Pápa és Vidéke, 30. évfolyam 1-53. sz. (1933)

1933-07-23 / 30. szám

1933. julius 23 PÉPfl ÉS VIDÉKE 3 szenved, akkor még van reményünk arra, hogy a város ki kerül abból a le­hetetlen pénzügyi válságból, amelybe a mult rezsim tervtelen gazdálkodása sodorta. A polgármesternek kedvező eredményeket felmutató jelentését a közgyűlés zajos tetszéssel vette tudo­másul. Ezután még néhány polgármesteri bejelentés történt, mikor is megkezd­ték a program tárgyalását. Körülbelül fél 4 órára járt az idő, mikor a kép­viselők száma 24 re szaporodott fel és egyhangúlag megszavazta a pol­gármester hat heti szabadságkérését. Ugyancsak egyhangúlag elfogadta azon kérését is, melyben a VI. fize­tési osztály 3-ik fokozatába való elő­léptetését kérte. Eddig a legnagyobb békében és kánikulai álmosság közepette ment a tárgyalás, de a következő pontnál, melyben a polgármester azt indítvá­nyozta, hogy Pápa megyei város vagyonfelügyeleti szempontból a vár­megye helyett közvetlenül a belügy­minisztérium alá helyeztessék, nem várt éles vihar tört ki. Dr. Fehér Dezső a napirendi indítványhoz szól­va kifogásolta, hogy a kérdés elbí­rálására a polgármester nem adott módot a jogügyi bizottságnak, bár a kérdés jodi vonatkozásai ezt meg­kívánták volna. Majd a tárgy érde­mében hozzá szólva az antonómia megsértésének tartja, ha a város va­gyonfelügyeleti szempotból a belügy­minisztérium alá helyeztetik, és ag­gályait közel fél órás beszédben fej­tegette a közben felélénkült közgyű­lés előtt. Hozzá szóltak még a tárgy­hoz dr. Hoffner Sándor, dr. Kőrös Endre és Fischer Á. képviselők, akik polgármester javaslata mellett törtek lándzsát. Végül is hosszas huza-vona után a képviselő testület a polgár­mester javaslatát fogadta el szótöbb­séggel. A képviselők a tomboló nagy harc­ban nyilván kimerültek, mert a gyám­pénztár 1932. évi zárszámadását, a városi pótilletékre vonatkozó szabály­rendelet, valamint a közrendészeti szabályrendelet módosítását minden hozzászólás nélkül megszavazták. Özv. Lőténének a mozi üzemben való ha­szonrészesedését akként módosítot­ták, hogy a százalékos részesedés helyett havi 300 P részesedést kap a szerződés lejártáig. Ezen kis ellanyhulás után a har ci kedv újra fellángolt, mikor a villany­telepi személyzet szokásos részese­dését kezdték tárgyalni. Itt a bizott­ságok álláspontja az volt, hogy egy havi fizetésüknek felét kapják juta­lom képpen. Több hozzászólás tör­tént s körülbelül 20 percnyi vitat­kozás után, melynek során a jutalom szó etimológiai és etikai jelentését bőven kifejtették, a közgyűlés szó­többséggel a bizottságok javaslatát fogadta el. A közgyűlés a Dunántúli hússertés kiviteli r.-t. azon kérelmét, hogy dr. Pápai Lajos városi állat­orvos a részvénytársaságnál igazga­tósági és ügyvezetői igazgatói mi­nőségben szerepelhessen, az inkom­patibilitást megállapítva, elutasította. Ezután 5 perc szünet következett. A szünet után újúlt erővel lángolt fel a nyári időben szokatlan harci hév. Hosszú jogi fejtegetés után, mely­nek főhősei dr. Fehér Dezső és dr. Hoffner Sándor voltak, a közgyűlés szótöbbséggel megszavazta a Celli­úti városi kislakásokra adott állami hozzájárulás tárgyában a belügymi­nisztérium kiküldöttjeivel kötöttegyez séget. Ezen egyezség értelmében a város 4000 P-t fizet az állammal szemben fennálló és 1921., 1922. és 1923. években felvett tartozásának kiegyenlítésére három évi részletben, Ezen kiadós és hosszúra nyúlt vitat­kozás után, a közgyűlés harci kedve kialudt és a kifáradt képviselők nagy­része haza ment úgy, hogy alig nyolc hűségesen kitartó képviselő jelenlé­tében tárgyalták a többi pontokat. A járványkórház tatarozása és fel­szerelése, a Gyenese-féle telekcserére, Kalmár István Major utcai 12. számú ingatlanának megvételére vonatkozó polgármesteri javaslatot egyhangúlag elfogadták, valamint a Pátkay Lajos­sal kötött szemétfuvarozási pótszer­ződést is, ellenben Jamnitzky Károly, Kóhn és Goldner cégnek üzlethelyi­ségük évi bérének leszállítása iránti kérvényét elutasították. Néhány apróbb ügy letárgyalása után a polgármester a közgyűlést berekesztette. HÍREK. HÁROM VÁROS VERSENG az újabb világgazdasági konferencia megrendezéséért: Cannes, Genf és Washington A londoni nem rég mult ki végelgyengülésben és a csalódás keserű ízét otthagyta a jőbalek em­beriség szájában. Ha a kulisszákat elmozdítanánk és annyiszor rútul be­csapott és falnak állított emberiség bepillantást nyerhetne és látná a dolgok igazi oldalát: nagyon elcsu­ddlkozna és rájönne arra, hogy a konferenciázds humbug és csak a szállodásoknak hoz a konyhára 590— 600 megbízott összegyülekezése. De hát ezek a konferenclázó urak miért nem Rivéridra mennek el nyaralni saját pénzükön és a konferenciára küldenének olyanokat, akik segíteni is akarnak, nemcsak állampénzen diétázni? Mert hát az emberiség jövője azért mégis fontosabb úgy-e kérem, mint a mániákus konferenciá­zók ápetitusának mikéntje ? Áthelyezések a Szent Ferenc­rendben. A Szűz Máriáról nevezett fe­rences rendtartomány új provinciálisa, P. Scheirich Bonaventúra és rendi kormánytanácsa, az egyes rendhá­zakban a következő áthelyezéseket rendelte el: Budapesten (Belváros) házfőnök P. Pethö Lénárt, helyettese P. Schmidt Félix, ide kapott beosz­tást P. Heidinger Jenő és P. Szórádi Tibor. Székesfehérvárott házfőnök P. Czirfusz Viktorin, helyettese P. Hor­váth Domonkos, beosztott munkaerő P. Farkas Iván. Szombathelyen ház­főnök P. Vinkovits Viktor, teológián az erkölcstan tanára^P. Bendes Va­lérián kormánytanácsos, a Szent Er­zsébet-plébánia adminisztrátora P. Mátés Vidor, ugyanitt bölcselettanár P. Kovács Rajnér. Boldogasszonyban P. Zistler Heribert káplán. Pápára kapott beosztást P. Kiss Elemér. Sü­megen házfőnök P. Kardos Odorik, helyettese P. Jámbor András. Vesz­prémben házfőnök P. Morovicz Fe­renc. Búcsúszentlászlón házfőnök és helyettes plébános P. Gulyás Gellért, hitoktató és káplán P. Szabó Dávid, Nagykanizsán P. Horváth Adorján és Tóth Móric hitoktatók, P. Ily Károly káplán. Esztergomban házfőnök P, Vargha Teodorich dr. Andocson a laikus testvérek ujoncmestere P. Hor­váth Péter. Felsősegesden házfőnök és helyettes plébános P. Törzsök Ignác. Nagyatádon házfőnök és he­lyettes plébános P. Kovács Kalliszt, káplán és hitoktató P. Hajnal Tibor. Amerikában P. Hajnal Zénó népmisz­szionárius. Jeruzsálembe misszioná­rius Fr. Juhász Vince végzett teoló­gus. Tibetben a bélpoklos telepen Fr. Végh Kandid és Fr. Ferenc Fer­dinánd. Az új áthelyezés értelmében tehát Pápán a ferenceseknél a követ­kező atyák működnek: P. Markó Dénes házfőnök, népmisszionárius, P. Apáthy Oszkár helyettesh., III. rendi igazgató, a papnövendékek he­lyettes tanulmányi felügyelője P. Markó Marcell tanulmányi felügyelő, a „Szent Antal" szerkesztője (most betegsza­badságon), P. Csontos Márton hit­oktató, P. Kiss Elemér a „Szent An­tal" segédszerkesztője. Kinevezés. Dr. Edelényi-Szabó Gyula kórházi orvost, az irgalmas­rend magyar tartományfőnöke, a pápai kórház orr-, fül-, torok- és gégeosz­tály rendelő főorvosává nevezte ki. Új római zarándoklat. Megbíz­ható helyről vett értesülés szerint ezidén még két nemzeti zarándoklat indul Rómába, mindkettő október havában. Az egyik az összes költsé­. geket, az utazáson kívül az élelmet, ' szállodát, borravalót és autóbuszt beleértve, a III. osztályon 186, a II.-on 236 P-ben állapította meg, s a visszatért résztvevők mind igen nagy elismeréssel szólnak a rende­zésről. A másik csak az utat kalku­lálja, és pedig Budapesttől és vissza Budapestig 70—80 P-ben, a többi költségek még nincsenek megálla­pítva. Fölhívjuk olvasóink érdeklő­dését, hogy jó előre meghányhassák vethessék az utazás lehetőségét. Mi­helyt aktuális lesz, visszatérünk reá. Esküvő. Edvy Piriké és dr. Ede­lényi-Szabó Gyula kórházi főorvos f. hó 11-én tartották esküvőjüket a szombathelyi evangélikus templom­ban. Baleset. Szabó Imre gazd. cseléd, dióspusztai lakos f. hó 8-án a trá­gyával megrakott kocsiról le akart szállni, mely alkalommal megcsúszott és bal lába a bokánál eltörött. Mégegyszer a fenyőfői tűzről. Mult heti számunkban már megírtuk, hogy f. hó 11-én éjjel Fenyőfő köz­ségben Renner István istálója kigyul­ladt és elégett. A nyomozás folyamán megállapítást nyert, hogy az istállót a tulajdonos, Renner István kisebb fokú elmebetegsége és állandó csa­ládi viszálya miatt öngyilkossági szándékból maga gyújtotta fel, x A legtöbb szülő, aki iskolába, internátusba készül adni gyermekét, tájékozatlan, hogy milyen iskolatípust válasszon, hol helyezze el legjobban gyermekét? A most megjelent „Tan­intézetek, Internátusok Tájékoztató Címtára" könnyít a szülők gondján, amikor eligazítja őket a kérdések, nevek, címek útvesztőjében. A rend­kívül ügyesen összeállított könyvecs­- két eddig 19.000 szülő kérte és a kiadó: Erdős József közismert hir­detési irodája (Budapest, Teréz-körút 35.) bárkinek ingyen küldi meg 20 fillér portóköltség megtérítése elle­nében. Néhány megjegj'zés a Göre filmről és az előadásról. A mult hét folyamán öles plakátok hirdet­ték, hogy Göre Gábor biró uram a Martsa leányával stb. együtt fog fel­lépni a pápai színpadon. Göre és társainak közismert figurája von­zotta is a jó pápai közönséget, úgy, hogy anyagi bevételben nem volt hiány. Az anyagiak sikerültek, de az • erkölcsi, a szellemi annál kevésbbé. j Nagyon gyenge eresztés volt ez a ! film, mindenféle szempontból. Ami a technikáját illeti, az még gyermek­cipőkben jár. S a felvételek pedig egy tősgyökeres sváb községben ké­szültek, ahol — szerencsére — egy falubelit sem láttunk, a jólismert figurákon kívül. A meséje nagyon szegényes volt, s szinte csak a drasz­tikusan erős jeleneteket választották ki a falu életéből, melyek a városia­kat nem nagyon érdekli, a falusiakat pedig egyszerűen rosszérzéssel töl­tötte el. Mert hát olyan a magyar falu bírója, mint ebben a filmben Göre Gábor volt? Egy erősen kor­látolt atyafi, akinek mindene a nya­kában lógó bütykös, melyből jóban­rosszban kortyogat, akivel a Kátsa cigány úgy bánik, olyan dolgokat ver a fejéhez, amilyeneket egy ma­gyar ember a saját testvérétől sem tűr el ? Ez nincsen bent szegény Gárdonyi Géza kissé elhibázott célú Göre írásaiban sem. Ennyire nem lett volna szabad az okos fejű, tal­pig ember magyar parasztot a karika­túra éles, torzító tükrébe nézetni. Megnézhetik ezt a filmet és előadást idegenek is, akik bizony szomorú formában látják a magyar paraszt bemutatását. Igaz, hogy komikus jelenetek voltak ebben a darabban, de a nevetés az arcunkra fagyott in­kább a tultranszformált bohózatnál, mert a magyar paraszt kedélyes, de nem bohózat tárgyának való, ebben a darabban pedig bohózati alak volt. Ami pedig a film feliratait illeti, az meg egyenesen csapnivaló volt. Ilyen kifordított nyelven hála Istennek nem beszél egy magyar paraszt sem, a feliratkészítő szinte halálos mutat­ványokat produkált a felíratok szöve­gezése közben. Kár volt olyan sokat vesződni vele, felét így sem ér­tettük meg. Kissé komikus volt a cigányzene is. A jelenetekhez egyáltalán nem illő darabokat ját­szottak, ahogy a prímásnak éppen kedve tartotta. Pl. mikor Göre biró uram fogát húzták, azt játszotta: Csak egy kis lány van a világon, pedig szerintünk sokkal aktuálisabb lett volna: Kihúzták a fogam, jaj de fáj. . . Vagy amikor a bíró úr érte­sül a falu közbecsületnek örvendő egyetlen bikájának a kimúlásáról, kissé érthetetlenül játszotta a cigány: Kitették a holttestet az udvarra .. . Mindenesetre megható, de nem ép­pen idevágó volt ez a zeneszám. Vagy pedig állatkerti jelenetnél: Csak egy szál virágot küldjél. . . helyett aktuálisabb lett volna a Teve van egy pupu . . . c. egykori slágert ját­szani, a végén pedig az Árok is van, gödör is van melódiájára Jó film is van, pocsék is van c. magyar nótát játszani, miközben gondoljon min­denki azt, amit akar. .. Szeszélyes villám csapott be a legutóbbi égiháború alkalmából Fe­nyőfőn a Renkó-féle lakóház rádió­antennájába, melyet szilánkokká ap­rított széjjel. Majd átütötte a szom­széd ház falát, bement a szobába, a másik falat is keresztülvágta, végig­szaladt a telefonvezetéken jóformán egész utcahosszat, mígnem elérkezett Palla Zoltán urad. erdőmérnök há­zához, hol bevágott a telefonkészü­lékbe s azt teljesen szétvetette, on­nan a rádióba, azt is ellátta, majd az ajtón át kifutott a verandára, hol Palla Zoltán erdőmérnök a feleségé­vel ült, egyiknek a térdén, másiknak a karján egy-egy gyermekük. A szé­keknek vaslábuk és faülésük volt, a rajta ülök mégis hatalmas ütést érez­tek. Onnan az istállóba ment a vil­lám, földhöz sújtotta az egyik lovat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom