Pápa és Vidéke, 29. évfolyam 1-52. sz. (1932)

1932-04-03 / 14. szám

1932 április 3 5 Pápa és Vidéke Egyenrangú ellenfelek, szerencsés győzelem. Matics kabaréi zerűen bíráskodott. A Ny. L. A. Sz. L osztályának bajnok tabellája az 1931—32. évben. 4S A csapat Jr neve V • X 1 ETO 2 TSC 3 SVSE 4 II. ker. SC 5 DAC 6 SFC 1900 7 DVE 8 Sz. Vasutas 9 Kinizsi 10 TAC 11 VTC —• .2 | H 2 S 6

0 £ 22, O D aj ti •*t -t-t o 13 11 14 10 14 14 12 13 12 11 11 13 11 45 co o o -a > < - 50 2 48 42 27 23 26 23 27 7 13 9 22 7 16 o 42 o. e ea O X. 0u 16 24 23 22 31 17 39 14 24 13 31 10 30 10 25 8 24 7 46 7 28 6 A másodosztály szombathelyi csoportjában nem volt az ünnepek alatt mérkőzés. Vasárnapi program: Kinizsi— VTC Pápán, TIAC—Perutz Tapolcán és Körmend—Testvériség Körmenden. Fel a VTC ellen 1 Egy pillantás a bajnoki táblázatra és minden pápai sportember tudja, hogy mit jelent a veszprémiek elleni vasárnapi csata. Ha a remény tüzét akarjuk táplálni szivünkben, feltétlenül két vállra kell ;kényszerítenünk a lelkesedésről hires iveszprémi csapatot. Lelkesedéssel szemben lelkesedés (és természetesen nem utolsó sorban tudás) a legjobb orvosság. Ez hassa át a játékosokat, amikor a labdát kergetik az ellenfél hálója felé és ez a tudat hassa át a nézőtér remélhetőleg nagyszámú kö zönségét is, amikor góllövésre kergeti hangos szóval kedvenceit. Legyen ott mindenki, aki szereti a Kinizsit és kiáltsa a fiúk fűiébe a Jeltétlen győzelembe vetett hittel, az ei8ö perctől az uto'sMg: „Huj, huj, hajrá! Tempó, Kinizsii" Tennisz. A Pápai Sport Egyesü let tennisz-szakosztálya ápr. 10 én <L u. 4 órakor saját klubházának nagytermében szakosztályi ülést tart. A szakosztály vezetősége felkéri az egyesület azon tagjait, akik az idei évben tenniszezni óhajtanak, hogy a csoport és időbeosztás végeit feltétlenül megjelenni szíveskedjenek. TakarmányoK silózása, Már régen foglalkoztatja a gazdatársadalmat az a probléma, hogy a kedvező tavaszi időjárás mellett nagy mennyiségben összegyűlt, vagy az esős időjárás miatt a betakarítás nehézségeinek kitett, könnyen romló zöldtakarmány tömegeket (biborhere, lóhere, csalamádé, lucerna) nagyobb veszteség nélkül konzerválni és megőrizni képesek legyenek. A nálunk uralkodó aránytalan csapadékeloszlás, a búja májusi vegetációra átmenet nélkül beköszöntő forró nyári napsugár leperzseli, táp értékében szegényebbé leszi a mezőgazdaság reménykedő flóráját. A csökkent takarmánymennyiség káros következményei a téli hónapokban 'éreztetik legjobban hatásukat. -Szűkségünk van tehát arra, hogy a nyár eleji zöld, a nyár és ősz folyamán termelt könnyen romló és elértéktelenedő egyéb takarmányokat megfelelő módon elvermelve, állatainkat a takarmányozás legnehezebb idején, a téli hónapokon, könnyen emészthető, ízletes takarmánnyal elláthassuk. A takarmányok tárolása, egyben konzerválása silókban (tégla, betonvermekben) történik. A silózás célja : fülksztéssel, savanyítással egyrészt a könnyen romló takarmányokat konzerválni, másrészt a rostos, csak izeket adó szárrészeket megtépve, és megpuhítva emészthetővé tenni. Az erjesztéssel való konzerválás lényege, hogy a silóba rakott takarmány erjedésekor — baktériumok működésére — szerves savak keletkeznek, melyek elterjedve, anyagcsere termékeikkel a takarmánytőmeg további bomlását megakadályozzák és a takarmányozás számára értékes tápalkotórészeket (nyers fehérjék) nagyobbméivü veszteség nélkül, tet szésszerinti időre konzerválják. Kétféle erjesztési eljárást ismerünk, úgymint meleg és hidegerjesztést. 1. Melegerjesztésnél a silózás menete a következő : a keiiöen felaprózott, tép itt takarmányt 1—3 nspi időközökben 1 2—5 m magas réte gekben lazán rakjuk a silóba. A vékony szálakra tépett takarmányrélegek között levő levegőben lehetővé tesszük a növényi sejtek további légzését. A légzés, mint oxidációs folyamat, hőtermeléssel jár, ez esetben pedig kis helyen sok növényi sejt van öaszez.úfolva, minek következtében a takarmánytömeg gyorsan felmelegszik. Ha a takarmányréíeg a kívánt 50 C° körüli hőmérsékletre filmelege dett, taposással, döngöléssel kiszorítjuk belőle a levegőt, ezzel meggátoljuk további, már káros felmelegedését, egyben eihalt növényi sejtek között alkalmas táptalajt létesítünk a tejsavbaktériumok elszaporodására. A tejsavbaktériumoknak könnyen old ható szénhidrátokra (cukorra) van szükségük. A silózás sikere nagyrészt a silózandó takarmányban lévő elégséges cukortartalomtól függ. Fiatal, zöld növények silózásánál a takarmánytömegböl kiszivárgó sejtnedv elegendő cukrot tartalmaz. Idősebb és

t esők által ki'ugozott növények silózásánál célszerű lesz 1—2 százalék melaszt is hozzáadni kétszeres mennyiségű forró vizben oldva. Szárazabb takarmányok füilesztésénél, a léképzödés előmozdítására jő ha tással van a rétegenként adott 01 százalékos sóoldat, minden 100 kg takarmányra 15—30 liter sósvizet számítva. Silózás előtt a zöldtakarmányokat előzetesen fonnyasztanunk kell. 2 Hidegerjesztésnél a silózás menete nagyban megegyezik a melegerjesztésével. A tépett takarmány silóba való rakását, mig a siló meg nem telik, de naponta legalább 25—3 m magas takarmányréteget rakva, megszakítás nélkül folytathatjuk. Fontos, hogy a berakás alatt a siózandó takarmányt, különösen a széleken, állandóan tapossuk, döngöljük. Az erjesztés sikerére ennél is a takarmányban levő elegendő cukortartalom lesz befolyással. Ha cukorpótlásról van szó, ugyanúgy járunk el, mint a rmlegerjesztésnéi, Előnye a hidegerjesztési eljárásnak, hogy az időjárás viszontagságainak nem vagyunk annyira kitéve Fagyott, deres, esőtől ázott, yagy frissen lekaszált, felaprózott zöldtakarmányokat azonnal silóba rakhatjuk. Gondoskodnunk kell gyors léképződésről (sósviz adagolásával), ami szintén nagv mértékben hozzájárul a savanyítás sikeréhez. A megtelt siló tetejére 20—30 cm vastagon polyvaréteget, majd erre, egymáshoz jól illeszlett deszkákat, a fedődeszkákra padig vagy sulykolókat (kő, tégla stb.) vagy 30—40 cm vastag földréteget teszünk. Öt hat hát szükséges ahhoz, hogy a silóba rakott takarmány (silage!) kellően megsavanyodjon és állata nkkal etethető legyen. Siló építésével ugyanazon területen, a takarmány termő területek megnagyobbítása nélkü/, nagyobb állatlétszámot taríhaíunk. Nagyobb állatlétszám mellett több ist illótrágyát, több trágyával gazdagabb terméseket várhatunk. A silóépítás költségeit az így közvetve hozott haszon könnyen megtérítheti L. Hajsö Gyula. Pápa megyei város polgármesterétől. 34. kgysz. 1722/1932. iktsz. Árlejtési feltételek a Pápa megyei város tulajdonát képező ház- és földingatlanok nyilvános eladásához. 1. Pápa megyei város a tulajdonát képező következő ingatlanokat, éspedig : a) a Jókai-utca 11. ö. i. számú házbirtokát 191.969 P leltári becsértékben ; b) a Török Bálint utca 16. ö. i. számú házbirtokát 83.000 P leltári becsértékben; c) a Csatorna-utca 13. ö. i. számú házbirtokát 15.000 P leltári becsértékben; d) a Vörösmarty-utca 12., 14., 16., 18., 25., 27., 29., 31. ö. i. számú házbirtokait házanként 22.000=22.000 P, összesen 176.000 P leltári becsértékben; e) a Teleki-utca 7., 9., 11., 13., 15. ö. i. számú házbirtokait házanként 10.500—10.500 P, összesen 52.500 P leltári becsértékben ; f) 341 m. hold 1110 négyszögöl kiterjedésű, úgynevezett antalházapusztai szántó-, rét- és kertbirtokát a rajta levő lakó- és gazdasági épületekkel (a bérlőnek is vannak épületei, amelyek eladás tárgyát jelenleg nem képezik) 272.200 P leltári becs értékben; g) 4 drb. házhely, a Szladik- és Rohonczy-utca sarkán 1955/1—4. , hrsz. alatt egyenként cca 185 négyszögöl területtel, egyenként 1500— 1500 P, összesen 6000 P leltári becsértékben nyilvános árlejtés útján eladás alá bocsájtja. 2. Kikiáltási árakul szolgálnak az 1. pontban megjelölt leltári becsértékek, amelyek irányárakat képeznek. 3. Vételi ajánlatok az eladás alá bocsájtott ingatlanok bármelyikére, akár egy ingatlanra külön, akár több ingatlanra együttesen is tehetők^ utóbbi esetben azonban az egyes ingatlanokért ajánlott vételárak az ajánlatban külön külön kitüntetendők. 4. Az árúba bocsájtás a jelenlegi bérleti és haszonbérleti * viszonyok sérelme nélkül történik. 5. A jelenlegi bérek és haszonbérek összege tekintetében a hivatalos órák alatt a városi számvevőségnél nyerhető hiteles felvilágosítás. 6. Úgy a ház, mint pedig a földingatlanok olyan állapotban képezik az árúba bocsájtás tárgyát, aminőben jelenleg vannak, illetve az adásvételi szerződés megkötése idejében lesznek. Esetleg a bérlők, vagy haszonbérlők, vagy más harmadik személyek tulajdonát képező, s a tartozékok fogalma alá eshető felszerelések, berendezések (kályhák, tűzhelyek, világítás berendezések, felülépítmények, sertés ólak stb.) az árúba bocsájtás és eladás tárgyait nem képezik. 7. A vételi ajánlatok arany pengőben teendők meg. Az ajánlott vételár az ajánlat jogerős jóváhagyása közlésétől vett értesítés után 15 nap alatt a városi pénztárba készpénzben befizetendő a bánatbénz betudásával. 8. A megvett ingatlan jogi birtokába nyertes ajánlattevők a vételár teljes befizetésének napján lépnek és azon időponttól kezdődőleg illetik meg őket az ingatlan összes hasznai és viselendők általuk összes közterhei. 9. Az árúba bocsájtott ingatlanok tehermentességéért a város szavatosságot vállal, s ha volnának esetleg terhek bekebelezve, ezeknek kitörlési költségei a várost terhelik. 10. Ajánlattevők tartoznak az általuk ajánlott vételár 10 százalékának megfelelő bánatpénzt ajánlatuk benyújtása alkalmával a város házi pénztárába befizetni és az erről kapott elismervényt ajánlatukhoz csatolni, a bánatpénz óvadékképes takarékbetét is lehet. A nyertes ajánlattevők ezen bánatpénze a vételárba be fog számíttatni, azon ajánlattevők bánatpénzei pedig, akiknek ajánlata el nem fogadtatott, részükre nyomban vissza fog utaltatni. A bánatpénzek után a város kamatot nem térit meg. 11. Az ajánlattevők ajánlatukkal a városi képviselőtestület döntéséig, illetve jogerős jóváhagyásáig lekötve maradnak. 12. A városi képviselőtestület a beadott ajántatok felett teljesen szabadon határoz. Jogában áll az is,