Pápa és Vidéke, 29. évfolyam 1-52. sz. (1932)

1932-03-27 / 13. szám

Pápa és Vidéke 2 1932 március 27 Megtakarítja a postaköltséget, ha nálam fizet eiő a „TÜNDÉRUJJAK"-». mert megkapja az ajándék szőnyeget a hozzávaló összes gyapjú­val együtt költségmentesen. Mivel az ajándékok az előfizetés sorrendjében kerülnek forgalomba, ajánlatos minél előbb el5jegyeztetni. IFJ. STERN LIPÓT Pápa. Kossuth Líjos-utea 13. 3 Fontos! Minden előfizetőnket bebiztosítjuk az Anker Biztosító Rt-nál 1 évig 100 pengőre. szolgabirójához intézett, s amelyet általános vonatkozásánál fogva, mi is leközlünk azon meggyőződésünk­ben, hogy ezzel mi is hozzájáru'unk a bajok orvoslásához, ami nem fog elmaradni főleg akkor, hi pápa vi­déki papság állásfoglalását magu­kévá teszik vallásos, társadalmi és hazafias egyesületeink, s hasonló akcióra szánják rá magukat. Abban sem lehet kétségünk, hogy mindenki, aki a memorandum szövegét olvasni fogja, azzal a nemzeíszerelő, lelki, szociális és humánus érzéssel fogadja azt, mely abban a pápa-vidéki pap­ságot vezette és eltöltötte. Tek. Főszolgabíró Úr! A pápai járás papjai azon kérést intézik Tek. Főszolgabíró Úrhoz, szíveskednék hivatali hatalmával és minden törvényes eszközzel oda­hatni, hogy a járás területén saj nálatosan és bo'rányosan elhara­pódzott, szinte epidémiaszerűm el­harapódzott vasárnapi és ünnepi munka és munkáltatás megszűnjön és ezen napok meghagyassanak an­nak, aminek azokat isteni és emberi törvények rendelik. Rámutatunk itt Angliának, e ve­zető világhatalomnak példájára, ahol a vasárnapok annyira meghagyat­nak bölcs rendeltetésüknek, hogy e megható ténynek bizonyára nem kis része van abban, hogy Anglián Isten áldása van. Viszont az is igaz, hogy a nyomorhoz két biztos út vezet, az ünnepnapok megszentségtelenííése és a lopás. Honalapító bölcs és szent királyunk, Szent István, ennek íuda tában hozott oly szigorú rendelkezé­seket az ünnepnapok kapzsiság szülte meggyalázása ellen. Velünk is volt a Mindenható, míg törvényeit respektáltuk; viszont oly mértékben nehezedett meg az idők járása felet­tünk és lett nehézzé a magyar sors, amily mértékben a liberalizmus láz­betegsége lazává tette népűnk val lási lelkiismeretét, valahányszor látta, hogy a bölcs törvényeket nem szent­istváni kemény kezek őrzik. A vasár­napi és ünnepi munka ellopása e napnak Istentől, istentelenség, po­gányságb3 visszasűiyedése a magyar­nak, s e bűn Isten átkát hozza le népünk munkájára — áldás helyett. Mert például a járásunkat sújtó sok és katasztrófális tűzeset, jégverés, aszály, szárazság és terméketlenség csak nem tekinthető Isten áldásá­nak? Ellenkezőleg. Küiön fel kell emeini hazafias és lelkipásztori szavunkat a mai bol­seviki miazmás atmoszférában a gaz­dasági cselédek, munkások és egyéb alkalmazottak embertelen és jogtalan kihasználása ellen, mellyel a telhetet­lenség és jóllakni sohasem tudó kapzsiság őket hálenvégig hajtva, vasárnapot és ünnepet sem hágy nekik, temp'omtól, vallástól, Isten­től elszakbja, elidegeníti őket úgy, hogy számtalan cselédember csak karácsonykor és húsvétkor látja a templom belsejét és még ez a job­bik eset, de igen sok már akkor sem jön templomba ha jöhetne, mert ki van Irtva belőle minden vallá­sosság; a pogány kapzsiságnak si­került a íemp!ombajárá8rő), általá­ban a vallás gyakorlásáról és meg­tartásáról leszoktatni őket. Gyakori a panasz a cselédek és ! munkások dúrvasága, lelkiismeret­lensége és megbízhatatlansága miatt (fizetett ellenség), de csoda e, ha ilyen az a társadalmi osztály, mely inkább igavonó baromként kezelte­tik létminimum-fizető gazdáitól, el­zárva szinte hermetikusan attól a lehetőségtől, hogy az Egyház kezel­hesse őket, taniihassa, kultiválhassa, nemesíthesse, vigasztalhassa, emel­hesse szívüket, eszüket. Csoda e, ha ez a fajmagyar alsőosztály kész anyaga a bolsevizmusnak ? Tek. Főszolgabíró Úr! Vallás nél kül, Isten nélkül nincs áldás, nincs kenyér, vagy ha van, nincs annak Ize, olyan, mint a kő, mert nincs értelme és célja így az életnek sem. Di nincs igaz, megbízható hazafi­ság, becsületesség, lelkiismeretes kötelességteljesítés sem, amire ma fokozottan szükség volna. Minden cselédkönyvben benn van a paragrafus (1907:XLV. t. c. 30), mely emberileg is biztosítja az utolsó cselédnek is istenadta ünnephez való jogát, de nincs, aki e paragrafust foganatosítaná is. A munkaadók egy része cs;.k azt tudja kiolvasni a tör­vényekből, ami javára szól, de sze­met húny azon paragrafusok előtt, amik alkalmazottai jogait vannak hivatva biztosítani. A mi erkölcsi fellépésünk nem elég. Feljelentő rendőrök és csendő­rök nem lehetünk. Hatósági beavat­kozásnak kell itt megtalálni a kellő orvoslatot. Ezt kérjük Tekintetes Főszolgabíró Úrtól! Kelt Pápán, a pápai esperesi kerü­let papjainak 1931. évi őszi gyűlé­séből. Hazafias üdvözlettel a pápai esperesi kerület papjai: Szentgyörgyi Ignác s. k., kerületi esperes, külsövati plébános, Dr. Bacza Dezső s. k., hittanár (Pápa), ker. jegyző, Németh József s. k., pápai apát-plébános, Wimmer Károly s. k., képzőintézeti igazgató, pápai kamarás, Piszker Valér s. k., irgalmas rendi perjel, Dr. Balogh Albin s. k., bencés főgimnáziumi igazgató, Markó Dénes s. k„ ferences házfőnök, Dr. Czethofer Antal s. k., hittanár, Fiizy István s. k., nyárádi plébános. Hevesi Lajos s. k., marcaltöi ad minisztrátor. Pethő János 8. k., pápakovácsi plébános, Schermann József s. k. f nagygatmai plébános, Dr. Bárdos József s. k., nagyteveli ciszt. rendi plébános, Vörös József s. k., s. lelkész, Pápa, Dr. Vizsy Pál s. k., s. lelkész, Pápa, a csóti esperesi kerület papjai: Töreky Árpád s. k., esperes-plébános, Stirling János s. k., lovászpatonai plébános, Nóvák Béla s. k., pápateszéri adminisztrátor, Babarcsik Gyula s. k., csóti plébános, Dr. Magyarász Ferenc s. k., bakonykoppányi ciszt. rendi plébános, Maár János a. k., szűcsi plébános, Havas Mihály s. k., vanyolai plébános, Dragovics István s. k., ugodi plébános, Pozsgai Márton s. k., s. lelkész, Mayer János s. k., s lelkész. Tallózgatás. Holnap már húsvét lesz. Feltáma­dás, a diadal ünnepe. A lélek győ­zelme a halandó, a bölcső és a sír­halom rövid ű.vonalán bukdácsoló test felett. A zeneszerszámon vidám hangokat kellene megütni, ami méltó az ünnephez, ami inkább illene a rügybontó tavaszhoz. És mégis komor hangok csendül­nek fel, s az újjongás helyett a hi­bák, a fél cselekvések búja mezején tallózgatok. De le kell hántani a kérget, meg kell mutatni esett, tétovázó magun­kat, meg kell csipkedni érzékeny­ségünket, napfényre kell hozni szé­| gyenlősen takargatott hibáinkat. Nagypéntek sötét gyászában fel­támadásra várunk és a szorongó Miserere hangjai mögül az Allelújja diadalmis harangzúgását várjuk. De megtettük az előkészületeket az ün­nepre, vetődik fel önkénytelenül a kérdés? Vájjon eszünkbe jút e, hogy ott a Golgotán nemcsak a patríciusért, nemcsak a nemesi oklevél kivált­ságát hangoztató gavallérért halt meg az a Krisztus, hanem azért a ron­gyos ruhájú munkásért, azért a so­vány, kicserzett kezű proletárért is. A lelkekért kellett a válság, s a lé­lek egyforma, akár főúri külső, akár foltos parasztködmen alatt is van az. Ezt a kétségbevonhatatlan tényt pedig — sajnos — sokan figyelmen kívül hagyják, s csupán az eiért rang, a családi állás és a régi, divatja mult ósdi kiváltságok alap­ján szándékoznak jámborul az osztály ­ellentéteket kiélezni. Botor és antiszociális cselekvésük közben nem jönnek arra rá, hogy saját maguk adnak lovat a baloldal hangos vezérszónokai alá, hogy kis­ded cselvetéseik, átlátszó politikájuk nem probléma és nem nehézség a szociáldemokrácia szemében. Hogy ez Így van, mi sem bizo­nyítja jobban, mint az a szomorú tény, hogy az a józan, konzervatív magyar földmivesosztaly politikai fel­fogása eltolódott balra, hogy a tár­Mozaiklapok és mintás cementlapok. Legújabb gépekkel gyártja tökéletes kivitelben modern mintákban KOHN JÓZSEF cementárúgyár Pápa. Iroda: Fő-tér 18. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom