Pápa és Vidéke, 30. évfolyam 1-53. sz. (1933)

1933-11-19 / 47. szám

f 3 . november 19 PÁPA ÉS VIDÉKE 5 rimbbbhmhhhaabbhni^nhhhnb AKI TAKARÉKOS ÉS SZERETI A MELEG SZOBÁT, CSAK NÁLAM VEHET magas hőfokú, teljesen szagtalan, kő- és palamentes brennbergi szenet, JÓ TŰZIFÁT és hohszot. Főelárusitó: I

X Nészáros Pélerné X I szén-, holisz- és tOzifatiereshedö I PÁPA, VIASZ-UTCA 1. SZ. TELEFON : 148. I A rádióelőadások tekintetében nagyszabású fejlődés előtt állunk. Karácsonyra üzembe helyezi a magyar pósta a Lakihegyen épült 314 méter magas új nagyadót, amely tizennégy méterrel túlszárnyalja Európa eddigi legmagasabb építményét, az Eiffel-tornyot. A székesfehérvári adóállomást pedig úgy alakítják át, hogy azon keresztül az amerikai magyarság is élvezhesse a hazai műsort. A frontharcosok névváltoztatása tekintetében arra az álláspontra helyezkedett a belügyminiszter, hogy a szabadpályán működő, kimagasló harctéri érdemeket szerzett, tiszti képzettségű frontharcosok számára esetenként való egyéni mérlegelés után megengedi az y-nal és a régi magyaros végződéssel írott neveket. Az országos szövetség erélyes lépéseket tett oly irányban is, hogy a nyugdíjjavaslat parlamenti tárgyalása során kidomborítsa a frontharcosok méltányos kívánságait. A Nemzeti Munkahét jegyében tartotta a Győr-, Moson-, Pozsony vármegyei mezőgazdasági bizottság őszi közgyűlését Győrben. Az irányított gazdaság, a gazdaadósvédő rendelet és a gazdatársadalom egyéb problémái szerepeltek ezen a gyűlésen, melyet november 12-én nagy érdeklődés közepette tartottak. Pápa város és környéke. Irta: Dr. Tóth Ferenc. Ql-ik közlemény.) Pápa megyei város lakossága. A iakosság megoszlása foglalkozás szerint. A kereső és eltartott népesség együttes létszáma becsléssel a következőkben állapítható meg Pápa •területén. Őstermelő kb. 4300, iparos kb. 8000, kereskedő és közlek. kb. 3400, közszolg. és szabadfogl. kb. 2800, nyugdíjas, napszámos, cseléd etc. kb. 2200, egyéb kb. 700. Öszszesen: kb. 21.400 lakos. (A Texlilgyárban 100 nőmunkás, a dohánygyárban pedig 600 nőmunkás foglalkozott; amot 173, itt 693 volt a munkáslétszám 1920-ban.) Dr. Prinz professzor osztályozását véve alapul (tiszta kulturtermelő, majdnem teljesen, s végül félig kulturtermelő városok.) Pápát a második csoportba sorozhatjuk ; tekintettel arra, hogy az ipari, kereskedelmi, közlekedési és közszolgálati foglalkozású lakosság a jelenlevő népességnek kb. 2/a-át teszi ki. Miután a vezető %-ot az ipari népesség képviseli, — (kb. egy harmada) — Pápa elsősorban iparilag kulturtermelő város, de erősen a közszogálati foglalkozásúak jellegével. Népsűrűség. Pápa területén 1 km

2re kb. 370 lakos jut. Ez a szám világosan szemlélteti, hogy itt a lakosság városi, mert az országos átlag csak 93 ; a megyei átlag az eléggé ritka népességű Veszprém megyében pedig 61. (1930. népszáml.) (1910ben még 58 volt!) ;Veszprém városában 350 a sűrűség, mig Sopron 277-et, Szombathely pedig 1182-őt mutat fel. (Kicsi a határa s jóval több a lakosság száma Pápáénál; kb. 36 ezer.). Győr is kitesz magáért a 934-es népsűrüségi számával, (kb. 50 ezer a lakos és a határa kb. Pápáéval egyező kiterjedésű.) Néprajzi vonásokról a város belső területén nem beszélhetünk, Ma már minden városias körülöttünk. A környék azonban még mutat föl ruházkodásában, beszédmódjában sok kisalföldi jelleget. Ami a pápakörnyéki lakosnak a nyelvjárását illeti, általában e-ző és mássalhangzók közül főleg az ly helyett az „1" használata a szokásos. így: királyi helyett királi-t mondanak a vidékiek ; (hely= hel). Pápa vidéke a Nagykanizsa— Balaton—Győr vonalba esik, amely elválasztja egymástól a nyugati- és a dunántúli nyelvjárás-területet. Számos tájszava is van ; itt is „tik"-nak mondják a tyúkot, mint Dunántúl általában, a hizlalt marhát pedig „gőböl"-nek, galagonya = gelegenye etc. Diftongusok használata is dívik: „vu"-ót, riéce. Beke Ödön — bár átmeneti terület — a „Dunántúli nyelvjáráshoz" sorolja a vidéket, nem pedig a nyugatihoz, jóllehet a Rábavölgy magyarságának nyelvsajátságaival gyakran mutat egyezéseket a pápáavidéki ember beszéde. Anyagi- és szellemi műveltség Pápán. Anyagi műveltség, A nagy népsűrüségi szám (373) látszólag elfogadhatónak mutatja azt a panaszt, hogy nem eléggé levegős, egészséges életkörülmények között él a pápai polgár, a pápai iparos, szellemi munkás etc. Igaz ugyan, hogy a város területén sok helyen szük udvarokkal találkozunk, legfőképen nincs kert és sok a régi öreg kicsi ház. Kicsik a házhelyek. A Belváros valósággal a zsúfoltság képét mutatja. Meglepő az idegen átutazóknak, hogy ilyen szép nagy városban még a legforgalmasabb részeken is számos kicsiny ablak tekint az emberre. Ne Ítéljünk azonban a futólagos látszat után. A számok beszélnnk! S ezek szerint, ha talán Veszpj rémben egy árnyalattal kedvezőbb is e tekintetben a helyzet és ha az alföldi nagy óriás faiu-jeliegü városokat (Kecskemét, Debrecen, Baja, Szeged) nem érjük el a levegőség, a tágas otthon szempontjából, mégis szerencsésebb helyzetben van Pápa lakossága Pécsnél, Miskolcnál, Győrnél, Szombathelynél és Sopronnál. Gondoljunk csak arra, hol vagyunk mi ezektől, ahol egy házban 10—12, sőt 14—15 lakos élt és lakik ma is (1933-ban), s méginkább hol vagyunk mi, pápai lakosok a budapestiektől, ahol egy lakóházra 40—50 ember is jut átlagban. Különben a számok beszélnek, tessék megtekinteni e táblázatot. Egy lakóházra jut a lakosságból. I A város neve 1920-ban 1! ! 1930-ban Egy négyszög km-re jut lakóház 1930.

ban Kecskemét . . 6 6 15 Baja .... 6 6 24 Kaposvár. . . — l 106 Szeged . . . 7 7 25 Veszprém . . — 7 47 Zalaegerszeg . — 8 57 Pápa .... — 8 45 Kőszeg . . . — 8 18 Debrecen. . . 8 8 15 Székesfehérvár . 8 45 Pécs .... 9 9 100 Nagykanizsa — 9 47 Miskolc . . , 10 9 13 Győr .... 14 11 82 Szombathely — 13 91 Sopron . . . 18 13 21 Budapest. . . 50 43 114 Veszprém m. . 6 6 11 Győr-, Moson-, Pozsony m. . Győr-, Moson-, Pozsony m. . 7 6 12 Vas megye . . - 7 6 14 Közép: 10 45 Részletesebb számítással megállapíthatjuk, hogy a helyzet a legkedvezőbb a Tókert városrészben, mert itt egy lakóházra kb. 57-2 egyén jut; érdekes, hogy a VI. városrészünk, a „külterület" 672-el szerepel, tehát sűrűbben lakott, mint a Tókert. Ezután az Erzsébetváros következik a 8-as számmal, majd az Alsóváros (8'6), s a Belváros és Felsőváros (kb. 9) a legsűrűbben települt városrésze Pápának. A pápai középértéket képviselő 8-as szám így adódik táblázatunk részére. E tekintetben az Erzsébetváros a legtipusosabban pápai vonást mutat föl. Pápa lakóház tekintetében pedig épen középmértéket mutat. A megvizsgált 20 város és megye között az egy km

2-re eső lakóházak adatainak szélsőséges értékei mellett (Veszprém megye 11, Budapest 114) Pápa szépen a középúton halad: 45-ös viszonyszámával. Szellemi művelfség. 6 évnél idősebb analfabéták a 6 évnél idősebb népesség °/o-ában : 1. Kőszeg 2-9 % 2. Szombathely 33 n 3. Sopron 35 n 4. Budapest 35 n 5. Győr 4-5 n 6. Székesfehérvár 5" yy 7. Magyaróvár 5. yy 8. Veszprém 5. » 9. Vas megye 55 n 10. Pápa 5-6 n 11. Miskolc 65 12. Pécs 7* 13. Zalaegerszeg 7-2 n 14. Veszprémmegye 7-5 if 15. Kaposvár 8n' 16. Pest megye 9n 17. Nagykanizsa 10n 18. Somogy megye 10-5 n 19. Kecskemét 1520. Kiskunfélegyháza 16-9 n Közép : 6-9' °/o Az 1930-as évi népszámlálás adatai alapján számításokat végeztem a szellemi műveltséget illetőleg. 16 várost és 4 vármegyét vettem vizsgálat alá, hogy ezt a kérdést Pápára nézve ne csak egymagában, elszigetelten szemléljük. így világosan, áll előttünk, hogy városunk nines elmaradva, de viszont nem is az első az írni-olvasni tudás tekintetében. Az egész Vas megye, e táblázat szerint előtte van. Győr, Sopron, Veszprém, Székesfehérvár, Magyaróvár megelőzi, Szombathely, Kőszeg pedig messze előtte jár az analfabéták °/o05 létszámának sorrendjében. Jóllehet iskolák városának mondják Sopront is, Pápát is, úgylátszik az előbbi jobban reászolgál e jelzőre. Ugy vélem, hogy a külterületen akad még sok tennivalónk, hogy a következő 10 év múlva a táblázat képét Pápa javára megváltoztassuk! Nyilvánvalóan e kérdésnek is meg van a másik, a jobbik oldala. Hiszen Miskolc, a fejlődő, a nagyütemü kereskedelmi emporium, Csonkamagyarország első vásárvárosa is mögöttünk kullog a Pápánál nagyobb százalék arányú analfabétáival! Pécs, Zalaegerszeg, Kaposvár, Nagykanizsa, az egész Veszprém megye Pápa mögött jár e tekintetben. Hol vagyunk, milyen messze elől állunk az alföldi városoktól, amelyeknél az analfabétákat jelző °/o szám Pápáénak kétszeresét meghaladja, sőt háromszorosát is eléri! Ekkor látjuk — ezen összehasonlítás után —, hogy Pápa mégis csak kultúrváros. A szellemi műveltséget illetőleg középmértéken felül áll. Egyébként kb. 18 ezer lakos ír-olvas Pápa területén. (2300 a 6 év előtti korban van és kb. 1000 idős analfabéta.