Pápa és Vidéke, 29. évfolyam 1-52. sz. (1932)

1932-02-14 / 7. szám

Pápa és Vidék» 2 1932 február 14 Megtakarítja a postaköltséget, ha nálam fizet elő a „TÜNDÉRUJJAK"-». mert megkapja az ajándák szőnyeget a hozzávaló összes gyapjú­val együtt költségmentesen. Mivel az ajándékok az előfizetés sorrendjében kerülnek forgalomba, ajánlatos minél előbb előjegyeztetni. IFI. STERN LIPÓT Pápa. Kossuth Lajos-utca 13. 3 Fontos! Minden előfizetőnket bebiztosítjuk az Anker Biztosító Rt-nál 1 évig 100 pengőre. Egyházmegyei zarándoklat Tihanyba. Katolikus népünk százados szép hagyománya a búcsújárás. Nem i3 Sehet ellene vetnünk semmit sem, ha megmaradnak azok a keretek, ame­lyeket maga az anyaszentegyház szabott meg. Tagadhatatlan, hogy minden igazi búcsújáróhelynek és minden szabály szerűen vezetett zarándoklatnak csak­ugyan meg is van a maga lélektana, a maga fölemelő hatása, a maga so­káig el nem mosódó emléke. Az ember mindenütt és mindenkor tár­sas lény, különösen az ő vallásos életében ás istentiszteleti ténykedései­ben, mert éppen itt érvényesül leg­inkább a tömeglélektan, itt c-apódik vissza az egyedre a sokagág páldtja, itt válik érezhető valósággá az Üd­vözítő igéretszerű szava, hogy ahol ketten, vagy hárman lesznek együtt ő nevében, ő is ott lesz közöttük. (Máté 18., 20) Azon a helyen, ahol a híveknek néha ezrei jönnek öisze a legkülönbözőbb vidékekről, hol a harcedzett férfiak a kis iskolás­gyermekekkel együtt egy zászló alatt tesznek meg sokszor mérföldes uta­kat, hol az előkelő mágnásasszony ugyanazon a lépcsőn térdel a tulaj don cselédjével, hol a psp keze el­fárad az áldoztató kehely tartásában, hol egymásután három-négy nyelven csendül fel a szószéken, az énekben az Istennek és az ő szen'jeinek di­csérete: ott nyilatkozik meg az ember előtt az egyház katolikus, általános volta, ott világít be a lelkünkbe az a ludat, hogy a világegyház tagjai vagyunk. Paul Keliernek, a németek egyik legjelesebb élő elbeszélőjének egyik műve, „Die Ferien vom Ich" (meg­jelent magyarul is, »Menekülés önmagunktól" címmel, Schermann Egyed dr. fordításában) — éppen azt az alapgondolatot tárgyalja, mely a zarándoklatokba is belejátszik: jó az embernek néha szabadulnia maga­raagától, a gondolatkörből és érzelem­világból, melyet szürke porral lep be a megszokás, a fásultság vesze­delméből, melynek minden szabadabb mozgást gátló bilincseit eiőbb-u'óbb bizton ránk rakják a mindennapi élet gondjai és bajai. A gazdag ember, a városi ember et tői a vágytól vezérelve elmegy utazni, nyaralni, a falusi embert, a szegény embert ugyanaz a tudatalatti érzés egy búcsújáró helyre vezeti. Mert Tertullián őskeresztény egyházi Író­nak ismeretes mondása, hogy az ember lelke természeténé! fogva ke­resztény, fordítva Í3 áll: mindaz, ami a ker. kath. egyházban szokás, vagy előírás, megfelel az ember ős­természetének is. Mindezek a gondolatok támasz­tották bennem azt az eszmét, nem lehetne e hivő népünk búcsújáró áhí­tatának ez apró, szétfolyó patakocs­káit hatalmas folyóvá dagasztani, impozánssá, emlékezetessé és lelkileg gyümölcsözővé fenni, szőval egy idő ben egy szent helyre vezetni az egész egyházmegye zarándoklatait. Nem hiszem, hogy e gondolat ellen elvben bárkinek is lehetne kifogása; legföljebb a gyakorlati kivitel dolgá­ban ágazhatnak szét a vélemények. És itt menten megfelelek arra a prak­tikus kérdésre is, miért választottam épp az ezidei esztendőt és éppen Tihanyi. A lelkünket teljesen betölti az az érzés, hogy a most folyó gazdasági év a legnehezebb, hogy ha kibírjuk aratásig, akkor sorsunk jobbrafordul, ! hogy a jó Isten ezidén majd csak jobb évet ad a tavalyinál. Ez a za rándoklat tehát egy nagy ünnepélyes és egyetemleges hálaadás lesz azért, hogy a gondviselő Isten átsegített bennünket a mostani nehéz időkön, és egyesült kérés, hogy fordítsa jobbra jövendőnket. Tihanyra több oknál fogva gon­doltam. Először azért, hogy ne vi­gyük valutánkat külföldre. Másod­szor Tihanynak s a Balatonnak ter­mészeti szépségei is figyelembe ke rültek. De meg ha vidékenként 300 zarándokot össze tudunk hozni, a MÁV tói féiáru jegye', különvonato­kat kérhetünk, melyekkel, ahogy máris számítgattam, egy nap alatt még messze vidékről is meg lehet fordulni Tihanyba és vissza. A lelkiséget pedig szolgálná az ősi szép monostortemplom és az új Kál vária, a mult és jelen kezének össze­tétele a jobb jövőért való Imádság ban. A kivitelt természetesen az egyház­megyei hatóság mint arra illetékes tényező venné kezébe. Csak azért vetettem papírra e gondolatot, hogy azt mindenfelé megforgassuk elménk­ben, hogy népszerűvé tegyük hiveink közö ?t, s hogy a le készkedő papság a tavaszi kerület gyűléseken is meg­beszélje és vagy kérje az egyház­megyei hatóságtól a terv fölhaszná­lását, vsgy ha addigra hivatalból is történik intézkedés, bejelentse csat­lakozását. Csak még azt jegyzem meg, hogy időpontul augusztus második felét választanám, amikor már véget ért a n?gy nyári munka, és hétköznapot, hogy mi papok isj mennél nagyobb számban résztvehessünk az egyház­megyei zarándoklaton. Magyarász Farenc dr., ciszt r. bakonykoppár.yi lelkész. KÉRDÉS . . . Uram ! miért állítottál ide ? E sziklás, bús szigetre. Hol viharvert kósza hullámok, S örökké cikázó haragvillámok Zajlanak, égetnek. Magam vagyok, s körülöttem Romokban hever már minden. A büszke remények örökzöldje Hervad lassan, s a földje Könnyemtől oly száraz. De szegény virágaimat úgy féltem, Sziklává válnék, hogy megvédjem A viharszelektől, a fagytól, a hidegtől, Haragos szavak fekete mérgétől. Ha lehetne ... ha lehetne . . .! Félek e bús kis szigeten Uram . . . Látom, nincs elég erős szavam. Mi túlharsogja a vihar zenéjét. Elsöpri szívem legdrágábbik kincsét, A virágaim szirmát letöri ! Mégis itt állok, mint határkő keményen, S tűröm a vihart, csendben észrevétlen, S ha közbe össze is török nyomtalan, Kitartok ! míg szívem utolsót dobban! De a virágaimat mentsd meg Uram ! FÁBIÁN L.-NÉ. Kedvezményes utazás a mezőgazdasági kiállításra. A kereskedelemügyi minisztérium az OMGE kérésére a március hő 17—21. napjain tartandó mezőgaz­dasági kiállítás és vásár megtekin­tésére felutazó közönség részér 50 %-os kedvezményt biztosított a m, kir. államvasutakon és az annak ke­zelésében levő helyiérdekű vasutakon. Ugyanezt a kedvezményt megadták a többi hazai önálló igazgatással bíró vasutak és a hajózási vállalatok. A kedvezményes utazásra jogosító iga­zolvány ára Máv. és az összes többi közlekedési társulatok vonalaira szó íóan 1 pengő, a Duna—S^áva—Ad­ria Vasúttársaság (Déli Vasút) vona­laira 2 pengő. Az igazolvány kiálli tását az OMGE mezőgazdasági kiál­lítás rendezőbízottságától (Budapest, IX. kerület, Köztelek utca 8.) kell kérni, de beszerezhetők ezek az iga­zolványok a mezőgazdasági kamarák, gazdasági egyesületek, gazdakörök és szövetkezetek útján is. A kedvezményes utazásra jogosító igazolvány a Budapestre utazásra március 11—21 lg, a visszautazásra március 17-től március 27 ig érvé­nyes és használható; bármelyik kocsi­osztályban feljogosít az 50% os ked­vezményre. A külföldi látogatók részére a szom­széd államok vasúfai szintén jelentős utazási kedvezményeket engedélyez­tek, A m. kir. külügyminisztérium p*dig lehetővé tette, hogy vizűm nél­kül léphesséK át a határt és a ví­zumot utólag, a kiállítás színhelyén, egyharmadra mérsékelt díjért szerez­hessék meg (kezelési költség felszá­mítása nélkül). HÍREK. Dr. Strakosz Sándor budapesti lengyel konzul március 6 án elő­adást tart a „Mai Lengyelországról" a Pápai Közművelődési Egyesület rendezésében. Alapítvány. Dr. Nigy György ügyvéd lelkes buzgólkodására az 1928. évben tízéves találkozóra össze­jött osztálytársak egykori osztályfő­nökük, Kelemen Krizosztom főapát! koadju'or nevére alapítvány; létesí­tettek, hogy kamataiból évenkint egy VI. osztályos szegénysorsu ós a ma­gyar nyelvben kiváló tanuló kapjon jutalmat. Az osztálytársak adományai­ból és az időközi kamatokból 620 P-re felszaporodott összegről szóló takarékkönyvet a napokban adta át dr. Nagy György a bencés reálgimn. igazgatójának. Az alapítvány értékét növeli az a körülmény, hogy nem nagyvagyonú, msgas állású urak ad­ták össze, hanem pályájuk kezdetén álló voit tanítványok s olyankor, mi kor a gazdasági viszonyok egyre rosszabbodnak. Nagylelkű adományu­kért ez úton is hálás köszönetét fe jezi ki az intézet. A Kath. Nővédő Egyesület kulfúrestélye f. hó 14-én, vasárnap fél 6 órakor kezdődik a bencés reál­gimnázium dísztermében. Műsor: 1. Szabadeiőadás. Mondja: Blazovich Jákó bencés igazgató „A jövő élet típusa" cimmel. 2. Zongoraszám. Chopin: Ballada Asz-dur. Előadja : Briglevich Irénke zongoraművésznő. 3. Versek. Előadja dr. Magasi Art­hur esztergomi bencés tanár a saját költeményeiből. 4. Keleti tánc. Lejtik: Horváth Éviké, Fábián Katóka, Kiss Piroska és Tocsik Milibe. 5. Magyar nóták. Énekli: Papp Sándor posta­tiszt Füredi Döme cigányzenekará­nak kíséretével. Belépti dlj nincs. A városi nőipariskola pettyes­táncestélye egyik legjobban sike­rült mulasága volt a farsangnak. Ööm volt nézni a sok vidám leány­arcot, az Iskolában készült csinos ruhákat. Mily nagyszerű hivatást tel­jesít ez az iskola, midőn növendé­keit megtanítja azokra a praktikus ismeretekre, amelyek segíségével a mai nehéz viszonyok között takaré­kos anyákká, gondos háziasszonyokká válhatnak. Bár minél többen meg­értenék az iskola fontosságát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom