Pápa és Vidéke, 30. évfolyam 1-53. sz. (1933)
1933-05-28 / 22. szám
Pápa, 1933 március 19., vasárnap, Ára 16 fillér. XXX , évfoly stf n, 21. s *gr * Tek. Nemzeti Múzeum Könyvtára VIII., Múzeum-körút. Budapest p- — sgjelenik minden vasárna Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 16 fillér. Hirdetések miliBéteres díjszabás szerint: hasábmiiiméter a hirdetések kőzött 4 fillér, a szöveg köaött 5 fillér. Felelős szerkesztő: DR. NÉMETH ISTVÁN. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz : A kiadóhivatal, Fő-utca 12. Telefon 151. A Ker.-szoc. párttitkárság, Szeníilonai-utca 12. Telefon: 121. A Pax könyvkereskedés, Fő-utca 9. Telefon 171. A Ker. Nemzet Nyomdavállalat, Csáky-utca 2í. Telefon: 157. szám Bizalom! Gondolatok a magyar keresztényszocializmus 30 éves jubileumának ünnepén. IRTA: DR. MAGYARÁSZ FERENC O. Oszt. Harminc év: egy emberöltő. Egy fordulat sem az Idő rokkáján, de nekünk földi vándoroknak az élet fonala. Egy vízcsepp az örökkévalóság tengerében, de ebben az egyetlen cseppben nyüzsög a mi egész étetünk: Harminc év: nagyjában nem sok az emberek életében sem, hiszen országokról és népekről nem is szólva, hány kisebb méretű emberi intézmény, társulat, egyesület, kulturális alapítás vagy gazdasági érdekszövetkezet tekinthet vissza kétszeres vagy többszörös múltra 1 De a magyar keresztény szocializmusnak, és pedig úgyis, mint politikai pártnak, úgyis, mint világnézeti és elvi alapon álló egyesülésnek harmincéves jubileumán nem azt a vlizonylag rövid multat magát, hanem azokat az eszméket, azokat az igazságokat, azokat a küzdelmeket, azokat a sikereket, tehát azt sz erkölcsi erőt kell tekintenünk, melyek a magyar keresztényszocializmusnak létjogosultságát bizonyítják, jövendőjét biztosítják és dicsőségét alkotják. Mert soha ne felejtsük, és kivált a jubileumi ünnep ihletében újra meg újra forgassuk elménkben azt az emberfölötti küzdelmet, szt az eszmei világháborút, melyet ennek a szervezetnek a politikában, a társadalmi téren, a közös és egyéni gazdaságban, a gyárakban és a mezőgazdaságban, a városban és faluhelyt meg kellett vívnia, míg mai érvényesülését a szó teljes értelmében kiverekedheíte magának. S ha elfogulatlan szemmel és őszinte lélekkel nézünk vissza erre a múltra, szinte magától kínálkozik föl a kérdés: vájjon mi volt a keresztényszocializmusnak legnagyobb küzdelme és legfényesebb győzelme Magyarországon ? Mi volt az ő legnagyobb ellensége? A bizalmatlanság. Ne csodáljuk, ha az a párt, melyet a keresztényszocidlizmustól a világnézetnek s a taktikának egész világa választott el, engesztelhetetlen gyűlölettel üldözte a keresztényszociálizmust. Ne ütközzünk meg azon, ha ez a gyűlölet a félrevezetett munkástest v érek körében kenyárharccá, életrehalálra menő Irtőbáborúvá fajult Ne panaszoljuk föl, hogy kormánykörökben eleinte lekicsinyelték a számbelileg még meg nem erősödött, egyéni összeállításában még ki nem forrt és ki nem kristályosodott pártot, de utóbb sem ismerték föl jelentőségét, melyet pedig vezetősége biztosított számára. De van egy pont, ahonnan a magyar keresztényszocializmus három é vtizedes múltjára visszapillantva csodálkoznunk kell azon a bizalmatlanságon, mellyel még a vezető keresztény politikai és társadalmi körök is hosszú időn keresztül nézték a magyar keresztényszocializmust. Csak a szocializmust látták benne, nem egyúttal a kereszténységet. De a szocializmust is félreértették, benne kelleiénél többen cssk bomlasztó, pusziítő, tekintélytipró, lázító, trónt döntögető, magántulajdont támadó, nemzeti hagyományokat és társadalmi intézményeket megtagadó, egyszóval amo lyan demagóg-féle elemet láttak, melyet a sajtéban kár támogatni, a közéletben pedig veszedelmes volna fegyvertársul fogadni. Hogy a szocializmus nem demagógia, hogy még csak nem is egyetlen osztálynak, a munkásságnak kizárólagos és kisajátított politikai elve, hogy nem a msgánvagyonnak, hanem csak a kapitalizmus túltengésének ellensége, hogy vezérelvül az összes társadalmi rétegeknek békés, egyetértő, kölcsönös boldogulásáért küzd és minden célját hármas alapon, t. i. valláserkölcsi, magyar nemzeti és törvényes alapon kívánja kiküldeni: ez a bizalom a harmincéves múltnak gyümölcse és dicsősége. Bizalom! A társadalom szegényei látják, hogy a keresztényszocialista mozgalom nem ver éket a társadalmi osztályok közé, nem dobálódzik szikrázó tűzesővákks! a lőporos hordó tetejéről és ami a fő, nem nézi fejőstehénnek az ő követőinek meggyőződését. Bizalom 1 A társtdalom többi osztályát az országos nagy gazdasági válság ré gen és nyomatékosan megoktatta hogy a magyar keresztényszccializ mus nem akna a társadalom, mm zet, vallás é* törvényes rend bástya jának fölrobbantására, hanem ellen kezőleg, ezekrek a més hetetlen ja vaknak bástyája a bárhonnan jövő támadás ellen. Bizalom! Ma már nem látnak a keresztényszocialistákban lázító agitátorokat, hanem olyan egyéniségeket, kiknek erkölcsi sérthetetlensége, integritása, műveltsége és lelkesedése a keresztény meggyőződés tüzében izzítva, magának a mozgalomnak súlyát, tekintélyét emeli. Bizalom! Di bízzatok ti is mindnyájan, kik a magyar keresztényszocializmusnak pionírjai, harcosai, közkatonái és vezérei voltatok és vagytok! Bízzatok először is magatokban, saját erőtökben, eiveíek győzedelmáben, kővetőitek hüségábin, vezéreitek bölcseségében és az egész magyar nemzet rokonszenvében. Bizalom! És bízzunk mindnyájan, kicsinyek és nagyok, itteniek és távoliak, keresztények és magyarok a jó Isíen segedelmében, aki miként a múltban nem engedte a magyar keresztényszccláüsía zászlót ellenségeinek prédájául esni, úgy ezentúl is a mozgalmat egy szebb magyar jövendő eszközéül választja és megáldja! Olvassa a „PÁPA ÉS VIDÉKEM A hót eseményei. idebass. Ernszt Sándor v. népjóléti miniszter nagyon éleshangú beszédet mondott a ker. szoc. 30 éves jubileum záróülésén. Szerinte újabban agy párt elfoglalja az államot és azonosítja magát az állammal, pedig az állam mindenkié. Jogunk van szervezkedni a kenyér miatt, mert a kis darab kenyerei igazságosan kell felosztani. A beszéd a kormánypárti körökben érthető feltűnést keltett. A képviselőház megkezdte a jövöévi költségvetés részletes tárgyalását. A vita folyamán több legitimista képviselő a királykérdéssel foglalkozott részletesen és éles hangon bírálták a minisztere hőknek e kérdésben elhangzott nyilatkozatait. Gömbös miniszterelnök Bécsben töltötte a vasárnapot, shol Doiífuss kancellárral tárgyalt a msgyar-oszírák kereskedelmi szerződésről. A lapok érdekes magyarázatot adtak Gömbös bécsi útjának. Állítólag a restauráció kérdésével volt az út összefüggésben. Később ezi a hirt erélyesen clfoita különösen a kormánypárti félhivatalos és hivatkozott Gömbősnek a képviselőházban elhangzott beszédére, melyben a királykérdés tárgyalását nem tartja aktuálisnak. Bleyer Jakab egyetsmi tanár és képviselő, aki a kisebbségi kérdésben általános felzúdulást kellő beszédet mondott, sz ifjúsági egyesületek erélyes felíépéaére beszüntette előadásait az egyetemen. Külföldön. Békét kötött Európa. Rómában nagyszabású tárgyalások folynak Mussolini és Gönng német miniszter között, melynek folyamán Németország elvben lemondott as Anschlussről, s igy a nagyhatalmak idegessége lecsillapodott. Küszöbön van ennek hatása alatt a négyhatalmi egyezmény megkötése is, mely a londoni leszerelési konferencián perfektuálódna. Európa békét kői újabb 10 évre. Revizió nélkül ez a békekötés csak annyit ér mint a trianoni, azaz semmit. Sipiczkynél jó magyaros konyha, kitűnő italok. (PÁPAf FŐ-TÉR 27. SZÁM.) Szolid árak! Elsőrendű szobák! R szobák vízvezetékkel ellátva!
