Pápa és Vidéke, 30. évfolyam 1-53. sz. (1933)
1933-06-11 / 24. szám
Pápa és Vidéke 1933 má j ó s 150 3biertr étolaj 0.3 literes üveg -.92 1 literes • . 2M Ai üvegárf betéte? számifunk. tatják a török idők miatt elnéptelenedett vidéknek a Rákóczi-felkelés miítí eredménytelenné vált betelepítését. Minden a legjobb úton halsd, a birtokok nagyrésze az adminisztrátor kezében van, s a gazdálkodás szépen folyik. A páptt malmokat és a közveílen Pápa melletti birtokok jó részéi azonban nem sikerűit visszaszereznie. De ha mindent megszereznie nem is sikerült, újabb birtokokkal gyarapítja az apátság vagyoni állományát. 1715-öt írnak, mikor az adminisztrátor jelentéseiből elérkezettnek láija az időt Heinrichau apátja, a zirci apátságnak ŐEÍ székhelyén való viszszaálUlására. Az eddigi lillenfddi apátok erre nem is gondolhattak. Hiszen a zavarog idők, a háborús viszonyokkal járó bizonyt ilanság és pusztítások minden komoly munkát hiábavalóvá tettek volna. Hazarendeli tehát sz apát P. Henriket és három hónapon keresztül tárgyalnak, tanácskoznak a legfontosabb tenni valókról. Ekkor sz spát megbízza, hogy az ősi monostor helyén veisa meg az élet alspjat. P. Gergely rendtársával visszaérkezik Pápára. Az elnéptelenedett vidéken megtelepedeti, Heinrichauból s igen kü lönböző vidékekről származó németek megkezdik az építkezést és 1718-ig vagy 30 ház épül föl. Ezután építenek a szerzetesek számára a monos tor felépítéséig egy ideiglenes otthont, ami 1723-ban készül el. 11 esztendő telik el így komoly munkában, mire a falu talpra ál!, a gazdaság rendbe jön, pénz, anyag és munkaerő — az apátsági községekből — rendelkezésre ál! sz építkezések megkezdéséhez. P. Ger gely 1725-ben heinrichsui apát lesz s a következő évben elrendeli, hogy a pápai rendház tagjai költözzenek Zircre. A ciszterciek Heffler Mátyás gondnokra bizzák házukat és Pápát elhagyva, 20 kocsival Zircre költöznek. 200 nehéz esztendőnek kellett eltelnie, hogy a mohácsi vész nyomában járó pusztítást az apátság kiheverje, s hogy ismét ősi székhelyén kapjon az apátság otthont, ami nagyrészben a heinrichauí apátság érdeme. IV. A kolostor építését azonnal megkezdik (Athanáz karmelita atya tervei szerint) s másfél év leforgása alatt el is készül. A templomot azonban csak 1732-ben kezdik építeni (tervezőjét nem ismerjük) s 1745-ig épül, de ekkor még nincs befejezve, négy év múlva folytatják ás 1752ben avatják föi. A femplomot és képelt elsőrendű mesterek festik, kiváló szobrászok alkotásaival ékesítik. A templom berendezése azonban a fölavatáskor még szerény és hiányos. 1753 ban készíttetik a Staudiger budai orgonaépítő által épített orgonának remekművű szekrényét, a templom egyik főértékéí képviselő e pompás barokk stiíusú, finom vonalú orgonaszekrényt pápai művészek faragják. Dubniczay veszprémi kanonok 4000 forintot adományoz a templom céljaira, az apáiság ebből rendeli meg (1754) hatalmas új oltárát. A nagy művészi értéket képviselő gyönyörű barokk oltári pápai oltárépítők építik, a hat értékes szobrot pedig (Sz. Benedek, Sz. Bernát, Sz. József, Ker. Sz. János, Sz. Péter és Sz. Pá!) pápai szobrászok jaragják. A pápai művészek alkotásaival az apátság nagyon meg lehetett elégedve, mert amikor 10 év múlva a szentély számára faldístoriumot és credentiát akarnak készíttetni, ismét a pápai mesterekhez fordulnak. Ezek faragják remekbe nemes művű, nagyértékű alkotásukat és 1764 ben állítják föl az apátsági templomban. E szerint a XVIII. század közepén jó nevű művészeknek, sőt egész művésztelepnek kellett Pápán léteznie, mert nem képzelhető el, hogy a kitűnő mesterek kezére valló kolostor ás templom elkészítése ulán kontárokhoz fordultak volna. S e művésztelepnek messzebb vidéken is ismertnek kellett lennie és igea valószínű, hogy nemcsak a zirci apátság számára dolgozlak, hanem azelőtt is, de még azután is alkottak sok művészi értékel. Mi talán műveiket csodáljuk, csak nem tudjuk, hogy kiknek alkotásai. Föltevésem mellett bizonyít az a két hatalmas művészi, pápai szobrunk (Sz. Flórián és Nep. Sz János), amelyek 1753 ban készültek, s amelyeknek ugyanezekből a kezekből keli származn'ok. Van továbbá Bakonybéiben, zz apátsági templomnak egy e korbői származó oltárképe (Sz. Mária), amelyet Ignác pápai mester festett. És nem Sehet tudni, hogy a pipái pálos (bencés) templom pompás fafaragásai és egész berendezése, melyeket pálosok mű vének tartanak, nem ezeket vailják-e mesterüknek. Remélhetőleg kutatá saim alapján sikerül e kérdést eldöntenem. Emikor ezek történnek, amikor a ciszterci rend épít és alkot, a XVül. század közepét lójja az idő. Kétszáz év pusztítását kiheverte, s a rend ismét a fejlődés új ára lépett, hogy életerős fája sokkai hatalmasabbá nőjjön, mint volt valaha is. És milyen különös, Pipa, amely a pusztulással fenyegetett apátságnak a legnehezebb időkben úgyszólván végvára volt, most az alkotás éveiben mégegyszer a segítségére siet: oda küldi művészeit, hogy az apátság külsőben is viselje pápa! kezek vonásait. A század közepéről van ada'unk a pápai rendházról. II. Lajos király egy kiváltságlevelének — mely a lövöldi karthausiak pápai házinak mindennemű szoigálminy alól való mentességéről szól — XVIII. század közepéről származó elenchusához van fűzve az a megjegyzés, hogy a ciszterciek háza is mindennemű közteher viselésétől mentes. A rendház azonban ez időben, s egészen addig, míg a rend (1815) el nem adta Rohonczy István városi tanácsosnak, csak amolyan pápai beszdllóháza volt a rendtagoknak. Di ettől kezdve a rendnek nem sok köze van városunkhoz. A többszázados múltnak emlékét azonban itt egy ház őrzi, amelynek történeti szerepét még egy emléktábla sem jelöli. íme: a ciszterci rend és Pápa kapcsolatai. Néhány mozaikszem mindössze, de egy pillanatra talán érdemes mellettük megállanunk. További kutatások még sok érdekes adatot vethetnek felszínre, hiszen lát;uk, hogy a rend élete és a város sorsa a legszorosabban össze volt kapcsolódva a múltban. És a város történetéhez mindenesetre érdekes és értékes adatokat szolgáltatnak. A Somló kiállítása. A Somló kiállítása országos ünnep, a Somló pünkösdje piros magyar pünkösd volt. Az az impozáns érdeklődés, ami a Somló iránt megnyilvánult, fényesen beigazolta, hogy a propaganda a legjobb úton halad. A ragyogó pünkösdi reggel sokezer embert hozott Somlóvásárhelyre. József kir. herceg 11 óra után érkezett meg. A templom körül mér ezrekre menő tömeg várta. Ott voltak a fővédnökök, főispin, alispán, országgyűlési képviselők, a környéki és helybeli urak. A község részéről a községi biró üdvözölte a magas vendéget, majd Antal Lajos tb. kanonok, a kiállítás elnöke mondott mélyen szántó beszédet. Schandl Károly dr. nagyszerű ünnepi beszéde után a királyi herceg emelkedett szólásra és a kiállítást megnyitotta. A szövetkezeti épületben voltak a kerámiai ipsr készítményei, bánya és egyéb ipari tárgyak, kereskedők árui, növény termelési és nemesiiési csoport stb. Az elemi iskola épülete kétségtelenül a legérdekesebb anyagot tartalmazta, mert ez fejezte kl leghívebben a Somlóvidék lelkét. A női kézimunkák, háziszőttesek, népies csipkék és hímzések gyűjteménye finom és gazdag volt. Az iskolaügyi csoportban (melyet Pánczél Ferenc ker. tanfelügyelő és Szabó Imre kántortanító állítottak össze) az elemi, ismétlő és polgári iskolai tanulók által készített kézimunkák, szlöjdmunkák, rajzok és sok más kézügyességi tárgyak a kir. herceg bámulatát is telkettették; nemkülönben a háziipari, népművészeti munkák is itt voltak elhelyezve. A kultúrházban volt a kiállítás legfontosabb csoportja a szőlészet és borászat, valamint a borvásár. A Mágnáf keverék, közép amerikai él columbiai kávéfajtákból összeállított, erőteljes ízű kávé. Va kg. .... P 3-70 MEINL GYULA R-T* Fióküzlet t Pápa, Fő-utca 19. Telefon : 82. szám 274 szöüősgszdák 180 féle bort állítottak itt ki. Itt volt még kiállítva az erdészeti és vadászati csoport és az Ipari és kéziipari csoport másik része. A község vásárterén történt végül az uradalmak, birtokosok és kisgazdák állatállományának, nevezetesen a szarvasmarha, ló, sertés és baromfi» állományának bemutatása. A kiállítókat értékes dijakkal jutalmazta a Faiuszöveiség, ennek eredményét azonban hivatalosan még nem publikálta. Délben 250 teritékes fársssebéd volt József kir. herceg tiszteletére, ulána a leventeünnepélyt nézte végig a kir. herceg s u ána utazott vissza a fővárosba. A kiállítás első napja élénk és mozgalmas volt, de a második nap, pünkösd hétfője, nagyban felül mutta az első nap forgalmát. Ezen a napon jött ugyanis Somlővásárhelyre a budapesti filléres gyorsvonat, amely 1500 embert hozott a Somló aljára. Ezen a délutánon annyi ember volt a hegyen, amennyit aligha látott még a jó öreg Somló. Turisták jókedvétől, társaságok kacagásától, nőiaazó tói, kurjongatástól volt hangos s hegy, borgözös a levegő. A filléres gyorsvonat, autóbuszok és más jármüvek utasai — közöttük, többszáz pápai — Iegderüsebb kedvben, fájó szívvel vettek búcsút a jó öreg tűzhányótól. A kiállüást — melynek harmadik napja aztán már jóvai csendesebb volt a két első napnál — kedden este zárult. A kiállítás megszervezése Schandl Károly dr. érdeme. A helyi bizottság mindent megtett a kiállítás sikeres eredménye érdekében. Antal Lajos tb. kanonok, mint kiállítási elnök minden percét a kiállításnak szentelte, tevékeny titkárai Ughy Albert tanító és Schlögl György káplán volt. A kiállítás megszervezésének részleteiben a Falu szövetség (titkára Wieser Béla volt) súlyos és boszszantó hibákat követett el, de szerencsére a Somló hegye paralizálta a bajokat és a Somló propagandáját mindenesetre elindította. Horváth Élők. Olvassa a Pápa ás flidákát!
