Pápa és Vidéke, 30. évfolyam 1-53. sz. (1933)

1933-08-13 / 33. szám

6 6 P ßP ü ÉS VIDÉKE 1933, augusztus 20 Néhány szó a gazdák sérelmeiről. A történelem folyamán volt már kő-, bronz-korszak, napjainkat a sok nélkülözések miatt bátran elnevez­hetjük — vas-korszak helyeit — a szenvedések korszakának. Ugyanis megcáfolhatatlan szomorú fájdalmas igazság az, hogy az államot fenn­tartó dolgozók életszínvonala sokkal rosszabb, mint a háború előtti évek­bei volt. Többek között a dolgozók egyik hatalmas csoportjának, a gazdáknak az fáj, kimondhatatlanul az bántja őket állandóan, hogy a verejtékük­kel és vérükkel bőségesen öntözött magyar földet a földbirtokosok külö­nös előszeretettel idegeneknek adták eí s adják bérbe a múltban éppúgy, in int most. Sajnos, a fenti a gazdák érdekeit mélyen sértő tényekről pontos sta­tisztikai adatok nem áilanak rendel­kezésünkre, de van a múltból. Ugya­nis Tokaji László fáradtságot, mun­kát nem kímélve, összegyűjtötte Erdély birtokforgalmi adatait nem­zetiségi szempontból. Kimutatta ki­válóan érdekes tanulmányában, hogy tíz év alatt 166.394 katasztrális hold jóminőségű föld került román kézre 57'5 millió korona értékben, Többek között a románoknak eladó magyar földbirtokosok között a következő ismert nevek szerepelnek: Barcsay Miktóstól 180.000 K-árt Valku Gy. román kisgazda, br. Vay Bélától 650.000 K-éri Valku J. román par­cellázó, br. Kemény Árpádtól 150.000 K-ért tövisi román gazdák, br. Apor­tól 104.000 K-ért mihálcfalvi ro­mánok, br. Kemény Endrétől 200.000 K-ért Moráriu román ügyvéd, br. Wesselényi Miklóstól 610.000 K-ért besztercei román bank, gr. Teleky Samutól 30.060 K-ért 50 román DEUTSCH laMedä PflPfl, Bástya-utca 18. — Hisfaludy-utca Z. Telefon: 119. Telefon : 57. legjutányosabban ajánl, házhoz szállítva: l a bükkhasáb tűzifát l a cserhasáb tűzifát l a aprított tűzifát elsőrendű hazai fűtőszenet elsőrendű hazai brikettet. 335 gazda, br. Kemény Józseftől 16.400 K-érí Stoszka M. és társai, gr. Kor­niss Ferenctől 150.000 K-ért Mihu J. román ügyvéd, br. Bánffy Zoltánné­tól 100.000 K-ért román kisbirtoko­sok, gr. Malier Jánostól 56.000 K-ért 87 olthidegkuti román, gr. Bethlen­től 500.000 K-árt románok, br. Bán­ffy Judithtól 84.000 K-ért hosszúaszói románok, br. Kemény Ödönnétői 50.000 K-ért dr. Pap Lőrinc, br. Thuroczkay Sándortól 440.000 K-ért mihálcfalvi románok, Mayer Ödöntől 104.000 K-ért tövisi és mihálcfalvai románok, gr. Pejachevich Artúrtól 400.000 K-ért mikóújfalvi román családok, Béldi Lászlótól 350.000 K­ért dr. Vasz román ügyvéd, gr. Mi­kes N. (Magyarbodzar) 435.000 K-ért Tzárán Artaxerxes romániai lakos, br. Szeníkereszhy Györgytől 136.000 K-ért Mihu J. román földbirtokos, Apáthy Lászlótól 50.000 K-ért Tod­origu M., Hollaky Imrétől 460.000 K-ért arcsovai románok, Ertsig Mik­lóstól 120.000 K-ért gögényfalvi ro­mánok, br. Bornemissza Józsefnétől 200.000 K-ért altruista román bank, br. Jósika Aladártól 100.000 K-ért oláhiétai birtokosok, gr. Karátsonyi Kiemenstől 20.000 K-ért román kis­gazdák, Ugrón Jánostól 150.000 K-ért román kisgazdák, Ugrón Jánosnétól 178.000 K-ért Suberau Vazul, Mihó Árpádtól 600.000 K-érí román kis­gazdák, özv. br. Tolnaynétól 416.000 K-ért Lehola Juon és társai, gr. Vass Bélától 110.400 K-ért román kis­gazdák, Nádasdy Pétertől 126 000 K-ért román kisgazdák, gr Tolda­laghytól 146.000 K-ért román kis­birtokosok, Bay Lászlótól 73.000 K­ért sülelmedi románok, gr. Klebels­berg Bélától 64 000 K-ért tóháti románok, gr. Esterházy Migueitől 160.000 K-ért román kisgazdák, Grünfeld Mórtól 400.000 K-ért domb­rói románok, br. Zenk Józseftől 39.160 K-ért román kisgazdák, Béldi Tiva­dartól 600 000 K-ért Reszhora János. Pár név a sok közül. Ezeket a gazdálkodásra kiválóan alkalmas bir­tokokat bérbe vették volna s meg­vették volna a magyar gazdák, de nekik nem adták el, még bérletül sem kapták meg, mert a románok a román bankok román állami segít­séggel holdanként pár fillérrel töb­bet tudtak adni, mint a magyarok. A románok megerősödéséhez s Er­dély elvesztéséhez nagy mértékben hozzájárult a magyar földbirtokosok könnyelműsége, nemtörődömsége. Ez az egyik fő bünük. A másik pedig az, hogy nemcsak Erdélyből, hanem az egész országból a földbirtokosok helytelen agrárpolitikája miatt a dol­gozók kénytelenek voltak Amerikába s más idegen államokba vándorolni. De ne hányíorgassuk tovább a multat, napjainkban is sok bajunk van éppen ezzel a kérdéssel. Min­den gazdának létérdeke követelni, hogy hozzanak már olyan törvényt és az szigorú büntetést szabjon azokra, kik földjeiket idegeneknek adják el, vagy adják bérbe s ezzel a magyar gazdák élniakarását akadályozzák. Dr. S. G, Vasárnapi levél. Békediktátorok: irány Gödöllő. Gödöllőn a királyi parkban aug. hó eleje óta mintegy 25 ezer cser­kész táboroz. Eljöttek a világ min­den részéről ezek a kész katonák ide Magyarországra, hogy elhozzák a szeretetet, a békét. Eljöttek távol északról, a forró délről, a romanti­kus keletről és az Atlanti óceán túlsó partjáról. Nyugatról, hogy kezet­fogjanak egymással és itt áll az egész világ a 6000 holdnyi területen békésen, testvériesen egy hónapon keresztül. Ebben a sátorvárosban, ebben a gyermekországban nincsen gyűlöl­ködés, nincsen háború. Itt testvér­nek érzi magát a francia, a svájci, a szíriai, az izlandi, a bolgár, a török. Itt nem néz farkasszem t az indiai benszülött és az albioni angol­szász. itt nincsenek hideg, kemény­szívű győzők és megalázott legyő­zöttek, itt mindenki egyenrangú, itt mindegyik egyforma tagja annale a világszervezetnek, melynek alapjait egykor Baden Powel, a szeretett Bi Pi, a cserkészek atyja rakta le né­hány évtizeddel ezelőtt. Mint olvasgatom a jamboreei be­számolókat, csodálattal töltenek el azok az eredmények, amit ezek a kis cserkészfiuk elérnek. Kérdezge­tem magamban, hát mi is az a va­rázsszer, mely az egész világ fiatal­ságát megmozgatja és egymásfelé hajtja? Nem is varázsszer, hanem egyszerűen szerelet, amely minden emberbe bele van oltva, de ami ezekbe a fiatal szívekben még tisz­tán ragyog, lobog és nincs meg­rontva a faji, a társadalmi gyűlöl­ködéstől. Ezek testvérnek nézik az emb r­társaikat, akármilyen nyelven beszél, akár innen, akár túl lakik az óceánon, vagy az Alpokon, ezek az embert, a leiket nézik az emberben, csupán ezt és semmi mást. És így van rend­jén ez és így van jól. Ha azok a gyűlölettől pukkanásig felfuvalkodott mesebeli emberbékák ott Trianonban, Versaillesben gyer­mekkorukban cserkészek lettek volna, erősen hiszem, hogy azokat a vég­zetes politikusokat, azokat az elkor­csosult agyakra valló szerződése­ket nem fogalmazták volna meg és nem nyomorították volna tönkre a világot azon a címen, hogy Vae victis. Ez a jelszó talán megfelelt az ókori idők barbár törzseinek, amikor még a szilaj vadságot nem szelídítette meg a kereszt hatalma, de most a legújabb kor delén döbbenetes íze van ennek a két tragikus szónak. Taián majd ha ezek a rövidnad­rágos, csillogó szemű cserkészfiuk ülnek majd a világ vezérpolcain, eszükbe jut az a kézfogás, melyet 1933. év augusztusában becsületes szívvel egymásnak adtak és a méreg­bombák, a tankok, az 50 ezer tonnás csatahajók készítése helyett a gyá­rakban békés termelés, munka folyik és nem lesz a világon 15 millió Olcsó cikkek Meinlnél! Vs kg. pörköltkávé-keverék P P— 5 dg. Indiai teakeverék. . „ —'70 1 nagy tábla csokoládé . „ —"40 Vs kg. tiszta kakaó . . . „ —'36 Vi kg, maltinkakaó . . . „ —'75 1 doboz bácskai lecsó . . „ —'64 1 kis doboz szardinia . . „ —'40 1 tubus szardellapaszta . „ —50 Mustár, kb. 10 dg. . . . „ —'20 Kapható az összes 252 Meinl üzletekben. ember, akik nem tudják, hogy hol­nap lesz-e betevők falatjuk. Az öre­gek tanulhatnak Gödöllőn megértést, békét, szeretetet. Menjenek csak el. —án. Áthelyezés. A honvédelmi mi­niszter dr. Sükösd Mihály honv. fő­orvost a pápai huszárosztálytól a budapesti honvéd kórházhoz helyezte át. A rokonszenves főorvos távozása osztatlan sajnálkozást keltett a pápai társaságokban. Utóda a huszárosz­tálynál dr. Kigyóssy Lajos honv. fő­orvos lett. Az egészségügyi ház felülvizs­gálata. Dr. Kenyeres György min. tit­kár a mult hét folyamán városunkban járt és hivatalosan felülvizsgálta a város szegényügyi intézményeit (ápol« dáit, szegényházait). Dr. Kenyeres megelégedését fejezte ki és példás rendet tapasztalt a város szegény­ügyi intézményeiben. A Szent István-Hét ünnepségei. A Szent István-Hét ünnepségeit az idén is a szokásos fénnyel üli meg a főváros. Az ünnepségek központ­jában az augusztusz 20 i körmenet és az aznap este rendezendő nagy­szabású gellérthegyi tűzijáték áll. Azonkívül a főváros vezetősége to­vábbfejleszti azokat a szórakoztató és oktató látványosságokat és ün­nepségeket, amelyek a népies és nemzeti vonásokat viselik magukon. Most is bemutatkozik a „Gyöngyös Bokréta" előadásaiban magyar falvak művészete zenéjével és táncaival. Az a megértő érdeklődés, amely ezeket a látványosságokat kisérte, mutatja, hogy a közönség szívesen tér vissza a népies művészet forrásaihoz. A szórakoztató ünnepségeken kívül lesz­nek tanító célú kiállítások, sportese­mények, amelyek a főváros életét mozgalmassá és érdekessé fogják tenni az ünnepségek napjai alattt. Természetes, hogy úgy mint minden évben, az idén is félárú vasúti jegy, a külföldiek számára pedig vízum­kedvezmény áll rendelkezésre. Buda­pest székesfőváros idegenforgalmi szervei mindezekkel kapcsolatban előkészítik az olcsó tömegelszálláso­lás megoldását is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom