Pápa és Vidéke, 29. évfolyam 1-52. sz. (1932)

1932-04-24 / 17. szám

Pa pa és Vidéke 2 1932 április 24 1 Football labdák, ( 1 3 flresszek, belsők és egyéb felszerelések FJ. STERN LIPÓT Pápa, Kossuth-utca 13., cégnél kaphatók. Haitin« kakaó a MEINL-cég kitűnő gyárt­mánya, olcsó, amellett kiváló tápszer betegek, lábbadozób, öregek, szoptatós anyák részére. A legfinomabb kakaónak valódi malátával való benső vegyüléke. 7* kg. ára 75 fillér. Minden Meinl-üzletben kapható. 2C6 Fióküzlet: pápa, Kossuth-utca 20. Telefou : 82. szám. 105 •8B •••••••BIBfflBIEr Videant consules ... Poliilkai tanulmány. Irta: dr. Magyarász Ferenc 0. Cist. (Második közlemény.) I. A viszonyok. Kétségtelen, hogy a politika mindig bizonyos adott helyzethez igszodik; viszont maga is teremt helyzetet és ebben az oksági láncolatban, ebben a körforgásban, hogy ne mondjam : circulus vitiosusban találjuk mind azokat az együtthatókat, melyeket egybefoglalva politikának nevezünk. Ilyen együtthatók a béke és a há­ború, a nemzetközi kereskedelmi érintkezés, a kultúrális és szociális kérdések, a gazdasági helyzet, a fe­lekezetek és nemzetiségek együttélése, a közéleti rend és fegyelem, az élei és vagyonbiztonság, a közegészség­ügy, a pénzügyi politika, a közjóiéti intézmények, a vám stb., stb. Mindeme tényezők között vannak olyanok, melyek vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon távolról függnek saját akaratunktól, melyeken tehát mi vagy egyáltalán nem tudunk vál­toztatni, vagy csak nagynehezen, közvetve és kerülő utakon. Egy nagy szárazság-okozta gazdasági depresz­szió például, vagy egy szomszédos államnak ránk nézve káros vámpoli­tikája olyan viszonyokat teremt, me­lyeket sem elő nem idézhítünk, sem hirtelenében ír eg nem változtatha tunk. De talán éppen ezek a rajtunk kivül álló viszonyok, ezek a távolabbi tényezők azok, amelyektői leginkább függ a politikai helyzet kifelé is, be­felé is; azért tárgyalom először a politikai viszonyokat, értve alattuk a föntebb fölsorolt sokféle tényezőnek Ös82eségét; tárgyalom pedig őket mind nemzetközi, mind hazai vonat­kozásaikban. 1. A nemzetközi politikában tagad­hatatlanul nagy újdonság a Nép­szövetség. Hogy a célja jó, az két ségtelen Hogy nem igen vált be, az is bizonyos. Hiányzik a pallosjoga, a büntető szankciója. Nem tud ér vényt szerezni tu ajdon tekintélyének. Nincs több hatalma mint a recege­piskolti hadastyán egyletnek, mely ha kizár is valakit tagjai so ából, attól az még lehet hosszú életö a földön és boldog a másvilágon. Törvény­hozó hatalom végrehajtó hatalom nélkül, szerződés, melynek betartá sára nem lehet kényszeríteni a szer­ződő feleket, apellálás a kölcsönös engedékenységre és megértésre ak­kor, mikor már szóinak az ultima ratio hangszerei, az ágyuk: lehet ideális elgondolás, lehet szép terv, lehet politikai álom, de valóságnak nagyon gyönge, eredménynek nagyon kétes, békemunkának nagyon csonka, mindenekfölött pedig a béke védő­bástyájának nagyon düledékeny, a farkas és bárány játékának pedig nagyon költséges írott malaszt: ez a Népszövetség. Egészen szerényen bátorkodom kérdeni: a népszövetségi bizottság állította e meg a Japán kinai hábo rut, vagy Japánnak pénzügyi nehéz­ségei ? Mig japán győzte pénzzel véres demarsát, mig azt hitte, hogy csakugyan elég lesz egy demars és Kina meghódol: addig a Népszövet­séget annyiba sem vette, mint egy városligeti hólyagot. Mikor aztán látta, hogy a szőlő savanyú, akkor bejelentette, hogy hajlandó tárgyalni, mert „célját elérte 8. S a Népszövet­ség szépen statisztált ehhez a köny­nyen tragédiává fajú ható komédiá­hoz. De még szerényebben kérdezem, hogy az erdélyi magyar birtokok ki sajátításának jóvátétele fejében a min­denükből kiforgatott magyar birtoko­sok javára mit tudott eddig kierő­szakolni a Népszövetség Romániától ? Azt kelljen talán eredménynek el­könyvelnünk, hogy egy pénzalapot szerveztek, amelyben Románia jóvá­tételi kötelessége a mi háborús tar­tozásunk javára könyvehetnék el? Szép játékszer a Népszövetség, igazi francia baba, hol kinyitja a szemét, hol becsukja — de ha a belsejét kutatjuk, vége az illúziónak. Pedig „a politika az exigenciák tu­dománya", nem pedig az iluzióké. Ilyen illúzió a leszerelésii kon­ferencia is. Nem mondom azt, hogy valaha, évszázadok multán, nem jut el az emberiség oda, ahova az ember máris eljutott: hogy a háború nemcsak át­kos, de fölösleges is. Ma sajnos még nem tartunk ottan és minden nagy­hangú leszerelési konferenciát szem­fényvesztésnek, farizeus álnokságnak kell neveznünk. Majd ha az angol Dreadnoughtok szárított birkahúst fognak szállítani, majd ha a francia Schneider Creusot-művek nem hadi repülőgépeket, hanem kerti hinta­székeket fognak gyártani, majd ha a pilseni Skoda-cég fölszámol és Kruppék Essenben „Made in Ger­many" jelzéssel öngyújtókat hoznak forgalomba: akkor beszéljünk le­szerelésről. Addig azonban egészen más nyelven beszélnek a leszerelő hatalmak: a gáztámadások nyelvén, a hadi légi flotta nyelvén, a bacilus­háború nyelvén, a riffinált erő és a határtalan tömegmészárlás nyelvén. Egy másik nemzetközi politikai torzszülött, a Páneurópa, az Európai Egyesült Államok. Nem tudom el hinni, hogy Briand maga komolyan hitt volna benne. Csak III. Napoleon császárt utánozta vele, akinek min­dig volt egy kis háborúja avégre, hogy eltere'je népe figyelmét saját trónrajutásárak kissé kétes jogcíme felől és levezető csatornát találjon a csapongó forradalmi kedv számára: egy kis algíri háború, egy kis pie­monti beavatkozás, egy kis tonkingi gyarmatosítás, egy kis krimi expedí­ció, egy kis mexikói császárkoroná­zás, egy kis porosz háború, melyben otthagyta a fogát. (II a perdu ses denst = Sédan.) Briandnak is szük­sége volt egy kis politikát szórakoz­tatásra, hisz otthon zuhanást zuhant a frank és a német-osztrák Anschluss is fenyegetett. Hogy maga a béke­védő Népszövetség is mennyire nem vette komolyan Briand tervét, mutatja, hogy kiadták azt „tanulmányozás vé­gett" egy nyolcas bizottságnak, mely még mostan is tanulmányozza s úgy látszik, az emberi kor legvégső ha­táráig gsm készül el jelentésével. Pedig az Anschluss olyan leányzó, aki csak szunnyad, de nem halt meg. A megnyomorított Ausztria nem élet­képes, caak tengődik, csak hitelezői­nek kegyelméből él s maga sem tudja, hogy ipari állam e, vagy őstermelő. Ha ipari, akkor méltán sirathatja a cseh iparvidéket, a bu­kovinai petróleumforrásokat, az ad­riai tengeri hajózást; ha őstermelő, akkor meg az a baja, hogy egyrészt nem tudja ellátni saját fővárosát és alpesi tartományai', másrészt meg ipari cikkeinek piscát igen szűkre szabta az utódállamok vámpolitikája, melyre Ausztria kénytelen retorziós mezőgazdasági vámokkai és beviteii tilalmakkal felelni — a maga és szom­szédainak kárára. Ausztriának csak két menedéke van: vagy Német­országhoz csatlakozik, vagy valami gazdaságpolitikai (s talán államjogi) kapcsolatot keres szomszédaival, köz­tük velünk is: mindmegannyi nyilt kérdés, mely a levegőben lóg, me­lyet előbb utóbb meg kell oldani — akár tetszik a franciáknak vagy Benes­nek, akár nem. És hogy Hitler vi­tássá tudta tenni Hindenburgnak legendás népszerfiségét, ez is egy politikai tünet, mely több a kortes­élet hullámzásánál. A nemzetközi politika koncertjébe belerikoit aztán Oroszország is, ta­gadva mindent, mit a Nyugat hisz, rombolva mindent, mit századok ala­pítottak és őriztek, hadat izenve min­denkinek, megcsalva mindenkit, aki elég oktalan, hogy vele szóba álljon« Nem teljes ugyan a kép, de az apróbb, lényegtelenebb ecsetvonások nélkül is nagyjából ez a világpoliti­kai helyzet, melyhez akarva nem akarva simulnia kell a mi politikai életűnknek és berendezkedésünknek is, hisz az államok s?m egyedek, azok is száz meg ezeifé eképpen vannak egymásra u'alva. HÍREK. ••• Új hadbíró. Dr. Süle Pál pécsi hadbíró jelűit, Süle Gábor testneve­lési íanár fia, a minap kiváló ered­ménnyel tetfe le a hadbírói vizsgát. Gratulálunk! Zenei hír. Örömmel regisztráljuk, hogy városunk szülötte, Szabóné Cziller Edit budapesti énekművésznő nagy sikerrel szerepelt ápr. 9-én a budapesti volt 32. házi ezred nagy estéiyén, ápr. 19-én pedig az új budapesti ref. egyház által rendezett estétyen, melyeken rajta kivül a leg­első pesti zeneművészek léptek fel. Átfogó, nagy művészi sikert aratott ragyogóan kultúrált énekszámaival, 8 kiemelkedő szereplését a fővárosi lapok és zenekrítikusok nagy elisme­réssel fogadták. A pápai Ipartestület közgyű­lését, amelyet már ismertetett ok miatt a minap félbeszakítottak, való­színűleg május 1-én folytatják. A közgyűlés iránt igen nagy érdeklő­dés nyilvánul meg nemcsak az ipa­rosság, de egyéb társadalmi rétegek részéről is A várkert megnyitása. A vár­kertet május 1-én nyitja meg az Esterházy uradalom vezetősége, amely értesülésünk szerint az idén foko­zottabb figyelemmel kíván őrkődní a park védelmére alkotott rendsza bályok tiszteletbentartásán. Vizfogás a Tapolcán. A Ta­polca medrének tisztogatása az idén is pünkösd hetében lesz. A vizet május 14-én este 6 órakor fogják e! és egy hét múlva, 21 én engedik vissza medrébe. A pápai Önk. Mentőegyesfilet máj. 8-án d. e. 11 órakor a város­háza kis tanácstermében tartja II. évi rendes közgyűlését, melyre az egye­sület iránt érdeklődő közönséget tisz­telettel meghívja az Elnökség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom