Pápa és Vidéke, 31. évfolyam 1-52. sz. (1934)

1934-08-12 / 32. szám

Fiatalok az országúion. Kissé sokat hánytorgaiott téma, melyről mindennap irnak, melyről mindennap beszélnek. Mégis aktuális marad, mert a megoldása késik és a keservek folyton nőnek. Fiatalok az országúton. Ezer és ezer fiatal az élet országútján. Elhagyatva. Egyedül. Magányosan. Szomorú sor ez. A XX. század legveszedelmesebb, körömre égett problémája. És a jövő egyáltalában nem biztató, sőt mondhatni mindig sötétebb lesz. Ez látszik azokban az elborult fiatal szemekben. A fiatalos arcon növekvő, sokasodó ráncokban. Fiatalok bandukolnak az élet országútján. Sehol megállás. Sehol egy nyitott ajtó. Évek óta tart ez a szomorú vándorlás és minél tovább tart az út, annál kevesebb a remény. Mi lesz ennek a vége? Jó, nem lehet. Egy nemzet fiatalsága kilökve, kitaszítva menetel a Nihil felé. Érik a minden mindegy szörnyű filozófiája, mely építés helyett rombol. Tisztelet helyett gyilkol. Az összegyülemlett tettvágyó energia felhasználásra vár és ha nem talál legális utat, akkor robbanik, mint gőz, mely a gépben rekedt. Megdöbbentő az a nagy csend, mely megüli a fiatalság lelkét. Megúnta már a kiabálást, megúnta már a panaszt, mert észrevette, hogy hiába panaszkodik. Mert észrevette, hogy nem akarnak segíteni rajta. A sok Ígérgetés, a sok vállveregetés, a sok fehérasztalkeltette ellágyulás csak pillanatnyi érzéshullámzás, melynek semmi köze a tetthez, a cselekvéshez. A fiatal szemek élesek és kritizálók, hamar észreveszik az Ígérgetések paródiáját. Az ígérgetések és cselekvések közti lényegbeli különbséget. Bizony uraim, az élet országútjára tévedt fiatalság már émelyeg, ha ígéreteket hall. Túlságos sokszor megcsalta őket az élet, semhogy az álmokat valóságnak nézze. Lefoszlottak azok már a lelkéről, mint a rózsáról a szines szirmok. Nem tudja úgy nézni az öregeket, mint a tanítóit. És hogy ez így van, annak nem a fiatalság az oka. Érzi, tudja felkészültségét és mégis elutasítás a része. Segítés helyett féltékenység sugalta rosszindulatot kap, mert a befutott öregek féltik a pozíciót, féltik az évek által begyepesedett hatalmi trónust. Csak ők csinálhatják jól, amit tenni kell, csak az a jó, amit ők csinálnak. Ez a bizonyos fokú lenézés és semmibevevés természetesen feszültséget okoz és elidegeníti egymástól a két generációt, a mai nemzedéket — az öregektől. A merev elzárkózásban azután hiába keresnek kivezető utat, mert itt presztízskérdésről van szó és az Olympusról leszállni szörnyen szégyenteljes. Nem jut eszükbe ezeknek a modern olympuszi félisteneknek, hogy ők is csak bukdácsoló halandók, hogy egykor őket is úgy kellett felsegíteni a hegyre és az ő öregjeik ezt annak idején megtették. Igaz, az már régen volt, mi köze ahhoz a mai nemzedéknek. Fő. hogy ők fentvannak a hegyen. Reájuk ontsa csak sugarát a gazdag nap, mit bánják ők, ha kődben van is a völgy. És a kisemmizettek árva serege ott ténfereg az országúton és vágyódva, éhesen néz a napsugárban fürdő hegyormok felé. Az ő útjuk nem arra vezet, tőlük megtagadta azt az élet. Az Olympusziak csak addig szociálisak, míg a zsebüket nem érinti az ügy, csak addig nagylelkűek, míg az e szényt nem kell kinyítani. Csak addig verik a mellüket mázsás kövekkel és nyomogatják meghatottságukban könnyzacskóikat, míg egyéni kényelmüket, s kisded é

rdekeiket nem veszélyezteti a mai nemzedék. Mihelyt ennek a szelét érzik, begombolják hazafias és vallásos mellényüket és komor fenséggel vonulnak vissza helyeikre, a beképzelt tekintély ormára. Ne harsogjanak kérem szociális követelményekről, a fiatalság megsegítéséről drága uraim. Nagyon elkoptatták már azt a nótát és a frigiai síp melódiája nem vonz már senkit Vonuljanak vissza csak tekintélyük féltett ormaira és ápolgassák, becézgessék egymás csiklandós hiúságát Igyák csak a nektárt, de ne prédikáljanak vizet. Majd egyszer megrázkódnak az összetákolt hegyek és összeomlanak a tornyok az Olympuszon. Kazár Emil, Kevés eredménnyel jártak a dunántúli olal- és föld gázkutatások. A magyar föld ásványi kincseinek feltárására irányuló kutatások a nyár folyamán fellendültek. Egy nagy nemzetközi pénzcsoport, az European Qas and Electricity Co. geológusai alapos terepvizsgálatot tartottak és az általuk kijelölt helyeken a fúrási kísérletek már meg is indultak. A kutatások elsősorban olajterületek feltárására irányultak, egyszersmind azonban fölgázforrásokat is keresnek. A közelmúltban a Rábaközben és a szilsárkányi földeken végeztek ilyen munkálatokat, Eredményük azonban nem igen volt A szakembereknek az a véleménye, hogy a Hanság közelében feltétlenül találnak gázmezőket és ezek feltárása után az egész vidéket el tudják látni olcsó energiával. Felemelő, kedves családi ünnep zajlott le augusztus 8-án Gicen. A község fiatal földesurának, gróf Jankovich-Bésán Elemérnek és nejének, szül. báró Hoening Christianenak három évi házasság után rnost augusztus 2-án született harmadik gyermeke, az első fiú. A keresztelés szentségét Mikes János dr. gróf, szombathelyi megyéspüspök végezte és a családi ünnepen megjelent a főúri édesapa két nevelője, Németh József pápai apát-plébános és dr. Somogyi Antal győri teológiai tanár. A MÁV-nak országszerte versenytársai támadtak. Az autóktól a szekerekig minden konkurál a hatalmas állami apparátussal. A kormány egy darabig rendeleti uton próbált védekezni, most ellenben nagyszabású újításokkal próbálják az államvasutak versenyképességét emelni. A kormány 3 millió pengőt síncserére, 700.000 pengőt új kocsitengelyekre, 100.000—100.000 pengőt vonatvédelmi berendezésekre, illetve mozdony és kocsirugókra fordít és Családi öröm Gicen. A gici kápslnát zsúfolásig megtöltötte a falu népe. A szentségben a fiatal grófot Andrásra keresztelték és más hat nevet kapott. A szertartás során Mikes János gróf dr. megyéspüspök szólt az egybegyűltekhez. Szép szavakkal méltatta azt a harmonikus együttérzést, amely a földesúr és a nép között fennáli. Ennek forrását a családban uralkodó vallásos szellemben jelölte meg. A keresztelő megyéspüspök szerdán este Pápán keresztül utazott vissza székvárosába, Szombathelyre. Nagyszabású újítások lesznek az államvasutaknál. több kisebb beruházást végez. Az újítások közt szerepelnek a sin-autóbuszok s a gyümölcsszállító vagonok, amelyek a londoni vásárcsarnokba viszik be a magyar gyümölcsöt, annak dacára, hogy az angliai sinek keskenyebbek, mint a kontinentálisak. A minták hónapokkal ezelőtt elkészültek és tökéletesek. i A nagytipusu sin-autóbusz 64 üléses és 8 csapóüléses, négytengelyes kocsi nyersolaj motor hajtja és 120 km. sebességgel szalad. Vasárnapi levél. Kölykök a salakon. Mielőtt tulajdonképpeni mondanivalómra rátérnék, sietek közmeg nyugvásra kijelenteni, hogy nem vagyok ádáz és kérlelhetetlen ellensége a futbaílozásnak. Hogy most mégis ellene hegyezem a tollamat, annak megvan a maga szomorú oka. A mult vasárnap kimentem a sportpályára, ahol kölyök-futball bemutatót tartottak. A közönség hatalmas ovációja mellett 22 apróbbnálapróbb kölyök futott ki a bűvös salakra. Eddig minden rendben volt De elkezdődött a játék. Alig rúgták ide-oda egypárszor a labdát az egyik kölyök összegömbölyödött és elterült az előbb még bűvösnek titulált salakon. Kicsi, vézna lestét összeösszerándította a fájdalom és szeméből hullottak a könnyek. Nem történt semmi, csak egyik kölyök ellenfele hasbarugta. Mégegyszer mondom, szeretem & futballt, de ebben a pillanatban megfordult bennem minden. Az a fájdalmasan panaszos, könnyes gyermekszem annyira rosszulesett nekem. Valahogy a pogány Róma Colosseuma jutott eszembe, a gladiátori játékokkal. De ott legalább felnőtt emberek, atléták mérték össze ere! jüket, nem pedig 9 — 10 éves kölykök rúgták egymást hasba. És még valamit. A rómaiak pogányok voltak, mi pedig keresztények vagyunk. Hát ez is különbség. Bár erre nem jó hivatkozni, mert a sportőrületben messze túlszárnyaljuk a Colosseum „Panem et circensesM kiabáló pogány népét. Mindent megteszünk a testedzés sok minden takaró jeligéje alatt. Hát kérem szépen a futball magában véve nem testedzés. Belörölí orrok, kificamodott bokák, kitörött kezek igazán nem mozdítják elő a test konzerválását. Különösen nem, ha 9—10 éves gyermekeket hajszolunk rohamra, akár parancsszóval, akár fergeteges tapssal. Ezekből a kölykökből sohasem lesznek kiváló futballisták, mert a hihetetlen erőfeszítést kívánó mérkőzéseken tönkremegy a fejlődő szív, s egyoldalúan fejlődik a test és mire 18 éves lesz,, sebhelyekkel lesz pikkelyezve a lába. Van száz más módja is az ifjúság testnevelésének, melyek sokkal alkalmasabbak a test erőinek növelésére és az izmok gyártására. És még valamit. Nem minden a test Lélek nélkül egyszerű anyag. És a futballozás nem alkalmas a lélek fejlesztésére. De nem ám, kedves futballvezérek. A legközelebbi kölyökmérkőzésen majd nézzenek egy felrúgott gyermek panaszos szemébe, akkor más lesz a véleményük. Én egyszer belenéztem és még most is fáj tőle a szívem ... Horác,