Pápa és Vidéke, 30. évfolyam 1-53. sz. (1933)

1933-06-04 / 23. szám

Pápa, 1933 máj

us 21., vasárnap, Ara 16 fillér. XXX. évfolyam, 21. szám« Politikai hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Tek. Nemzeti Múzeum Könyvtára VIII., Múzeum-körút. Budapest Felelőt szerkesztő: DR. NÉMETH ISTVÁN. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz: A kiadóhivatal, Fő-utca 12. Telefon 151. A Ker.-szoc. párttitkárság, Szentilonai-utca 12. Telefon-: 121, A Pax könyvkereskedés, Fő-utca 9. Telefon 171. A Ker. Nemzet Nyomdavállalat, Csáky-utca 21. Telefon: 157. szám A tűz éget és kerget. Dr. Magyarász Ferenc O. Ciszt. Schiller az ő Harangjában jótékonynak magasztalja a tűz hatalmát, ellenben Prohászka, a Szentlélek hárfája, a címben foglalt szavakban (A pünkösdi lélek. 0. m. XIX. k.) elég markánsul inkább a tűznek erős zakós és pusztító hatására mutat rá. Éget és kerget. Az égés fájdalma egyike a legnagyobbaknak, melyhez hozzáedződni, mellyel szinte tréfálkozni csak Szent Lőrinc vértanú hősi lelkülete tudott. És kerget a lángjával, a füstjével, a perzselő hőségével egyaránt. De ugyanaz a tűz, mely éget, tisztít is, és amidőn kerget, egyűttal fokozottabb tevékenységre is készteti, kényszeríti az embert. A nemes ércet kiolvasztja a kőzetből, a rozsdától megóv, a fertőző csirákat legbiztosabban pusztítja. Kerget, de nemcsak futásba, hanem munkára, védekezésre, az erők végső megfeszítésére is. Ily értelemben éget és kerget az a pünkösdi tűz is, amely lángra lobbantotta és újjáalakította az apostolok lelkét is. A pünkösdi lélek az Isten lelke volt, annak pedig nem telik kedve sem abban, hogy pusztítson, sem abban, hogy az embereket elriassza magától. De igenis megtisztította az apostolok lelkét minden tévedéstől, hogy tisztán lássák immár a megváltás fogalmát és a saját apostoli hivatásukat. Megtisztította őket az önzéstől, hogy többé ne a saját érvényesülésüket keressék a Megváltó oldalán, az ige szolgálatában. Megtisztította őket a hiúságtól, bogy ne azt latolgassák, hogy ki közöttük az előbbrevaló. Megtisztította őket az emberfélelemtől, mely miatt ímtalan elzárkóztak az emberek elől, a kishitöségtől, mely szüntelen kiütközött rajtuk, a gyávaságtól, mely bamis eskübe és Mesterének megtagadásába taszította fejüket. És megsokszorozta tetterejüket, valósággal kergette őket városról-városra, országból országba, egyik néptől a másikhoz, ősi kultúrákhoz, hogy abból kivegyék, ami jó, ami örök érvényű, ami Istentől ered és Istenhez vezet vissza, és az ősrengetegek barbáraihoz, hogy a lelkükbe plántálják mindazt a jót, szépet és nemeset, melyet a haldokló klasszicizmustól átmentettek az új, a szebb jövendőbe, a kereszténységbe. Kergette őket a tűz, hogy ne féljenek a római császárok vérengző irtóháborújától, sem a hamis tudomány támadásaitól, sem a belső szakadástól, sem a korszellem bomlasztó hatásától. Kergette őket a tűz és nem is hagyta őket nyugodni addig, míg e tűznek lángjaiban ki nem forrott az új világ, az új hit és erkölcs, az új tudomány és művészet, az új törvényhozás és új társadalmi rend. A tűz éget és kerget. Mibennünk maradék magyarokban is sok van még, aminek jobb volna elégnie, sok van, aminek viszont nem kellene lobogó lánggal égnie: sok önzés, sok gyűlölködés, sok bizalmatlanság, sok kényelemszeretet, sok szófiabeszéd. Égesse el ezeket a hibákat a pünkösdi láng, űzzön, serkentsen új, vállvetett, lankadatlan munkásságra, a test és lélek minden tehetségének végső erőfeszítésére az ő tüzének lobogása 1 Ne féljünk attól, hogy kevesen vagyunk; az apostolok, az igaziak, mindig kevesen voltak, de válogatottak voltak. Ne féljünk az egész világtól, mert ha nem remélhetünk tőle semmit sem, nem is érdemli meg, hogy féljünk tőle. A lelket ki ne oltsátok! kiáltja az apostol. (1. Thessz. 5, 19.). A pünkösdi tüzet, melynek oly szép lobogását láttuk a magyar keresztényszociálizmus mult vasárnapi jubiláris ünnepén is, szítsuk szent egyetértéssel, hadd égjen oltárainkon, hadd legyen serkentőnk a munkára, vezetőnk munkaközben, jutalmunk a becsületesen végzett munka után. Égess, kergess, pünkösdi tűz, ne hagyj nyugodni bennünket I Cserkészremények. Villámgyorsan halad az idő. Már csak két hónap van hátra s faltűnik előttünk a gödöllői cserkésztábor boldog országa. Már csak két hónap van hátra s örömmel élvezhetjük a gödöllői cserkészország kellemes cserkészéletét. Minél közelebb jön, minél kevesebb nap választ el tőle, annál nagyobb érdeklődéssel, annál nagyobb szeretettel várja mindenki. Epedve várják a szülők, kik legdrágább kincsüket, cserkészfiukat küldik oda. Epedve várják a cserkészfiúk, hisz ők már megtapasztalták, mily gondtalan örömet, mily romantikus életet jelent a cserkésztábor. Legszebb álmaik, legbúsabb ábrándjaik ott valósulhatnak meg. Feltűnik előttük a tábortűz titokzatos fénye. Felzsong lelkükben a tábori élet minden öröme, minden boldogsága, s mindezt fokozott mértékben várják a világtábortól. Mily sok külföldi jó barátot, mily sok élményt fognak szerezni az alait a két hét alatt. Új emberként, új fiúként fograk boldog szüleik szivére borúim. Ki a megmondhatója, mily méiységes vágyak, mily tiszta örömök forrnak abbin az ifjú cserkésszívben, ha Gödöllőre gondol. Nemcsak a cserkészszülök remélik a világtábortői gyermekük boldogságát, nemcsak a cserkészfiúk tekintenek feszült várakozással Gödöllő felé

y hanem láthatatlanul az épülő tábor felett lebeg minden igaz migyar szíve, minden igaz magyar lelke. A magyar cserkészet becsülettel megállta helyét a múltban s mindenki reméli, hogy cserkészeink a nemzet minden reményét éietté, hódító, imponáló életté fogják varázsolni a jövőben. Gödöllőn a msgyar feltámadás új reménysugarait látja a nemzet az ég felé törni. Mindenki reméli, hogy a külföldi cserkészek megtanulják majd a magyar földet, a magyar népet szeretni s ez az eredmény a magyar cserkészet történetének újabb dicsősége, jogos büszkesége lesz. Azonban nemcsak a magyar cserkészek tekintenek reménnyel a világjamboree elé. A cserkészet atyja, a világ főcserkésze, Baden- Po will azt mondotta a gödöllői cserkésztáborról : Az ebben az évben Magyarországon megtartandó Jamboree nagy sikernek Ígérkezik ... Jelentőségéhez mindnyájan hozzájárulhatunk azzal, hogy helyes cserkészszelíemet, sok jóindulatot és az együttműködés reánk eső részét visszük el a cserkésztelálkozóra. Ezeknek a mozzanatoknak bizonyára messzeható következményei lesznek abban az irányban, hogy a nemzetközi bejtársiasságot és barátságot minden országban elősegítse. A cserkészlord legutóbb is határozottan hirdette, hogy ő a nemzetközi béke, az egyetértés fölséges szimbólumának látja a gödöllői cserkészerszágof. Az akaratgyenge, tehetetlen hajóskapitány, a népszövetség vezetése alatt a népek hajója a gyűlölködés, az egyenetlenség, a megnemértés tengerén hánykolódik. Ebben a holt tengerben, mely életet, a nemzetek életét öli, a főcserkész egy kicsiny békeszigetet, g gödöllői cserkésztábort látja, hol magyar cserkésztük tartják a béke, a szeretet olajégát, hol magyar szentek oltára előtt, msgyar zászló árnyékában gyűlölködő nemzetek cserkészfiai szeretettel borulnak egymás szivére. A nemes lord bejelentette, hogy mindenképen el fog jönni Gödöllőre. A táborparancsnokság tervei szerint a világcserkészet királya a kormányzó vendége lesz. Nemes vendégünk látni fogja, hogy gondolata Gödöllőn testet fog ölteni, hisz a magyar vezetőség mindent elkövet, hogy Gödöllőn mindenki jól érezze magát, tekintet nélkül arra, hogy hazája politikailag barátunk vagy elSenségünk-e. Ugy látszik az amerikai cserkészek is a világcserkésztestvériséget akarják kidomborítani. Hatalmas színmű előadásra készülnek, melynek címe: „Hatalmasabb, mint a kard". Fölléptetik benne a legkülönbözőbb nemzetek fiait, megszemélyesítik magát a világfőcserkészt is. Sőt van egy egészen merész tervük is, mely szerint Gödöllőn Baden-Powell maga vállalna szerepet. A színdarab a testvériséget hirdeti. Sipiczkynél jó magyaros konyha, kitűnő italok. (PÁPA

y FŐ-TÉR 27. SZÁM.) Szolid árak! Elsőrendű szobák! R szobák vízvezetékkel ellátva! 14

0