Pápa és Vidéke, 29. évfolyam 1-52. sz. (1932)

1932-11-27 / 48. szám

Pápa; 1932 november 27., vasárnap, Ara 10 fillér- XXIX. évfolyam, 48. szárr. Politikai hetilap. — Megjelenik minden vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fö-utca 12. Telefon 151. Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 16 fillér. Hirdetések miliméteres díjszabás szerint: basábmiliméter a hirdetések kőzőtt 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Felelős szerkesztő: DR. NÉMETH ISTVÁN. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz : A kiadóhivatal, Fő-utca 12. Telefon 151. A Ker.-szoc. párttitkárság, Szentilonai-utca 12. Telefon: 121. A Fax könyvkereskedés, Fő-utca 9. Telefon 171. A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat, Csáky-utca 21. Telefon : 157. szárra. „Vigyázok a magyar parasztra" — mondotta Gömbös Gytila a mult vasárnap, amikor nagyatádi Szabó István ércbe Cn ö t szobra alatt fogadalmat tett. A sfi yedö magyar faluk szomorú sorsa, a magyar paraszt ember verejtékes, gigászi munkájá nah sanyarú képe lebeghetett Gömbös szeme előtt, amikor a volt vezér szobrához zarándokló faluk népe élőt bátran vallott hitet. A magyar kisgazdával, aki a legreálisabb munkát végzi, nem szabad az „úri huncu ság" leple alatt érintkezni. Ez a társadalmi réteg, mely a nemzet alapját, gyökerét képei í, megérdemli és méltán megkövetelheti, hogy nyíltan, becsületesen beszéljenek vele. A nemzeti egység tengelyében a kisgazdatársada lom kell, hogy legyen, mert ebből indul ki az élet, s ekörül fordul a magyar társadalmi élet, nemcsak azért, mert a legnagyobb számban van képviselve a magyar társadalomban, hanem mert a kisgazda munkája ad további gőz», lehetőséget az iparnak és a kereskedelemnek. Ha a bajo hat orvosolni akarjuk, ha a gyöke réig akarunk menni a sebeknek, ha új lökést akarunk adni az élet megrekedt szekerének, akkor a magyar gazdák lelkét, életét, bajait kell megismernünk. Az orvosnak a magyar paraszt sebeit kell először meggyó gyítani, a falusi keserveket kell először reménnyé simogatni, csak azután mehetünk tovább. Ha a fának a gyökerét támadta meg a baj, a betegség, hiába gondozom a törzset, hiába permetezem drága nedvekkel a satnya ágakat, a baj nem szűnik meg, a fa nem lesz életképes. Ha nyomorban van a falú, ha a baj ott ólálkodik az ekeszarvánál, beleg akkor a város is, haldoklik a kereskedelem is és nyomorog az iparos is. Egyszerű létei és a konzekvenciát mégis hibásan vonták le. Gyártottak eddig is oivosságo', de az orvosságtói csak betegebb lett a magyar paraszt. A politikai augurok hibás auspiciumokat adtak, az egységesített falusi felcserek a lázas sebekre hidegvizes zuhanyt rendeltek. A lényeget nem tudták, vagy „úri huncutság" ból nem akarták tudni. Politikai agyafúrtsággal nem lehet segíteni a reális bajokon, csapnivaló elméletek nem alkalmasak a gyökereken rágódó férgek kipusztítására. Tűnjön el már egyszer a magyar közéletből a rosszhiszemű sarlatánság, a fehér asztalok banfeetti légkörében született, nagydobot verő távbeszédek cicomás ígérgetése. Ilyenekre nem alkalmasak a mai idők, ezek legyenek már egyszer a multté. Jöjjenek a tettek, jöjjenek a becsületes, éides szavú, de segíteni tudó orvosok, akiknek szent a hiva tás, akiknek szemében ott van a szebb jövő ígéretének, hipnotizáló ereje, akinek keze alatt megmozdul a beteg és a lomha vérkeringés ismét erőteljes, friss, ütemes lesz. „Vigyázok a msgyar parasztra" — mondta Gömbös Gyula. Nagy szó, erős kijelentés ez, a nemzet előtt, de adja Isten, hogy legyen elég ereje megvédeni az okos, becsületes lelkű, dolgos magyar gazdát, amelyik ott túrja a földet kora reggeltől késő estig egy darab kenyéren élve. Eddig azonban hiába túria, s eddig hiába verejtékezett, mert a sok divatos bába között nem volt egy sem, aki vigyázott volna rá és benne a magyar életre, a magyar feltámadásra. —th. ***

*****

********

*

*******

***********

********

*

********** A hét eseményei. Idehaza. Az örökös király születésnapján rendezett ünnepségre mult szombaton zsúfolásig megtelt a pesti Vigadó óriási terme. Zichy János gróf elnöki megnyitója, Apponyi Albert gróf üzenetének felolvasása, Homonnay Tivadar, Sándor Pál, Pallavicini őrgróf, Barkóczy József kisgazda és Odeschalchi hercegné beszédei a magyar társadalom minden osztályának hűséges ragaszkodását tolmácsolták Szent István koronájának törvényes örököse iránt. A vasárnapi hálaadó istentiszteleten Hudyma Emil dr. beszéli nagy hatással, az ünnepi vacsorán pedig Griger Miklós, aki e2Ú tal éleiének legnagyobb szónoki sikerét aratta. Gömbös miniszterelnök, miulán vasárnap a kisgazdáknak, hétfőn pedig a jrgyzők gyűlésén beszélt, kedden Miskolcra utazott és a főispáni beiktatáson tartotta meg zászlóbontó beszédét. A magyar-osztrák kereskedelmi szerződés régóta húzódó ügyét végre Gömbös miniszterelnök vette kezébe. Meghívta az osztrák kancellárt is a tárgyalásokra, és ketten három óra alatt elintézték, amin a bizottságok hónapok óta rágódtak. Az új szerződés nagy könnyebbségére lesz állattenyésztésünknek. A Műegyetem nov. 23-án ünnepelte fennálásának 150. évfordulóját. A debreceni egyetemen a keresztény él a zsidó diákok köst több összetűzés, majd verekedés keletkezett, ezért az egyetemet két napra bezárták és egy diákot az egyetemről kitiltottak. A vasárnapi választásokon Székesfehérvárott Hőman Bálint kultuszminiszter, Lengyeltótiban pedig Jan kovich Bésán Endre gróf győzött. A nyugdíjas vasutasok kihallgatáson voltak a kereskedelmi miniszternél, aki megigérte nekik, hogy jóindulattal kezeli ügyüket és kijelentette, hogy a sok nyugtalanságot okozó híreknek semmi alapjuk sircs. A rokkantjavaslatot átdolgozzák, mert - a Honsz kívánságait is bele akarják venni. Külföldön. A bukaresti parlamentben a magyar párt tiltakozott az újabb magyarüldözések ellen. Papén kancellár ellen egy szociáldemokrata asszony merényletet akart elkövetni egy tőrrel, de idejében ártalmatlanná tették. Hindenburg elnök Hitlerrel tárgyalt a birodalmi kormány megalakítása ügyében. A zavaros belpolitikai helyzet miatt a tárgyalások többször megakadtak, míg végre csütör tökön teljesen zátonyra jutottak. Az angol kiitügyminiszter állásfoglalása után, aki a néme.ek javára kedvező nyilatkozatot fett, most a fegyverkezési egyenjogúság kérdésében új tárgyalások indultak meg, maga Herriot is azon van most már, hogy a német és francia álláspontot összeegyeztessék és így Németország elégtételt kapva visszatérhessen a leszerelési konferenciára. Moratoriumot kértek az európai államok az Egyesült Államoktól, de Hoover elnök nem látja indokoltnak a fizetések elhalasztását. Az oláh külügyminiszter bejelentette a képviselőházban, hogy nem kötnek szerződést Oroszországgal. Mit jelent a „Pásztortűz" az erdélyi magyarságnak ! Arany János halálának ötvenedik évfordulóját ünnepelték most mindenütt, thol a mai nagy szétszőródottságban magyarok laknak. Érdekes visszagondolni ezen az ünnepen arra, hogy a Píszíoriűz, az erdéiyí magyarság sorrendben majdnem első, jellegénél és hajdani elterjedtségénél fogva bizonyára élen álló szépirodalmi folyóirata, — Arany János leikéből leikezeit. Mikor ezelőtt II évvel megindult s fellobogott az erdélyi éjtszakában, — alapítói s első vezetői a fellobbant lángot meg akarván keresztelni, ennél a iűzkeresztelőnél Arany Jánosra gondoltak, a Toldi bevezető soraira: „Mint ha pásztortűz ég őszi éjszakákon, m;ssziről lobogva tenger pusztaságon ..." Az. erdélyi magyarságnak régen voltak különös tüzei, a hegyvilág rőt lángjai, a lármafák, a mondóiűzek, melyek veszedelmek, nagy események idején kigyúltak a csúcsokon s riadót lángoltak bele az éjtszakába. Gyülekezőt, sereget, hadbaszállást hirdettek a népeknek. A hegyek üzentek egymásnak, s a hegylakók megértették a csúcsról-csúcsra villanó híradást. Nekünk ilyen lármafánk nem maradt, nem is volt szabad a hegyek tetején mondólűzeket gyújtani. A nagy lárma s a nagy lángolás ideje elmúlt. Világégés után hamuba ültünk, pernye között. Szelídebb szimbólumot kellett választanunk s így jutott eszünkbe a Pásztortűz, amely nem „lármafa" s nem kiált riadót tűz-hangon az éjtszakába, de melyhez hozzá lehet telepedni, s mellette melegedni lehet és fényeskedni. Békés, szinte alföldi szimbólum volt ez: a (űz, mintegy jelezte a kapcsolatot is, a lelki kapcsolatot a többi magyarság, igy az Alföld magyarsága lelkével is. Mi azonban ezt a tüzet, mely lármafa nem lehetett, mégis a hegyek gyantás, illatos ... szellemével, fenyögalyakkal tápláltunk. Fenyőerdőinkben csattog a fejsze, szűnni nem akaró világválság irtó fejszéje. A fát, gallyat eihordják másfelé, Isten tudja hová, csak fogy, csak tűnik egyre. Lelki lángot táplálni, szellemi tüzeket élesztgetni aligalig marad belőle. S most ime segít-