Pápa és Vidéke, 31. évfolyam 1-52. sz. (1934)

1934-07-15 / 28. szám

Vasárnapi levél. Képviselő és választójog. Nagy és büszke joga a magyar­nak, hogy szavazhat és érdemes hon­fiakat küldhet be az ország házába. Azért mondom, hogy küldhet, mert bizony nagy kegy benyomását kelti a jelenlegi választó jog. A törvény betűiből ki lehet olvasni keletkezé­sének hangulatát: jóakaró leeresz­kedés a néphez és nem elismerése a természet adta jognak. Úgy van valahogy erre mifelénk, hogy nem [a képviselő érzi magát megtisztelve választásával, hanem a magyar polgár, amiért odaállhat a szavazó bizottság elé. így igazi lelki kapcsolat azonos gondolatok, elvek, érzések alapján nem is fejlődik ki a választó polgár és képziselője kö­zött. Minden kapcsolatot a kortes­frázisok és korteskvaterkázások las­sankint elmosódó emléke képviseli. A jelölt urat a választásra nem is annyira az elvek vezetik. Hiszen a képviselőség kitűnő kondíciót jelent máma nem csekély mellékkereseti kilátásokkal. A jelölt urnák eszébe sem jut, mit is jelent embertársait szándékaikkal és törekvéseikkel kép­viselni. Nem gondol arra, hogy sze­gény nemzet azért áldoz annyit ho­norálására, hogy mentesítse anyagi gondoktól és beleélje magát, erejét és idejét áldozza a magyar nemzet okos, céltudatos irányításának a tör­vényhozás útján. A jelöít úr nem is annyira válasz­tóit akarja képviselni, hanem egyéni okokból szándékozik betornázni ma­gát a parlamentbe. Törekvései akkor sem változnak meg, mikor már hon­atya lesz. Sőtl míg eddig a válasz­tási utakon csak megveregette vá­lasztói csontos vállát és parolázott kérges tenyerükkel, a mandátum át­adásának napja egyben a búcsúzás napja lett kerületében. A miniszterek körül van elfoglaltsága és nem jut el onnan öt éven keresztül válasz­tóihoz. A végén már el is felejti, melyik kerületet kellene képviselnie. A jobb lelkek, a lelkiismerete­sebbek ügynökei lesznek híveiknek. Ennek bizony a magyar közigazgatás lassú és protekciós jóvoltából nagy jelentősége van. El lehet érni, hogy hamarabb és kedvezően intéznek el ügyeket-bajokat. (Bizony roppant drága a közigazgatásunk és nem a legsimábban fungál 1) Az ügynökös­ködés azonban nagyon lealázza a képviselői tekintélyt, de ez folyta­tása annak a lealázó állapotnak, hogy vagy meg kell szavazn.iok valamit, vagy el kell vetni esetleges életre való, de ellenzéki javaslatot. A legjobbak pedig küzdenek és együtt élnek a magyar politikával, de a politika hatalmasai' nem vesz­nek róluk tudomást, mert más poli­kát nem hajlandók elismerni. Igye­keznek is őket, mint nem konstruk­tív elemet, kifelejteni a jövő ciklus­ból és a népképviseléti parlamen.ben úrrá lesz a mamelukok demokrá­ciája. -á«. Épül a trianoni kereszt Sághegyen. A környék egyik kedves kiránduló­helyén, a Sághegyen nemsokára mo­numentális emlékmű hirdeti a tria­noni igazságtalanságot. A pompás kilátást nyújtó hegycsúcson tizenkilenc mé­ter magas keresztet emel­nek, hogy azzal szimbolizálják a szomorú magyar sorsot és örök figyelmezte­tés nyújtsanak az utódoknak. Mint értesültünk, az emlékmű épí­tési költsége meghaladja a kétezer pengőt és már folyik is a munka. A hatalmas kereszt szeptember elsejére készül el. Pusztított a vihar. A mult szerdán, julius 11-én éj­szaka hatalmas vihar vonult át a város felett. A szünetnélkül cikkázó villámok a környéken több helyen lecsaptak és tüzet okoztak. A tűzoltó figyelő éjfél felé a Pa­piros malomnál tüzet jelzett, mire a tűzoltók kivonultak. Mikor odaértek, akkor látták, hogy a villámcsapás okozta tűz sokkal messzebb van, melynek lángjait az őr a Papiros­malomnál vélte felfedezni. A tűzol­tók azután visszafordultak. Kint az Öreghegyben kisebb jégeső volt ezen az éjszakán, de lényeges kárt nem okozott. Ugyancsak szerdán a Belvárosi Kat. Kör kerthelyiségében este a te­kézőket rémítette meg a villám. A helység előtt álló villanydűcba csa­pott, de a kiegyenlítődés ereje szana­szét szórta a szikrákat. Itt említjük meg, hogy Horváth István celldömölki kőmivest a külső­vati Fiszto-pusztán a villám agyon­sújtotta. Strandfürdő Bakonybélben. A mult vasárnap avatták fel Ba­konybélben a strandfürdőt. Az egyéb­ként csendes falut a kiránduló ide­genek verték fel ezen a napon, akik között legtöbb volt a pápai érdek­lődő és fürödni vágyó. A fürdőbi­zottság nevében dr. Gaál László kúriai biró adta át a strandfürdőt a község­nek. A község nevében a községi jegyző vette át köszönőszavakkal és hálával emlékezett Kelemen Krizosz­tom pannonhalmi főapátról, aki a telket ingyen engedte át fürdő cél­jaira. Az átvétel megtörténte után megtartották az első úszóversenyt a fürdőben Bakonybél szallagjáért, s evvel felavatták az ország egyik legpompásabb fekvésű strandját, mely párját ritkítja. A strandfürdő meg­valósítása által a csodásfekvésü köz­ség, de általában az egész Bakony vidéke bekapcsolódik az ország ide­genforgalmába. A fürdő feiállításá­j nak gondolata és megvalósításának legnagyobb érdeme dr. Gaál László kúriai biró nevéhez fűződik. Egy ujságárús tragédiája. Szomorúan fejezte be életét a főtér elmaradhatatlan zsemlyeárusa, az öreg Lampért bácsi. A háborúból haza­hozott idegbaja, a mindennapi nyo­morúság gondja és az ehhez járuló családi viszályok teljesen feldúlták lelkiállapotát és így követte el az öngyilkosságot. Július 11-én este 9 órak )r szegényes szobájában az ab­lak záróvasára felakasztotta magát. A pápai utca őbenne is egyik jel­legzetes alakját vesztette. WWWAAWWAAWWWWWWW w wwwwwwwwwwwww Frontharcos nap GBlIdomoIIson. Az Országos Frontharcos Szövet­ség celldömölki, pápai, szombathelyi, kőszegi, sárvári főcsoportjai, vala­mint a vöröcki, egyházaskeszői és a jánosházi bajtársak a mult vasárnap Celldömölkön rendkívül népes és ki­tűnően sikerült frontharaos napot rendeztek. Pápáról Kovács Kálmán nyug. ezredes, vttéz Hevessy József őrnagy, dr. Rosinger Lajos és még többen mentek át Cellbe. A pápai kiküldöttek veszprém m. határáig küldöttségileg mentek az országos szövetség képviselőinek fogadására, akik közt ott volt gróf Takách-Tol­vay József ny. altábornagy a szövet­ség elnöke, Zámory ezredes és Ker­tész Elemér a szövetségi elnök. Vasárnap délelőtt szent misét hall­gattak, majd pedig díszközgyűlésen vettek részt a polgári iskola nagy­termében. Itt az egyes csoportok kép­viselői üdvözölték az elnököt. A pá­paiak részéről Kovács Kálmán ezre­des mondott szép beszédet. A Hann nevében Etelaki Lajos polgári iskolai tanár mondott gyönyörű, költői szár­nyalású beszédet. Délután közös ebéd volt Koronában, majd pedig a részt­vevők kimentek az orsz. elnök sági szőllőjébe, ahol uzsonnára látta ven­dégül a frontharcos bajtársakat az elnök. A celldömölki frontharcos találko zás igazán spontán megnyilatkozása volt a bajtársi összetartozásnak és a forró hazaszeretetnek. Azok tud­nak csak úgy ragaszkodni egymás­hoz, akiket a világháború borzalmas évei és szenvedései egymáshoz kö­közelhoztak és frontok poklában is­merték meg egymást. Gróf Takách-Tolvay József nyug. altábornagyot Celldömölk díszpolgá­rává választotta meg, hogy ezzel is kifejezésre jutassa ragaszkodását és szeretetét, a melegszívű frontharco­sok iránt. HÍREK. Rédei József f A legidősebb pápai nemzedék egyik legmarkánsabb és legnemesebb tagját szólította el a hirtelen halál a mult szombat délutánján. Rédei József, a város volt adóhivatali fő­nöke hagyott itt bennünket. A halál híre hamar végigfutott a városon és váratlanságával megdöbbenést keltett. A szélütés néhány perc alatt végzett és egy nagy, derék szív megszűnt dobogni. Életéről nem lehet magasz­tos sorokat zengeni. Nem a rend­kívüliségek hőse volt, hanem a min­dennapi, egyhangú kötelességtelje­sítésé. A hősiességnek ez a módja, bár nem szembeötlő, bizonnyára ne­hezebb. A kitartó, pontos és hűsé­ges munka fejezi ki a megboldogult életét. Különös öröme, passziója tel­lett a számokban és ragaszkodott hozzájuk. A számok tökéletes mun­kása és élvezője volt. A város több helyén lebegő fekete zászlók elis­merésre hajoltak a nagy búcsúzás­nál... az őszinte elismerést lobog­tatta a szél megpihent teste fölött. Majd elérkezett a temetés ideje és hétfőn délután tele volt a Kálvária környéke sötétruhás, gyászoló embe­rekkel. Néma meghatottsággal állták körül a koporsót. Ott volt a hiva­talos város és megtisztelte utoljára a társadalom minden rétege. Mikor leeresztették koporsóját a nagy pi­henőre, mindenkinek ajkán ott só­hajtott az örök nyugalom fohásza. Lelki üdvéért július 10 én az Öreg­templomban, 12-én pedig a bencés­templomban tartottak requiemet. Áthelyezések az egyházme­gyében. Dr. Rott Nándor megyés­püspök Pozsgai Jánost Káptalan­fáról Szentbékállára, Dörnyei Imrét Szentbékálláról Káptalanfára, Mayer Jánost Ugodról Halimbára, Metzger Antalt Zalapetendről Nágocsra, Tol­nai Ferencet Somogyszentpálról Nyá­rádra, Szíjártó Antalt Nyárádról Csótra helyezte át kápláni minő­ségben. Dr. Kőrös Endre nyugalomba vonul. Dr. Körös Endre c. tanker. főigazgató, a pápai ref. nőnevelő­intézet igazgatója szeptember 1-én nyugalomba vonul. Kirándulás Bakonybélbe. Az Emericana famíliája f. hó 22-re au­tóbuszos kirándulást tervez a remek fekvésű Bakonybélbe. Útiköltség kb. 2 Pengő. Fürdési lehetőség az új strandon. Részletes tudósítás és je­lentkezés a köröző íven, esetleg Rencz István tb. főszolgabíró, emerikánás kancellárnál legkésőbb 19-ig, csü­törtökig. A kirándulásra az emeriká­nás testvéreket és ismerőseiket sze­retettel várja a rendezőség. Fedora Sándort, a pápateszéri téli gazdasági iskola h. igazgatóját a Közgazdasági Egyetem doktorává avatták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom