Pápa és Vidéke, 30. évfolyam 1-53. sz. (1933)

1933-01-29 / 5. szám

Vépuí HMI3 január 29., vasárnap, Ara 16 fillér XXX- értolf km, 5. szá ^ Politikai hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fé-utca 12. Telefon 151. Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 16 fillér. Hirdetések rn 111Béteres díjszabás szerint: hasábmiliméter a hirdetések kőzött 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Felelős szerkesztő: DR. NÉMETH ISTVÁN. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz : A kiadóhivatal, Fő-utca 12, Telefon 151. A Ker.-szoc. párttitkárság, Szentilonai-utca 12, Telefon: 121. A Pax könyvkereskedés, Fő-utca 9. Telefon 171. A Ker. Nemzet Nyomdavállalaí, Csáky-utca 21. Telefon : 157. szám Megfellebbezték a polgármesterválasztást. (SJ Dr. Csarmasz Ferenc ügyvéd, ski a képviselőtestületnek nem tagja és Kovács Sándor kisgazda (alsóvárosi) fellebbezést adtak be Hamutb János rendőrtanácsosnak, a város polgármesterévé történt megválasztása ellen. Maga a fellebbezés annyira közérdekű és máris annyiféle verzió kering róla a köztudatban, hogy szükségesnek tartjuk annak rövid és tárgyilagos ismertetését. A fellebbezők három okból támadják meg a választást és kérelmük arra irányul, hogy az illetékes felsőbb hatóságok a választást semmisítsék meg és rendeljenek el egy új választást, egyben mondják ki azt is, hogy Hamuth János rendőrtanácsos a polgármesteri állás számára előirt eiméleti képesítéssel nem bir és így az újabb választásban részt nem vehet. A kérelmet három okra alapítják, melyek a kővetkezők: Első sorban sérelmesnek tartják azt, hogy a képviselőtestület, mely tudvalevően 1932 év végén részleges kisorsolás és új választás folytán megújul', nem alakult meg szabályszerűen és meg nem alakult képviselőtestület érvényes tisztújítást nem tarthat. Második panaszuk az, hogy a megválasztott rendörtanácsosnak nincs meg a törvényben előírt elméleti képesítése és így meg nem választható. Harmadik kifogásuk az ellen irányul, hogy a megválasztott jelölt a képesítését tanúsító okmányt hiteles másolatban csatolta be, azonban a hitelesítést az ungvári kir. közjegyző, mint hitelesítő hatóság akkor végezte (1919. február havában), amikor Ungvár már nem lartozott a magyar AUamhoz, amikor tehát már külföldi közjegyzőnek volt tekintendő, akinek * hitelesítése csak a magyar külképviseletet felülhitelesítő záradéka «•étén bír Magyarországon érvénnyel. Az első fellebbezési ok tekintetében a tényállás az, hogy a képviselőtestület a tisztújítás megejtése előtt • maga megalakulását tényleg kimondta és erről szabályszerű, egyhangúan elfogadott határozatot hozott, mely a január 9 én tartott tisztújító közgyűlés jegyzökönyvében, mint a választást megelőző határozat a valóságnak megfelelően fel is van véve. Ezt a fellebbezők sem vonják beadványukban kétségbe, azonban azzal érveinek, hogy ez az alakulás szabálytalan volt, mert abban a meghívóban, mely a közgyűlés tagjait az ülésre meghívta, mint tárgysorozati pont csak a tisztújítás veit felvéve, ellenben szó sem volt az alakulásról és hogy a kiküldött törvényhatósági bizottsági tagnak, Szabad hegy Elemérnek nem is volt mandátuma az alakuló közgyűlés levezetéséi e, hanem ö a vármegye kisgyűlése részéről csak arra kapott megbízást, hogy a tisztújító ülést vezesse, ami nyilván nem azonos az alakuló üléssel. Az elnök és a közgyűlés tehát egyaránt túllépték a maguk hatáskörét akkor, amikor az elnök az alakulást szavazás tárgyává tette, illetve ebben a kérdésben határozatot provokált, a gyűlés pedig, amikor az elnök felhívásának engedelmeskedve, a megalakulását kimondja. Ezek a tények annyiban megfelel nek a valóságnak, hogy az alakulás valóban nem volt külön tárgy sorozati pontként feltűntetve és hogy Szabadhegy elnök megbízatása kifejezetten csak a tiszt újító ülésre szólt. Eltekintve azonban attól, hogy ha itt hiba tőrtént, azt a vármegye alispánja követte el és eltekintve attól, hogy ez a hiba nem birhat akkora jelentőséggel, hogy a szabályszerűen lefolyt választó gyűlést és annak eredményét is érvénytelenné tegye: a helyes törvénymagyarázat a községi törvény 53 § a alapján az adott esetben aligha lehet más, mint az, hogy a tiszt újító közgyűlés kitűzése akkor is magában foglalja az alakulásra való egy behívást, ha ez külön megemlítve nincs, mert hiszen a két aktust a törvény összefoglalja és a tisztújítást az alakulással egyidejűleg végrehajtandó, vagy végrehajtható aktusként jelöli meg. De az is vitatható, hogy részleges kisorsolás és újraválasztás esetén kell-e új alakulást tartani. Hiszen pl. a viriiisek jegyzékét minden évben újra keli összeállítani és elvileg megvan a lehetősége annak, hogy csupa új viriiisek kerülnek be a testületbe, ami annyit jelentene, hogy ott a képviselők fele új fett és a törvény mégsem ír elő évről évre, a viriiisek jegyzékének kiigazítása után új megalakuiást, hanem megalakultnak tekinti a testületet akkor is, ha annak a fele megváltozott. Ez az eset, minthogy a törvény ebben a kérdésben parancsoló rendelkezést nem tartalmaz, fennállhat részleges kisorsolás és új választás esetén is, tehát nem [ellenkezik a törvény szellemével még az sem, hogy egy részlegesen megújított képviselőtestületnek egyáltalában nem kell újra alakulnia. De akár az egyik, akár a másik magyarázat a helyes, In a két közgyűlés, az alakuló és a tisztújító egymástól elkülöníthető, amint azt a fellebbezők állítják, akkor a második érvényes lehet az első érvénytelensége mellett is, ha pedig azok egymástól el nem küiőníihetök, akkor a másodikra szóló meghivás a törvény értelmében eo ipso magában foglalja az elsőre való meghívást is. Az alaki szabálytalanságok tekin telében lehetséges a felsőbb hatóságoknak olyan felfogása, mely nem tulajdonit jelentéktelen formahibáknak komoly jelentőséget és ebben az esetben hajszálhasogatást fognak látni ebben a formahajszolásban. De lehet ellenkező felfogás is, mely esetben a választást meg kellene ismételni és a város közönségének egy éven át való nyugtalanságban tartása és a város ügyeinek egy éven át való tovább züllesztése csak azzal a következménnyel járna, hogy egy év után megint az az eredmény állana elö, ami most tényleg megvan. Ebből a szempontból, ha talán szigorú törvénymagyarázat melleit helytálló is a fellebbezés első indoka: az a legteljesebb mértékben céltalan és káros, mert formahiba miatt csak az eljárás ismétlésére lehet számítani, ami semmi esetre sem kívánatos és hasznos egy város életében. A második és főok, mely helytállása esetén már azt vonná maga után, bogy a megválasztott egyén újbói nem is pályázhatnék, amenynyivel komolyabb természetű, anynyira nem helytálló. A pályázónak megvan a szükséges képesítése és ezt a közigazgatási biróság három évvel ezelőtt éppen Berky Miklós veszprémi polgármester megválasztása esetében mondotta ki. A közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi törvény általában a közigazgatási fogalmazói szakban doktori diplomát kiván, egyenlő erőt adván a jogi, államtudományi é& közgazdasági egyetemi doktorátusnak. Ez alól a törvény egy kivételt statuáló rendelkezése azt a könnyítést engedi, hogy a törvény életbelépése alkalmával már tényleges közigazgatási szolgálatban állók számára sem állásuk megtartása, sem további előre haladásuk esetén nem kell a doktorátus, nekik tlég a korábban megkívánt elméleti képesítés. Ez az adott esetben államtudományi államvizsga, ugyanaz, mint volt Berky Miklós esetében, akinél ezt a közigazgatási biróság elégséges képesítésnek mondotta ki. A fellebbezők ezzel szemben azzal érvelnek, hogy a pályázó részére megválasztása nem jelent előhaladásf, mert most is, valamint megválasztása után is a VILfízetési osztályban van és a rendőrségnél még magasabbra is emelkedhetik, mint a városnál. Ez a felfogás azonban nem helytálló, mert az előre haladást nemcsak és nem kizárólag a fizetés nagyságához kell mérni, annak elbírálása szempontjából a hatáskör é3 hivatali állás súlya a döntő, mely kétségtelenül nagyobb a polgármesteri állásnál, mint a rendőrkapitányság vezetőjénél. A harmadik ok egészen helytelen r első sorban a pályázónak, mint akNÉMET ZOLTÁN fakereskedéfe Pápán, Celli-úton, a Huszárlaktanyával szemben. Telefon: 120. 50» Raktáron tartok ós házhoz szállítok príma minőségű szénfalfákat.