Pápa és Vidéke, 30. évfolyam 1-53. sz. (1933)

1933-07-23 / 30. szám

1933. julius 23 PÉPfl ÉS VIDÉKE 3 szenved, akkor még van reményünk arra, hogy a város ki kerül abból a lehetetlen pénzügyi válságból, amelybe a mult rezsim tervtelen gazdálkodása sodorta. A polgármesternek kedvező eredményeket felmutató jelentését a közgyűlés zajos tetszéssel vette tudomásul. Ezután még néhány polgármesteri bejelentés történt, mikor is megkezdték a program tárgyalását. Körülbelül fél 4 órára járt az idő, mikor a képviselők száma 24 re szaporodott fel és egyhangúlag megszavazta a polgármester hat heti szabadságkérését. Ugyancsak egyhangúlag elfogadta azon kérését is, melyben a VI. fizetési osztály 3-ik fokozatába való előléptetését kérte. Eddig a legnagyobb békében és kánikulai álmosság közepette ment a tárgyalás, de a következő pontnál, melyben a polgármester azt indítványozta, hogy Pápa megyei város vagyonfelügyeleti szempontból a vármegye helyett közvetlenül a belügyminisztérium alá helyeztessék, nem várt éles vihar tört ki. Dr. Fehér Dezső a napirendi indítványhoz szólva kifogásolta, hogy a kérdés elbírálására a polgármester nem adott módot a jogügyi bizottságnak, bár a kérdés jodi vonatkozásai ezt megkívánták volna. Majd a tárgy érdemében hozzá szólva az antonómia megsértésének tartja, ha a város vagyonfelügyeleti szempotból a belügyminisztérium alá helyeztetik, és aggályait közel fél órás beszédben fejtegette a közben felélénkült közgyűlés előtt. Hozzá szóltak még a tárgyhoz dr. Hoffner Sándor, dr. Kőrös Endre és Fischer Á. képviselők, akik polgármester javaslata mellett törtek lándzsát. Végül is hosszas huza-vona után a képviselő testület a polgármester javaslatát fogadta el szótöbbséggel. A képviselők a tomboló nagy harcban nyilván kimerültek, mert a gyámpénztár 1932. évi zárszámadását, a városi pótilletékre vonatkozó szabályrendelet, valamint a közrendészeti szabályrendelet módosítását minden hozzászólás nélkül megszavazták. Özv. Lőténének a mozi üzemben való haszonrészesedését akként módosították, hogy a százalékos részesedés helyett havi 300 P részesedést kap a szerződés lejártáig. Ezen kis ellanyhulás után a har ci kedv újra fellángolt, mikor a villanytelepi személyzet szokásos részesedését kezdték tárgyalni. Itt a bizottságok álláspontja az volt, hogy egy havi fizetésüknek felét kapják jutalom képpen. Több hozzászólás történt s körülbelül 20 percnyi vitatkozás után, melynek során a jutalom szó etimológiai és etikai jelentését bőven kifejtették, a közgyűlés szótöbbséggel a bizottságok javaslatát fogadta el. A közgyűlés a Dunántúli hússertés kiviteli r.-t. azon kérelmét, hogy dr. Pápai Lajos városi állatorvos a részvénytársaságnál igazgatósági és ügyvezetői igazgatói minőségben szerepelhessen, az inkompatibilitást megállapítva, elutasította. Ezután 5 perc szünet következett. A szünet után újúlt erővel lángolt fel a nyári időben szokatlan harci hév. Hosszú jogi fejtegetés után, melynek főhősei dr. Fehér Dezső és dr. Hoffner Sándor voltak, a közgyűlés szótöbbséggel megszavazta a Celliúti városi kislakásokra adott állami hozzájárulás tárgyában a belügyminisztérium kiküldöttjeivel kötöttegyez séget. Ezen egyezség értelmében a város 4000 P-t fizet az állammal szemben fennálló és 1921., 1922. és 1923. években felvett tartozásának kiegyenlítésére három évi részletben, Ezen kiadós és hosszúra nyúlt vitatkozás után, a közgyűlés harci kedve kialudt és a kifáradt képviselők nagyrésze haza ment úgy, hogy alig nyolc hűségesen kitartó képviselő jelenlétében tárgyalták a többi pontokat. A járványkórház tatarozása és felszerelése, a Gyenese-féle telekcserére, Kalmár István Major utcai 12. számú ingatlanának megvételére vonatkozó polgármesteri javaslatot egyhangúlag elfogadták, valamint a Pátkay Lajossal kötött szemétfuvarozási pótszerződést is, ellenben Jamnitzky Károly, Kóhn és Goldner cégnek üzlethelyiségük évi bérének leszállítása iránti kérvényét elutasították. Néhány apróbb ügy letárgyalása után a polgármester a közgyűlést berekesztette. HÍREK. HÁROM VÁROS VERSENG az újabb világgazdasági konferencia megrendezéséért: Cannes, Genf és Washington A londoni nem rég mult ki végelgyengülésben és a csalódás keserű ízét otthagyta a jőbalek emberiség szájában. Ha a kulisszákat elmozdítanánk és annyiszor rútul becsapott és falnak állított emberiség bepillantást nyerhetne és látná a dolgok igazi oldalát: nagyon elcsuddlkozna és rájönne arra, hogy a konferenciázds humbug és csak a szállodásoknak hoz a konyhára 590— 600 megbízott összegyülekezése. De hát ezek a konferenclázó urak miért nem Rivéridra mennek el nyaralni saját pénzükön és a konferenciára küldenének olyanokat, akik segíteni is akarnak, nemcsak állampénzen diétázni? Mert hát az emberiség jövője azért mégis fontosabb úgy-e kérem, mint a mániákus konferenciázók ápetitusának mikéntje ? Áthelyezések a Szent Ferencrendben. A Szűz Máriáról nevezett ferences rendtartomány új provinciálisa, P. Scheirich Bonaventúra és rendi kormánytanácsa, az egyes rendházakban a következő áthelyezéseket rendelte el: Budapesten (Belváros) házfőnök P. Pethö Lénárt, helyettese P. Schmidt Félix, ide kapott beosztást P. Heidinger Jenő és P. Szórádi Tibor. Székesfehérvárott házfőnök P. Czirfusz Viktorin, helyettese P. Horváth Domonkos, beosztott munkaerő P. Farkas Iván. Szombathelyen házfőnök P. Vinkovits Viktor, teológián az erkölcstan tanára^P. Bendes Valérián kormánytanácsos, a Szent Erzsébet-plébánia adminisztrátora P. Mátés Vidor, ugyanitt bölcselettanár P. Kovács Rajnér. Boldogasszonyban P. Zistler Heribert káplán. Pápára kapott beosztást P. Kiss Elemér. Sümegen házfőnök P. Kardos Odorik, helyettese P. Jámbor András. Veszprémben házfőnök P. Morovicz Ferenc. Búcsúszentlászlón házfőnök és helyettes plébános P. Gulyás Gellért, hitoktató és káplán P. Szabó Dávid, Nagykanizsán P. Horváth Adorján és Tóth Móric hitoktatók, P. Ily Károly káplán. Esztergomban házfőnök P, Vargha Teodorich dr. Andocson a laikus testvérek ujoncmestere P. Horváth Péter. Felsősegesden házfőnök és helyettes plébános P. Törzsök Ignác. Nagyatádon házfőnök és helyettes plébános P. Kovács Kalliszt, káplán és hitoktató P. Hajnal Tibor. Amerikában P. Hajnal Zénó népmiszszionárius. Jeruzsálembe misszionárius Fr. Juhász Vince végzett teológus. Tibetben a bélpoklos telepen Fr. Végh Kandid és Fr. Ferenc Ferdinánd. Az új áthelyezés értelmében tehát Pápán a ferenceseknél a következő atyák működnek: P. Markó Dénes házfőnök, népmisszionárius, P. Apáthy Oszkár helyettesh., III. rendi igazgató, a papnövendékek helyettes tanulmányi felügyelője P. Markó Marcell tanulmányi felügyelő, a „Szent Antal" szerkesztője (most betegszabadságon), P. Csontos Márton hitoktató, P. Kiss Elemér a „Szent Antal" segédszerkesztője. Kinevezés. Dr. Edelényi-Szabó Gyula kórházi orvost, az irgalmasrend magyar tartományfőnöke, a pápai kórház orr-, fül-, torok- és gégeosztály rendelő főorvosává nevezte ki. Új római zarándoklat. Megbízható helyről vett értesülés szerint ezidén még két nemzeti zarándoklat indul Rómába, mindkettő október havában. Az egyik az összes költsé. geket, az utazáson kívül az élelmet, ' szállodát, borravalót és autóbuszt beleértve, a III. osztályon 186, a II.-on 236 P-ben állapította meg, s a visszatért résztvevők mind igen nagy elismeréssel szólnak a rendezésről. A másik csak az utat kalkulálja, és pedig Budapesttől és vissza Budapestig 70—80 P-ben, a többi költségek még nincsenek megállapítva. Fölhívjuk olvasóink érdeklődését, hogy jó előre meghányhassák vethessék az utazás lehetőségét. Mihelyt aktuális lesz, visszatérünk reá. Esküvő. Edvy Piriké és dr. Edelényi-Szabó Gyula kórházi főorvos f. hó 11-én tartották esküvőjüket a szombathelyi evangélikus templomban. Baleset. Szabó Imre gazd. cseléd, dióspusztai lakos f. hó 8-án a trágyával megrakott kocsiról le akart szállni, mely alkalommal megcsúszott és bal lába a bokánál eltörött. Mégegyszer a fenyőfői tűzről. Mult heti számunkban már megírtuk, hogy f. hó 11-én éjjel Fenyőfő községben Renner István istálója kigyulladt és elégett. A nyomozás folyamán megállapítást nyert, hogy az istállót a tulajdonos, Renner István kisebb fokú elmebetegsége és állandó családi viszálya miatt öngyilkossági szándékból maga gyújtotta fel, x A legtöbb szülő, aki iskolába, internátusba készül adni gyermekét, tájékozatlan, hogy milyen iskolatípust válasszon, hol helyezze el legjobban gyermekét? A most megjelent „Tanintézetek, Internátusok Tájékoztató Címtára" könnyít a szülők gondján, amikor eligazítja őket a kérdések, nevek, címek útvesztőjében. A rendkívül ügyesen összeállított könyvecs- két eddig 19.000 szülő kérte és a kiadó: Erdős József közismert hirdetési irodája (Budapest, Teréz-körút 35.) bárkinek ingyen küldi meg 20 fillér portóköltség megtérítése ellenében. Néhány megjegj'zés a Göre filmről és az előadásról. A mult hét folyamán öles plakátok hirdették, hogy Göre Gábor biró uram a Martsa leányával stb. együtt fog fellépni a pápai színpadon. Göre és társainak közismert figurája vonzotta is a jó pápai közönséget, úgy, hogy anyagi bevételben nem volt hiány. Az anyagiak sikerültek, de az • erkölcsi, a szellemi annál kevésbbé. j Nagyon gyenge eresztés volt ez a ! film, mindenféle szempontból. Ami a technikáját illeti, az még gyermekcipőkben jár. S a felvételek pedig egy tősgyökeres sváb községben készültek, ahol — szerencsére — egy falubelit sem láttunk, a jólismert figurákon kívül. A meséje nagyon szegényes volt, s szinte csak a drasztikusan erős jeleneteket választották ki a falu életéből, melyek a városiakat nem nagyon érdekli, a falusiakat pedig egyszerűen rosszérzéssel töltötte el. Mert hát olyan a magyar falu bírója, mint ebben a filmben Göre Gábor volt? Egy erősen korlátolt atyafi, akinek mindene a nyakában lógó bütykös, melyből jóbanrosszban kortyogat, akivel a Kátsa cigány úgy bánik, olyan dolgokat ver a fejéhez, amilyeneket egy magyar ember a saját testvérétől sem tűr el ? Ez nincsen bent szegény Gárdonyi Géza kissé elhibázott célú Göre írásaiban sem. Ennyire nem lett volna szabad az okos fejű, talpig ember magyar parasztot a karikatúra éles, torzító tükrébe nézetni. Megnézhetik ezt a filmet és előadást idegenek is, akik bizony szomorú formában látják a magyar paraszt bemutatását. Igaz, hogy komikus jelenetek voltak ebben a darabban, de a nevetés az arcunkra fagyott inkább a tultranszformált bohózatnál, mert a magyar paraszt kedélyes, de nem bohózat tárgyának való, ebben a darabban pedig bohózati alak volt. Ami pedig a film feliratait illeti, az meg egyenesen csapnivaló volt. Ilyen kifordított nyelven hála Istennek nem beszél egy magyar paraszt sem, a feliratkészítő szinte halálos mutatványokat produkált a felíratok szövegezése közben. Kár volt olyan sokat vesződni vele, felét így sem értettük meg. Kissé komikus volt a cigányzene is. A jelenetekhez egyáltalán nem illő darabokat játszottak, ahogy a prímásnak éppen kedve tartotta. Pl. mikor Göre biró uram fogát húzták, azt játszotta: Csak egy kis lány van a világon, pedig szerintünk sokkal aktuálisabb lett volna: Kihúzták a fogam, jaj de fáj. . . Vagy amikor a bíró úr értesül a falu közbecsületnek örvendő egyetlen bikájának a kimúlásáról, kissé érthetetlenül játszotta a cigány: Kitették a holttestet az udvarra .. . Mindenesetre megható, de nem éppen idevágó volt ez a zeneszám. Vagy pedig állatkerti jelenetnél: Csak egy szál virágot küldjél. . . helyett aktuálisabb lett volna a Teve van egy pupu . . . c. egykori slágert játszani, a végén pedig az Árok is van, gödör is van melódiájára Jó film is van, pocsék is van c. magyar nótát játszani, miközben gondoljon mindenki azt, amit akar. .. Szeszélyes villám csapott be a legutóbbi égiháború alkalmából Fenyőfőn a Renkó-féle lakóház rádióantennájába, melyet szilánkokká aprított széjjel. Majd átütötte a szomszéd ház falát, bement a szobába, a másik falat is keresztülvágta, végigszaladt a telefonvezetéken jóformán egész utcahosszat, mígnem elérkezett Palla Zoltán urad. erdőmérnök házához, hol bevágott a telefonkészülékbe s azt teljesen szétvetette, onnan a rádióba, azt is ellátta, majd az ajtón át kifutott a verandára, hol Palla Zoltán erdőmérnök a feleségével ült, egyiknek a térdén, másiknak a karján egy-egy gyermekük. A székeknek vaslábuk és faülésük volt, a rajta ülök mégis hatalmas ütést éreztek. Onnan az istállóba ment a villám, földhöz sújtotta az egyik lovat.