Pápa és Vidéke, 29. évfolyam 1-52. sz. (1932)

1932-03-27 / 13. szám

Pápa és Vidéke 2 1932 március 27 Megtakarítja a postaköltséget, ha nálam fizet eiő a „TÜNDÉRUJJAK"-». mert megkapja az ajándék szőnyeget a hozzávaló összes gyapjúval együtt költségmentesen. Mivel az ajándékok az előfizetés sorrendjében kerülnek forgalomba, ajánlatos minél előbb el5jegyeztetni. IFJ. STERN LIPÓT Pápa. Kossuth Líjos-utea 13. 3 Fontos! Minden előfizetőnket bebiztosítjuk az Anker Biztosító Rt-nál 1 évig 100 pengőre. szolgabirójához intézett, s amelyet általános vonatkozásánál fogva, mi is leközlünk azon meggyőződésünkben, hogy ezzel mi is hozzájáru'unk a bajok orvoslásához, ami nem fog elmaradni főleg akkor, hi pápa vidéki papság állásfoglalását magukévá teszik vallásos, társadalmi és hazafias egyesületeink, s hasonló akcióra szánják rá magukat. Abban sem lehet kétségünk, hogy mindenki, aki a memorandum szövegét olvasni fogja, azzal a nemzeíszerelő, lelki, szociális és humánus érzéssel fogadja azt, mely abban a pápa-vidéki papságot vezette és eltöltötte. Tek. Főszolgabíró Úr! A pápai járás papjai azon kérést intézik Tek. Főszolgabíró Úrhoz, szíveskednék hivatali hatalmával és minden törvényes eszközzel odahatni, hogy a járás területén saj nálatosan és bo'rányosan elharapódzott, szinte epidémiaszerűm elharapódzott vasárnapi és ünnepi munka és munkáltatás megszűnjön és ezen napok meghagyassanak annak, aminek azokat isteni és emberi törvények rendelik. Rámutatunk itt Angliának, e vezető világhatalomnak példájára, ahol a vasárnapok annyira meghagyatnak bölcs rendeltetésüknek, hogy e megható ténynek bizonyára nem kis része van abban, hogy Anglián Isten áldása van. Viszont az is igaz, hogy a nyomorhoz két biztos út vezet, az ünnepnapok megszentségtelenííése és a lopás. Honalapító bölcs és szent királyunk, Szent István, ennek íuda tában hozott oly szigorú rendelkezéseket az ünnepnapok kapzsiság szülte meggyalázása ellen. Velünk is volt a Mindenható, míg törvényeit respektáltuk; viszont oly mértékben nehezedett meg az idők járása felettünk és lett nehézzé a magyar sors, amily mértékben a liberalizmus lázbetegsége lazává tette népűnk val lási lelkiismeretét, valahányszor látta, hogy a bölcs törvényeket nem szentistváni kemény kezek őrzik. A vasárnapi és ünnepi munka ellopása e napnak Istentől, istentelenség, pogányságb3 visszasűiyedése a magyarnak, s e bűn Isten átkát hozza le népünk munkájára — áldás helyett. Mert például a járásunkat sújtó sok és katasztrófális tűzeset, jégverés, aszály, szárazság és terméketlenség csak nem tekinthető Isten áldásának? Ellenkezőleg. Küiön fel kell emeini hazafias és lelkipásztori szavunkat a mai bolseviki miazmás atmoszférában a gazdasági cselédek, munkások és egyéb alkalmazottak embertelen és jogtalan kihasználása ellen, mellyel a telhetetlenség és jóllakni sohasem tudó kapzsiság őket hálenvégig hajtva, vasárnapot és ünnepet sem hágy nekik, temp'omtól, vallástól, Istentől elszakbja, elidegeníti őket úgy, hogy számtalan cselédember csak karácsonykor és húsvétkor látja a templom belsejét és még ez a jobbik eset, de igen sok már akkor sem jön templomba ha jöhetne, mert ki van Irtva belőle minden vallásosság; a pogány kapzsiságnak sikerült a íemp!ombajárá8rő), általában a vallás gyakorlásáról és megtartásáról leszoktatni őket. Gyakori a panasz a cselédek és ! munkások dúrvasága, lelkiismeretlensége és megbízhatatlansága miatt (fizetett ellenség), de csoda e, ha ilyen az a társadalmi osztály, mely inkább igavonó baromként kezeltetik létminimum-fizető gazdáitól, elzárva szinte hermetikusan attól a lehetőségtől, hogy az Egyház kezelhesse őket, taniihassa, kultiválhassa, nemesíthesse, vigasztalhassa, emelhesse szívüket, eszüket. Csoda e, ha ez a fajmagyar alsőosztály kész anyaga a bolsevizmusnak ? Tek. Főszolgabíró Úr! Vallás nél kül, Isten nélkül nincs áldás, nincs kenyér, vagy ha van, nincs annak Ize, olyan, mint a kő, mert nincs értelme és célja így az életnek sem. Di nincs igaz, megbízható hazafiság, becsületesség, lelkiismeretes kötelességteljesítés sem, amire ma fokozottan szükség volna. Minden cselédkönyvben benn van a paragrafus (1907:XLV. t. c. 30), mely emberileg is biztosítja az utolsó cselédnek is istenadta ünnephez való jogát, de nincs, aki e paragrafust foganatosítaná is. A munkaadók egy része cs;.k azt tudja kiolvasni a törvényekből, ami javára szól, de szemet húny azon paragrafusok előtt, amik alkalmazottai jogait vannak hivatva biztosítani. A mi erkölcsi fellépésünk nem elég. Feljelentő rendőrök és csendőrök nem lehetünk. Hatósági beavatkozásnak kell itt megtalálni a kellő orvoslatot. Ezt kérjük Tekintetes Főszolgabíró Úrtól! Kelt Pápán, a pápai esperesi kerület papjainak 1931. évi őszi gyűléséből. Hazafias üdvözlettel a pápai esperesi kerület papjai: Szentgyörgyi Ignác s. k., kerületi esperes, külsövati plébános, Dr. Bacza Dezső s. k., hittanár (Pápa), ker. jegyző, Németh József s. k., pápai apát-plébános, Wimmer Károly s. k., képzőintézeti igazgató, pápai kamarás, Piszker Valér s. k., irgalmas rendi perjel, Dr. Balogh Albin s. k., bencés főgimnáziumi igazgató, Markó Dénes s. k„ ferences házfőnök, Dr. Czethofer Antal s. k., hittanár, Fiizy István s. k., nyárádi plébános. Hevesi Lajos s. k., marcaltöi ad minisztrátor. Pethő János 8. k., pápakovácsi plébános, Schermann József s. k.

f nagygatmai plébános, Dr. Bárdos József s. k., nagyteveli ciszt. rendi plébános, Vörös József s. k., s. lelkész, Pápa, Dr. Vizsy Pál s. k., s. lelkész, Pápa, a csóti esperesi kerület papjai: Töreky Árpád s. k., esperes-plébános, Stirling János s. k., lovászpatonai plébános, Nóvák Béla s. k., pápateszéri adminisztrátor, Babarcsik Gyula s. k., csóti plébános, Dr. Magyarász Ferenc s. k., bakonykoppányi ciszt. rendi plébános, Maár János a. k., szűcsi plébános, Havas Mihály s. k., vanyolai plébános, Dragovics István s. k., ugodi plébános, Pozsgai Márton s. k., s. lelkész, Mayer János s. k., s lelkész. Tallózgatás. Holnap már húsvét lesz. Feltámadás, a diadal ünnepe. A lélek győzelme a halandó, a bölcső és a sírhalom rövid ű.vonalán bukdácsoló test felett. A zeneszerszámon vidám hangokat kellene megütni, ami méltó az ünnephez, ami inkább illene a rügybontó tavaszhoz. És mégis komor hangok csendülnek fel, s az újjongás helyett a hibák, a fél cselekvések búja mezején tallózgatok. De le kell hántani a kérget, meg kell mutatni esett, tétovázó magunkat, meg kell csipkedni érzékenységünket, napfényre kell hozni szé| gyenlősen takargatott hibáinkat. Nagypéntek sötét gyászában feltámadásra várunk és a szorongó Miserere hangjai mögül az Allelújja diadalmis harangzúgását várjuk. De megtettük az előkészületeket az ünnepre, vetődik fel önkénytelenül a kérdés? Vájjon eszünkbe jút e, hogy ott a Golgotán nemcsak a patríciusért, nemcsak a nemesi oklevél kiváltságát hangoztató gavallérért halt meg az a Krisztus, hanem azért a rongyos ruhájú munkásért, azért a sovány, kicserzett kezű proletárért is. A lelkekért kellett a válság, s a lélek egyforma, akár főúri külső, akár foltos parasztködmen alatt is van az. Ezt a kétségbevonhatatlan tényt pedig — sajnos — sokan figyelmen kívül hagyják, s csupán az eiért rang, a családi állás és a régi, divatja mult ósdi kiváltságok alapján szándékoznak jámborul az osztály ellentéteket kiélezni. Botor és antiszociális cselekvésük közben nem jönnek arra rá, hogy saját maguk adnak lovat a baloldal hangos vezérszónokai alá, hogy kisded cselvetéseik, átlátszó politikájuk nem probléma és nem nehézség a szociáldemokrácia szemében. Hogy ez Így van, mi sem bizonyítja jobban, mint az a szomorú tény, hogy az a józan, konzervatív magyar földmivesosztaly politikai felfogása eltolódott balra, hogy a tárMozaiklapok és mintás cementlapok. Legújabb gépekkel gyártja tökéletes kivitelben modern mintákban KOHN JÓZSEF cementárúgyár Pápa. Iroda: Fő-tér 18. szám.