Pápa és Vidéke, 31. évfolyam 1-52. sz. (1934)

1934-01-21 / 3. szám

2 FáPfl ÉS VIDÉKE 1934. január 21 a házasságnak és nem lehet oka egy sajnálatos társadalmi jelenségnek. Itt vannak a vagyontalan, s a sza­badpályán elhelyezkedni akaró intel­ligens fiatalok (orvos, ügyvéd stb.), vagy az iparosok és kereskedők. Ezek, sajnos, a házassági kérdést nem tudják anyagiak nélkül megoldani. Itt a család fenntartásához, a jövendő élet kiépítéséhez bizony anyagiak is kellenek és enéikül meg sem indul­hat a kis család. Ezeknél a személyi kérdés mellett egyenrangúvá válik (a házassági boldogság garanciája nélkül) az anyagi kérdés. Értve alatta pénzt — folyótőkét, befektetést — és nem kizárólag ingatlant. Ezekben az esetekben a személyi­ség, az érzelmek rokonsága, (szere­lem, szeretet) rovására kiéleződik a helyzet és a házasság céljainak szin­te megcsúfolására csupán érdek­házasság köttetik. 3 hogy meny­nyit érnek ezek a házasságok és hogy milyen családi élet a legtöbb ilyen holtomiglan ígéret következ­ménye, arról az újságok gyilkosság és házasságtörés rovatában mindenki mély bepillantást nyerhet. Még a mai nyomorúságos viszo­nyok ellenére is, a kisgazdatársa­dalorn az egyedüli, ahol a házasság­kötésnél a pénzkérdést nem szüksé­ges a végletekig kiélezni. A föld, az a drága vérrel és izzadsággal ön­tözött főid ma is megadja az életet, csak erős kar kell hozzá és beosztó, dolgos feleség. Valamit az asszony is visz a házhoz, s néhány darab tehene, vagy lova a férjnek is van. Csakhogy nern itt van a kutya elásva. Az elmúlt infláció, a modern kor a kisgazda igényeket is tízsze­resére emelte, amit a fordult idő, s a gazdasági lerongyolódás nem mél­tányolt. Most nehéz a tiz hold föld­ből selyemharisnyát venni és bagaria csizmákat, vagy városi pantallót. Most nem lehei drága selyemruhában járni és kigyóbőr cipőket vásárolni. Erre nem futja a jövedelem, nem 10 hold földből, de még 30 holdból sem ... És erről nehéz lemondani. Mert amíg nem volt meg, erősödött a vágy, de mégsem fájt úgy mint a józan lemondás. Ez az oka annak, hogy faluhelyen is kitűzték a legények az obligát „N. N." jelvényt, ez az oka annak, hogy a törvénytelen gyermekek szá­ma ijesztően felugrott az utóbbi idő­ben, s a gyermektartási perek száma rohamosan meghaladja a háború előtti kimutatásokat. Ez az oka annak, hogy már kopaszodó férfiak mennek az oltár elé, s ennek következtében a jövő generáció mindig be egesebb, mindig enerváltabb lesz, még falu­helyen is, ahova pedig a magyar fa gyökere kapaszkodik. Féreg rág ezen a gyökéren, s ez a tudat tragikusnak mutatja a jövőt. Hiszen a népek harca sohasem volt olyan gigantikus, mint a XX. szá­zadban, hiszen magyar jövendőnkért soha nem kellett olyan kétségbeesett harcot vívni, mint kell most. Hogyan tudjuk megvívni majd ezt az emberfeletti harcot, mikor min­dig betegebbek, mindig enerváltab­bak leszünk ? A népek, a fajok har­cában az erősebb győz és a gyen­gék, a betegek ottmaradnak lehullva a porondon. Ez a természet törvénye és ez az igazság is. Súlyos és sötét ez a konklúzió, de következetes is, akár a természet. És a természetet igába foghatjuk bár, de soha le nem győzzük, mert erősebb nálunk. iz Ipartestület ismeretterjesztő előadása Magasszínvonaiú tanulmány a gazdasági liberalizmus útjáról. Egyszerű külső keretek közt ren­dezték meg a pápai Ipartestület magasnívójú előadá át és mégis Pápa életének egyik legjobban sike­rült estélye volt. Ha az Iparosdalárda szereplését vesszük, ilyen jól még nem hallottuk szerepelni, pedig nincs szégyelnivalója eddigi bemutatásai miatt sem. Különös finomsággal dol­gozták ki dr. Jámbor Mike bencés tanár vezetésével Lavotta pianóit és könnyed előadással adták vissza a dal művészi ütemezését. Megrázó világosság és csillanó remény érzése kisérte dr. Sulyok Dezső előadását. Az előadás színvonala tanulmányéval vetekedett és szinte művészi erővel vázolta fel a gazdasági liberalizmus útját a gazdas-gi élet mai mély­pontjáig. Az előadás második fele | tovább ment a jövő gazdasági rend­szere irányába és biztos kézzel mu­tatott rá az új gazdasági berende­zésre. Rejtélyes tűzeset Pápócon. Hit állapított sneg a hivatalos vizsgálat! A vasmegyei Pápóc községnek, ahol az Úrnak 1403 esztendejében Garay és Stibor vajda öldöklö nagy ütközetben legyőzte Nápolyi László seregét, nem mindennapi szenzá­ciója van. Az események lavinaszerű soro­zata azzal kezdődött, hogy egyik este Lukács K. Imre pápóci föld­mives macskája maga maradt a szo­bában. Az asztalon fedetlen tejfeles­köcsög volt és a macska ebből akart nyalakodni. Ámde feje bennszorult a köcsögben. Ahogy szabadulni akart j kellemetlen helyzetéből, feldöntötte az asztalon ha- ' gyott égő lámpát. A petróleum kifolyt, a tűz beleka­pott és csakhamar tüzet fogott a szoba egész bútorzata. A konyhá­ban vacsorázó család riadtan vette észre a szoba ajtaján kitóduló füstöt. Nyomban fellármázták a szomszé­dokat, tűzoltókat, de ekkorra már a szoba gerenddzata is tü­zet fogott. A pusztító elemet nagynehezen si­került lokalizálni s következett a vizsgálat. A szigorú csendőrök átkutatták a leégett szoba üszkös butormaradvá­nyait és az ágy alatt meg is talál­ták a veszedelem okozóját, a fülig tejfeles macskát, amely az oltási munkálatok során önkénytele­nül hideg fürdőt is vett és még ak­kor is azzal vesződött, hogy fejét kiszabadítsa a végzetes köcsögből. Mindennemű TÜZELORMYHQOK megbízható és jutányos beszerzési forrása Rauscher és Bodó Pápa, Györi-út 26. szám. Telefonszám: 124. Vasárnapi levél. A farsangról kell szólnom vala­mit. Nem veszem fel az erkölcs bí­rájának sötét talárját. Szándékom annyi, hogy kedves és szép farsan­got szerezzek. Nagyon jó az a far­sang. Hogyne volna jó, hiszen alka­lom az emberek fiainak az örömre. Az öröm pedig nélkülözhetetlen a mi szegény földi zarándokságunkban. Megvan azért a farsangnak is a maga bosszúsága. A leányoknak mennyi mérget és irigységet kell lenyelni a táncosok miatt. Nem akarják mondjuk felkérni őket, rossz táncos, szemtelen fráter, semmi élvezet sincs táncában és nem tudom még mennyi kifogás bosz­szantja és ráncosítja bájos arcocská­jukat és nem gondolnak ekkor arra, milyen csúnyák tudnak lenni. Nem csak csúnyák, hanem nevetsége­sek is. v Azután mennyi idegességet jelent a farsang az édesmamáknak 1 Már ott kezdődik, mikor a báli ruhát kell kitervezni. Ne tekinsünk mást, csak azt, hogy holmi piszkos pénzbeli számításokat kell előbb megtenni. A terv is bosszantó gond, mert hátha Petákné különb ruhát csináltat a leányának, mint ő, pedig Petákék ilyen meg olyan ágról szakadt famiíia és a mult farsangon is, hogy kitett magáért az a szemtelen. Inkább kop­laltak egy hétig, de Nanettnek a ruhájáért nem sajnálták. A legbosz­szantóbb, hogy hiába hozza ezt elő urának, teljesen érzéketlen és az alá­való még nevetni is mer erőlködé­sén és okoskodásán. Nem kis gond ez azután a papák­nak. Ilyenkor annyi kedvesség éri őket, hogy önmagukat kezdik már restelni a sok cirógaíás, figyelem és előzékenység nyomán. Ez még a jobbik eset, de ahol nincs hizelgés, hanem kemény asszonyi akaratok pattognak és az öregemnek nem le­het szava, csak egy joga: kiverni bugyeiárisából a financiákat. Ráadá­sul azután neki is ki kell vonulnia fé­nyes nadrágjában és régi beamter kabátjában és ottan mosolyogni, de nem inni, legfeljebb fizetni, amit más iszik meg. A móka után még öröm sincsen, mert a mama idegességét neki kell elszenvednie, lánykájának bosszúságáért neki kell lakolnia, reg­geli kávéja nem akar elkészülni és mikor felszolgálják neki, a mamának egyik békebeli hajtűje szalad belőle foga közé. Bolond dolog az a farsang! Min­denkinek csak mérge van belőle, vagy egy napos mámora. Tőbbna T posra nem telik. Pedig meg lehetne az egészet csinálni méreg, indulat, idegesség nélkül és olcsóbb árakon is. Miért kell nekünk egymást áltat­nunk? Hiszen a szomszéd jobban FOTÓSZAKÜZLET FOTÓLABORATÓRIUM PÁPA, K0SSUTH-UTCA 32. Az összes fotóanyagok választékos nagy raktára. kölcsönzés, gépcsere stb. :-; Alacsony árakl a postapalotával szemben. I-

Next

/
Oldalképek
Tartalom