Pápa és Vidéke, 31. évfolyam 1-52. sz. (1934)

1934-01-28 / 4. szám

Mmw IbséL Bálok ideje van. A farsang most is beköszöntött. Senkit sem kérde­zett, akar-e mulatni, van-e pénze hozzá. Csak jött az év szokásos ideje­ként. Talmi a derűje, hamis a fénye, fukar az örömtarisznyája. Régente gondot csak a lányos mamáknak okozott. Nekik se pénzben, csak öltözködésben és férjkiválaszíásban. Amúgy csupa vigasság volt. Fiatal lányok titkon ápelt vágyát teljesítette az első bál csillogásával, nagylánnyá avatásával. Fiatal férfiak szívét gyúj­totta lángra vidámság, szépség kö­zepette. Mamák beszéltek róla édes álmadozással s gyönyörű emlékként idézték lányos, boldog farsangjukat. Papák duzzadt önérzettel mosolyog­tak bajuszuk alá, bálos vigasságaikra gondolva. De szép is volt! Most c ak álomként tér vissza a régi em­lék boldog melengetésével. S ma! Talán nincs vigalom ? A fiatalság vájjon nem tud örülni, tán­colni ? Ki meri ezt mondani ? Tes­sék végigjárni csak a pápai bálokat! Tömve vannak a bálos szobák, igaz, mind igaz! De hol van a régi bá­lok fénye, gondtalan öröme? Kezdjük a bálok csillagain: a leá­nyokon ! Mily sok köztük a halvány­fényű csillag. Nem szépségre, korra értjük ezt. Régen, ily „fiatalon" már sugárzó asszonyok ragyogtak egy­egy estélyen. Ma kitolódott a lányok kora. Sokáig „fiatal lányok" s csak a viruló korban jutnak legtöbben báljaik főcéljához, a férjhezmenéshez. Részükről ugyanis három célja van a bálnak: ragyogni, mulatni, férjhez­menni s ez a legfőbb. Hogy ezt nem tudják hamarabb elérni, nem ők az okai. A mai élet, a fiatal férfiakat állásnélküliségre kényszerítő súlyos g<?ndú élet. Fiatal férfiak: Ezeknek aztán iga­zán kitolódott az ifjú koruk! Az apák huszegy néhányéves korukban csalá­dot alapítottak biztos pozíciókban. Ma hány harminc éves „ifjú" gon­dolhat erre? Pedig akárhány diplo­máival díszítheti legénylakását. Saj­nos, ezekben igen sok csak keserűen gyönyörködhetik, vagy rájuk nézve átkozza a nyomorúságos helyzetet. Ebben neki munkájának csak papiros eredményei vannak. Meg is látszik ez a bálozó ifjúságon. Persze, nem gondolok most a ma szinte gyerek­nek számítókra. Az igazi férfiakat nézem, a végzetteket. Ez a „fiatal­ság" térül-fordul egyet-kettőt a tánc­ban, aztán — tessék megfigyelni — a legtöbb visszahúzódva leül s valami fásult szomorúság zokog az arcán minden élénkség ellenére is. Ugy kell biztatni újabb, meg újabb táncra. S milyen sok csak búfelejtőként tán­col még esetleges ideáljával is. Mi­nek? Hol van az ő álmainak meg­valósulási lehetősége? Ez a vidám­ság idejének legszomorúbb megnyil­vánulása. De fájnak ezek a bús, merengő fiatal férfi arcok 1 A lányok a női lélek röpke csa­pongásával könnyebben ki tudnak kapcsolódni az élet gondjaiból, de a férfi sziveket még a „mulatság" órái­ban is megüli céljaik elérésének ködbevesző messzesége. Na és a szülők ? Ők az áldozatai mindkét fiatalságnak. Ruhsk, jegy, j vacsora, miegymás. Nem gondnél- | küli problémák a mai viiágban. Meg | is látszik rajtuk, hiába akarják ta- j kargatni a szűkösséget. Aggódó lelkű jó öreg galambokként nézik-nézik a fiatalokat, csendesen beszélgetnek s a lelkük töpreng a jelenen és még bizonytalanabb jövőn, vagy a legjobb esetben is, ha kihagy a reményke­dés, visszaméláz a múltba. Ez a mai farsang. Talán több benne a szomorúság, mint az öröm. Azért csak legyen, mert mégiscsak öröm csillan benne s ez úgy kell a mai embernek. Csak vigyázzatok ti örömben szomorkodó farsangolók, hogy legalább ezt a kis örömet el ne rútítsátok ! Báli sxemléiö. Véref dulakodás ai őrszemei rendőr és két részeg ember között. Étet-haiál küzdelem a Schwarcz-kozben. A mult vasárnap, január hó 21-én este 9 óra tájban Balla Sándor nap­számos és Császár Sándor kocsis farsangi hangulatban ballagtak végig a pápai utcákon. A vasárnap dél­után beszedett szesz azonban nem hagyta magát elnémítani, aminek következtében a két farsangos han­gosabban viselkedett a kelleténél s ez a zenebona felkeltette a Fő téren silbakoló rendőr figyelmét. Mészáros Ferenc rendőrfőtörzsör­mester, hogy a csendes pápai utcák botrányát megakadályozza, felszólí­totta a két renitenskedőt, hogy visel­kedjenek csendesebben. Szó-szót követéit s mikor Bolla és Császár a rendőrfőtörzsőrmester­rel beértek a Schwartz-közébe, ve­szélyes fordulatot vett az ügy. Bolla Sándor égő szemekkel, el­szántan ugrott neki a rendőrnek, el­kezdett vele dulakodni és minden­áron a kardját igyekezett elvenni. Mig ők ketten a szűk sikátorban dulakodtak, Császár Sándor kocsis hátulról vetette magát a rendőrre. Már-már sikerült is a bátor ren­dőrt a főidre teríteni mikor ez kard­ját kirántotta és Bolia Sándorra súj­tott és a balarcán megsebesítette. Időközben a verekedés nézői közül valaki segítséget hivott s Mészáros, akinek a keze vérzett és a köppe­nyét összeszaggatta a verekedés heve, társa segítségével ártalmatlanná tette a támadókat és bekísérték Őket a rendőrségre. Bolla Sándor az arcán 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenve­dett és szerdán hagyta el a kórhá­zat, minthogy sebe gyógyulóban van. A rendőrtámadók ellen hatósági közeg elleni erőszak vétsége címén megindult az eljárás és az iratok hamarosan a veszprémi ügyészség­hez kerülnek. Egy sajnálatos tényt kell meg­állapítanunk ezzel a verekedéssel kapcsolatban. A támadóival dula­kodó báíor rendőr segítségére senki­sem sietett, pedig elég nagyszámú közönség volt szemtanuja a vereke­désnek. Pedig ez nemcsak honpol­gári, de emberi kötelesség is lett volna. A kereszténypárt Nagy vázsony­ban népes alakuló gyűlést tartott, melyen Cikann-Zichy Móric báró azt hangoztatta, hogy a kormány ha menteni akarja a bajbajutott gazda­társadalmat, vessen véget a nagyipar és a kartelluralom egyoldalú túlka­pásainak. A többi szónokok a kis­ipar támogatásáról és a királykérdés­rős beszéltek. Mindennemű TUZELORNYflGOK megbízható és jutányos beszerzési forrása Sauscher és Bodó Pápa, Györi-űí 26. szám. Telefonszám: 124. Férfi gallérok fejlődése 1900-tól napjainkig. Tekintse meg: RAIDL kirakataiban. Gyurkovics fiuk a városi színházban. A pápai szellemi munkanélküli if­júság műkedvelő gárdája a mult hét­főn hozta színre Herceg Ferenc re­gényéből irt operettet, a Gyurkovics fiúkat. A háború előtti gondtalan és vidám életében lejátszódó operett nagyszerű közönség-sikert ért el. A jánosvitéz előadása óta ily hatalmas számú nézősereg nem tapsolt Pápán egy darabnak sem. Hogy ez így tör­tént, abban érdeme van a fiatalság­nak, amely fáradságot nem kiméivé propagálta az előadást, érdeme van továbbá a szereplőknek és a nagy­szerű zenekarnak, melyet Paulich Győző oly remekül dirigált. A szereplők közül elsőhelyen kell megemlékeznünk Hornik Anci vég­telenül kedves alakításáról Breznóczy Jutka szerepében. Benne végre meg­találták a pápai műkedvelők a jő szubrett-primadonnát. Csak képezni kell még magát és hamarosan márka lesz a villanyfényes deszkákon. Szabó Rózsika régi jó ismerősünk a szín­padról, s ezúttal is kitűnő volt. Nagy Marika kedves és finom egyénisége és diszkrét játéka tapsra késztetett. Berki Vali Gyurkovicsnéja sikerült alakítás volt. Helyesek voltak a Gyur­kovics lányok Papp Boris, Boros Manci, Molnár Magdi, Kemény Mag­dus, Polgár Manyi, Tarr Matild és Katula Mici. A férfiak közül dr. Csermák Bre;t­nóczy ezredese szépen kidolgozott alakítás volt túlzástól mentesen. Koz­ma Zoltán több hálás szerepében nagyon jóizű volt, csak ne kultiválná annyira a túlzó népiességet Marék László kitűnő komikus s elsőrendű nevettető, amit szerepe ellenére néha kiélezett. Mondvai Sándor parodikus alakítása finom és ízléses volt. A Gyurkovics fiuk közül Tamás László játszotta az igazi gondtalan, vidám gentry-fiút és sok tapsot kapott vidám huncutkodásáért. Dómján Sándor, Kiss Ernő, Kéthelyi László, Szut­nyák Pál és Kozma Pál a kisebb szerepekben jól debütáltak. A rendezés nehéz munkáját Marék László és Winkler István végezték elsőrendű eredménnyel. A testvériség zenekara Paulich Győző brilliáns di­rigálásával kitűnően kisérte a dara­bot és lopta szivünkbe a meleg, han­gulatos zenét. „KARCZ FOTÓSZAKÜZLET FOTÓLABORATÓRIUM PÁPA, KOSSUTH-UTCA 32. a postapalotával szemben. Az összes fotóanyagok választékos nagy raktára, kölcsönzés, gépcsere stb. :-; Alacsony árakl

Next

/
Oldalképek
Tartalom