, hogy szenvedélyes alkoholista, aug. 17-én este 5 óra tájban részegen ment haza s mint fiai elmondják, késsel támadt feleségére. A szerencsétlen asszony jajveszékelve menekült és az ittas férfi pedig tajtékozó dühhel rohant nyomában. ItP"SJ öírá kalapok, sapkák, trikók, kötöttárúk, tornanadrágok és tornacipők legnagyobb választékban. Úgyszintén gyermokfrarisftyák, kötények, fehérneműk, iskolatáskák, bőröndök a legolcsóbban kaphatók s-s s-s s-s s-s Raidl Ferencnél Pápa, Kossuth-utca 6. Telefonszám: 174. <4 Már-már utolérte üldözöttjét, mikor fiai vetették közbe magukat és próbálták megfékezni apjukat A dühöngő férfi és gyermekei között szörnyű dulakodás fejlődött ki melynek során a részeg ember három súlyos sebet szenvedett patakokban ömlött a vére és el is vérzett. A késszúrások eredetének megállapítása végett erélyes esendő í nyomozás indult és a holttestet is felboncolták és az a hivatalos megállapítás, hogy a dühöngő alkoholista férfi önkezével vetett véget életének. Jt rádió térzenét ad a Szent Imre Herceg Fő-téren. A rádió népszerűsítése végett érdekes tervet valósított meg a postaigazgatóság. A rádió mérnökei gépkocsin járják az országot és közvetlen érinikezést keresnek a közönséggel. Mint értesülünk a posta rádiógépkocsija városunk rádió véteíviszonyainak pontos felvétele s egyúttal a rádió ügyének népszerűsítése céljából augusztus 25-én, szombaton este fél 8 órakor a Szent ímre Herceg Főtéren térzenével egybekötött előadási tart. A gépkocsin utazó postamérnök, aki a rádió útján sok szakszerű felvilágosítást adott a rádióelőfizetőknek, műszaki panaszokra tanácsokat fog adni. Aki a rádiógépkocsin váltja ki engedélyokiratát, egy havi díjelengedést élvezhet Az érdekes látogatás iránt széleskörű az érdeklődés. n Pápai Qnk. Tűzoltó Testület hőskorának vázlatos története.* 1871-1912. 1934. évi szeptember 8-án ünnepli fennállásának 60 éves évfordulóját a Pápai Önkéntes Tűzoltó Testület. Illő dolog tehát, hogy a szép jubileum alkalmával visszapillantást vessünk az elmúlt 60 esztendő küzdelmes idejére. Visszamenjünk a lelkes megalapítás pillanatához és nagy vonásokban rögzítsük le az eseményeket. A Pápai Önkéntes Tűzoltó Testület 1871. évben alakult és az első közgyűlése ugyanez év január hó 15 én volt, amikor is ideiglenes elnökül Pakrócz Ferencet választották meg. Az ideiglenes elnök hamarosan átadta tisztségét az akkori polgármesternek, Woyta Józsefnek. Az * Kis Ernő főgimn. tanár hasonló c. munkája alapján készült ez a vázlatos visszapillantás. ügyész Tarczy Dezső ügyvéd lett, aki abban az időben a legjobb és leggazdagabb pápai fiskális volt. Minden a legjobb uton haladt. Egymásután tartottak alakuló gyűléseket, változtak a parancsnokok, csak egy hiányzott derék tűzoltóinknál, a fecskendő, a felszerelés, amivel a tüzet el lehetne oltani. Erre pedig nagy szükség lett volna, mert a város legnagyobb része nádas és zsuppos házakból állt és a vörös kakas elég gyakorta elkukorékolta magát. A lelkesedés azonban mindent pó tolt. Felruházták a tűzoltókat és három város (Győr, Sopron, Pápa) ruháinak színeiből konbinálták össze a ragyogó tűzoltó egyenruhát és az első dobos Szeglety György joghallgató lett, aki kiváltképpen tudott remekelni a kifeszített bőrön. Az első esztendő zsúfolt története ez. A következő évben elnök Vághó József eddigi alelnök lett. Ez az év különben is fontos a testület életében. Ekkor választották meg jegyzőnek Szokoly Ignácot, a későbbi városkapitányí, aki több mint 30 éven át viselte hivatalát és a testület leggazdagabb, eseményteli korszaka az ő nevéhez fűződik. Ebben az évben egy esemény kissé megmozgatta a kedélyeket. Nem tudták ugyanis eldönteni, hogy a tűzoltó figyelő torony hol legyen. Végre is úgy döntöttek hosszas huza-vona után, hogy a Városmajorban építenek egy mászó tornyot, ahonnan a figyelő körülkémlelhet a határban. Az 1875. év a fellendülés éve volt. Rendszeres előadásokat tartottak a tűzoltóknak. Az első tűzkeresztség azonban balul sikerült. A fazekasutcai űzhöz későn vonultak ki és az akkori Pápai Lapok gúnyos kritikával szólták le az önkéntes tűzoltókat. Egy hónap múlva azonban sikerrel vizsgáztak már tűzoltóink egy laki-utcai tűznél. Multak az idők. A tisztikar folyton változott, csak egy ember maradt a vezetőség standart tagja: Szokoly Ignác. Meg is tréfázták a pápai tűzoltókat akkoriban: „ Bizony egypár kordován csizma tovább tart, mint nálatok négy—öt főparancsnoki tisztség." Nem volt azonban baj a gyakori változás sem. Mindegyik parancsnok megtette kötelességét. 1890-ben már három fizetéses tűzoltója van a testületnek, akik a városmajorban épített toronyban őrködtek felváltva. 1895. Szokoly Ignácot egyhangúlag elnöknek választották. Ettől az időtől kezdve élte hőskorát a Testület. Kifogástalanul végezték kötelességüket és a tűzoltásnál számtalanszor kitüntették magukat. 1901-ben ünnepelték meg az egyesület 30 éves jubileumát. Ekkor az elnöki és főparancsnoki tisztséget Szokoly Ignác viselte. Azonban, mint minden kiváló, önzetlen embernek, Szokolynak is voltak ellenségei, s áskálódásaiknak meg is volt az eredménye 1906.