Pápa és Vidéke, 30. évfolyam 1-53. sz. (1933)

1933-08-27 / 35. szám

Tek. Nemzeti Múzeum Könyvtára VIII., Múzeum-körút. Budapest utca 12. Telefon: 151. Laptulajdo­nos a pápai belvárosi Kath. Kör. POLITIKAI HETILAP. Felelős szerkesztő : Németh István dr. Pápa, 1933. augusztus 27., vasárnap. Pápa város 1934. évi költségvetési előirányzata. A város polgármestere és főszám­vevője a képviselőtestület elé terjesz­tették az 1934. évi költségvetés elő­irányzatát, az most bizottsági tár­gyalások alatt áll és néhány napon belül közgyűlési tárgyalás alá kerül. A polgármester a költségvetéshez fGzött rövid jelentésében és még in­kább a pénzügyi bizottsági tárgya­lások bevezetőjeként mondott expo­zéjában két fő irányelvet jelöl meg, melyekhez igazodva a költségvetést összeállítani iparkodott: mindenek felett a realitást és a lehetőség sze­Tint a városfejlesztési szempontok kidomborítását és szolgálatát az ed­digi, — szerinte — inkább impro­duktív irányzattal szemben. Az első­vel el akarja érni azt, hogy minden várható szükséglet már most benne legyen a költségvetésben és a bevé­telek csak olyan összegben legyenek ott felvéve, amilyen mértékben való­ban be is fognak folyni, hogy a pót­költségvetés minden körülmények kö­zött elkerülhető legyen, mert a pót­költségvetéssel való gazdálkodás ká­ros és bizonytalanná teszi a város ügyvitelét. A másikkal el akarja érni azt, hogy a város lerongyolódott épü­leteit az ideinél fokozottabb mérték­ben hozhassa helyre, ezzel egyúttal a munkásrétegek foglalkoztatását is szolgálva, másrészt, hogy végre már egyszer tervszerűen és következete­sen, évekre beosztott és meg is va­lósítható program szerint megkezd­hesse a város teherforgalmát lebo­nyolító útjainak, elsősorban a be­vezető 5 főútvonalnak a kiépítését. Ezeket az elveket, melyek tulaj­donképpen már évek óta általánosan felismert és váltig hangoztatott köz­helyei a városvezetés irányításának, csak helyeselni és gyakorlati megva­lósításukat csak szívvel támogatni lehet. A pénzügyi bizottság nyomban fel is ismerte és ki is emelte azt, hogy a költségvetés az adott viszo­nyok között a legjobb, amit készí­teni lehetett és egészen jelentéktelen változtatásoktól eltekintve elfogadható úgy, amint azt a polgármester kidol­gozta. Természetesen így is a polgárság­nak az eddiginél nagyobb megterhe­lését jelenti, a pótadó további eme­lésével jár, és így nagy kérdés, hogy sokat hangoztatott realitása valóság­nak fog-e bizonyulni és nem idéz-e elő az ingatlanértékek további rom­bolásával helyre nem hozható va­gyoni károsodást a város polgársá­gánál. A polgármesternek az a beállítása ugyanis, hogy a folyó évben a pót­adó 76%, amivel szemben a jövő évre ő már csak 62%-ot irányoz elő, téves alapból kiinduló és így hely­telen következtetésre jutó okoskodás. A valóság az, hogy az 1933-as költ­ségvetésben csak 42% pótadó sze­repel, míg 34% úgy került az idén behajtásra, hogy az 1932. év pót­költségvetését a minisztérium indo­kolatlanul késedelmesen kezelte, ké­sőbben hagyta jóvá, hogysem az még az 1932. évben végrehajtható lett volna, és így a még 1932-höz tartozó 34% pótadó beszedése 1933-ra maradt. Valóban tehát 42% áll szem­ben a 62%- kai, vagyis 20%-os pót­adó emelést jelent az új polgármes­ter első költségvetése. Egészen nyilvánvaló ez a követ­kező kis statisztikából is: A polgármesteri előirányzat a szük­ségleteket csökkenti a mult évivel szemben 4 2 százalékkal, viszont más csoportoknál emeli 3 6 %-kal, vég­eredményben tehát az összes szük­j ségletet csökkenti mindössze 06 %­kai, ami kevesebb, mint a személyzet­csökkentés és fizetésredukció folytán elért megtakarítás, vagyis végered­ményben annyit jelent, hogy a a szükségletek a mult évivel szem­ben tényleg emelkedtek. Ezzel szem­ben a fedezetet az előirányzat csök­kenti 7-7%-kal, emeli 1*21 %-kal, te­hát végeredményben csökkenti 6 46 %-kal. Abszolút számokban kifejezve ez annyit jelent, hogy míg a szük­séglet csak 7.155-76 P-vel csökkent az előző évivel szemben, addig a fedezet csökkenése 52.035 P. Szem­benállítva ezt a két számot és fi­gyelembe véve, hogy a lakbérek fo­Előfizetési ár: negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 16 fillér. Hirdeté­sek milliméteres díjszabás szerint. kozatos lemorzsolódása következté­ben a pótadó alap is csökkent, nyil­vánvaló képtelenséggé lesz azt állí­tani, hogy a póladó a folyó évre kisebb lesz, mert hiszen kisebb jö­vedelem és kisebb adóalap mellett az adókulcs csak növekedhetik és nem csökkenhet. Pedig a város a jövő évre néhány olyan előre nem látott és a város vezetőségének ténykedésén felül álló okokból bekövetkezett előnyhöz jut, ami a város helyzetét kedvezően be­folyásolja. Ezek: elsősorban a Speyer- kölcsön szolgáitatásának a dollár­árfolyam esése következtében beálló csökkenése és ezen kölcsön kamat­kulcsának kormányhatósági leszállí­tása ; ezen felül az idők folyása a tisztviselőkárdésben is meglehetős j enyhülést hozott magával, nemcsak a fizetéscsökkenés miatt, de a lét­szám apadása miatt is. Ha ezeket az előnyöket kihasználja a város, lehe­tett volna a polgárság terheit az emelés helyett csökkenteni, ami a hivatalos város politikájával szemben a lakosság magánérdekeinek a po­litikáját juttatta volna győzelemhez. Hogy nem ez történt, az egy bizo­nyos mértékig a bürokratikus felfo­gás javára beállított túlsúly következ­ménye. Hogy erre mégis azt mond­juk, hogy adott esetben ez a leg­helyesebb, annak oka az, hogy vég­telenségig meguntuk már az év.kkel ezelőtt könnyelműen és talán nem is közérdekből, hanem inkább rosz­szul felfogott baráti, előzékenység­ből megcsinált aszfaltgyalogjárdánk adósságainak örökös terhét és attól végre szabadulni akarunk, és hogy végre mégis csak szükségesnek lát­juk azt is, hogy valami tervszerű közmunka adósságcsinálás nélkül kezdődjék el ebben a városban. Ezért kell helyeselnünk az utat, amelyen a polgármester elindult, de óvakodnunk kell attól, hogy régi rossz szokás szerint ezt az utat mindjárt a kezdetén olyan görögtűz világítsa meg, mely oda nem való. Be kell tehát vallani nyíltan, hogy az új rezsim nem teherkönnyítéssel, hanem teherszaporítással jár, mert polgármesterünk becsületes és helyes iránykitüzése elbírja ezt az őszinte­séget is. In konkreto a költségvetés 13.107 XXX. évfolyam, 35. szám. pengővel többet irányoz elő az előző évinél az adósságok törlesztésére s ha ehhez figyelembe vesszük a Spe­yer kölcsön annuitásánál beállott csökkenést, végeredményben a város 1934-ben 31.301 pengővel fordíthat többet adósságai csökkentésére, mint a most folyó évben. Az utak építé­sére szánt összeg viszont 18.975 pengővel emelkedett s ha meggon­doljuk, hogy végre biztosak lehetünk afelől, hogy minden fillér oda is jut, ahova azt a közgyűlés szánta, akkor nagy megnyugvással kell látnunk, hogy végre az útjaink kiépítése való­ban kezdetét fogja venni. A költségvetés főösszege a szük­ségleti oldalon 827.391-74 P, a fede­zeti oldalon 756.152 P, így tehát 171.239 74 P az az összeg, amely­ről pótadó útján kell gondoskodni és ez 277.342 77 P adóalap mellett 62% pótadónak felel meg. Remény van arra, hogy ezt a %-t a pénz­ügyi bizottság egészen reálisan 1, esetleg 2%-al is csökkenteni tudja, ami nem nagy eredmény, de mint­hogy olyan téren történik, amelyen a város a kiadás megtakarítása foly­tán semmit sem mulaszt, hasznos munka lesz ez is. A költségvetésben éppen az emlí­tett adósságtörlesztési és városfej­lesztési szempontok érvényesülése azt a kedvező eltolódást hozta létre, hogy az előirányzatban az üzemek költségvetését is figyelembe véve, 70% esik a dologi és csak 30% a személyi kiadásokra, noha 1932­ben az arány még 66%—34% volt. A takarékosság érvényre juttatása jelentkezik abban, hogy az u. n. fakultatív kiadásoknál, tehát azok­nál, melyek nem szükségképpen ter­helik a várost egy bizonyos összeg­ben, a polgármester további reduk­ciókat végzett. így újból csökken­tette az iskola és kultuszsegélyeket és csökkentette a testnevelési alap dotációját is, valamint a művészi és sportcélokat szolgáló tételeket. A színészek segélye egészen kimaradt a költségvetésből, ami azonban nem jelenti azt, hogy a színészet a jövő­ben nem részesül nálunk segélyben, hanem csak azt, hogy ezt a segítést a polgármester költségvetésen kívül, áramdíj elengedéssel és hasonló natu­rális szolgáltatásokkal kívánja elérni. Kimérjük saját termésű borainkat. I 1 bor házhoz víve, vagy söntésben fogyasztva 60 ff II csopaki nehéz 1 P, 11 csopaki édes furmint 1 '20 P Legjobb tizórai és ozsonna. 1 pohár Kőbányai Szent István sör 0 pár tormás virstli, kenyér csak 50fi!l. ~ SIPICZKY-vendéglű.

Next

/
Oldalképek
Tartalom