Pápa és Vidéke, 29. évfolyam 1-52. sz. (1932)

1932-11-20 / 47. szám

Pápái 1932 szeptember 20., vasárnap. Ara 16 fillér. XXIX. évfolyam, 39. szá<vr. Politikai hetilap. — Megjelenik i minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fó-utca 12. Telefon 151. Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 16 fillér. Hirdetések mlllméteres díjszabás szerint: hasábmiliméter a h 1 rdetések kőzött 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Felelős szerkesztő: DR. NÉMETH ISTVÁN. £ Előfizetése k et és hirdetéseket felvesz : A kiadóhivatal, Fő-utca 12. Telefon 151. A Ker.-szoc. párttitkárság, Szentilonai-utca 12. Telefon: 121. A Pax könyvkereskedés, Fő-utca 9. Telefon 171. A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat, Csáky-utca 21. Telefon : 157. szám. Pártvacsora és pártgyűlés a ker.-szoc. pártban. Dr. Uzonyi h. polgármester beszélt a pártvacsorán. Lillin József és Varga László érdekes előadásai keltettek feltűnést a vasárnapi pártgyűlésen. Szombaton, e hó 12 én este meg hitt, baráti hangulatú vacsorára gyűltek össze a ker.-szoc. eszme pápai hívei, hogy a fthér asztal bizalmas légkörében beszéljék meg a küszöbön álló városi képviselőtestületi tagok választásánál követendő elveket. Még nem ütött nyolcat a nagytemplom toronyórája, városunk h. polgármestere már megérkezett a Szenlilonal u cai párthelyiségbe, ahol a párt vezetősége fogadta szeretettel. Az ízlésesen megterített asztaloknál körülbelül 70—80 an foglaltak helyet. Képviselve volt városunk minden rendé és rangú közönsége. Megjelentek úgy az egyházi, mint a világi előkelőségek. A vacsora megkezdése után Fábián Károly pártelnök meleg házigazdai beköszöntőjében üdvözölte a vacsorán megjelenteket. Utána dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester emelkedett szólásra. ŐrCmmel jött — úgymond — a párt vacsorájára, mert teljes szívéből tiszteli a pártot, mert ez a párt mindig a közjó, a közérdek harcosa volt és önzetlenül dobta erőit küzdelembe, ha az emberek szociális érdekéről volt szó. Ez a párt mindig a korszerű haladásnak volt hive a városi politikában is, ez a párt hivatva van arra, hogy minél nagyobb számmal legyen képviselve a városi közgyűlésen. Az élénk tetszéssel fogadolt beszéd után Szalai párttitkár beszélt még a megvalósítandó eszmékről. A jól sikerült pártvacsora éjféli órákban ért véget. Másnap, vagyis vasárnap délután pártgyfiiés volt a Szentilonaí utcai párthelyiségben. Délután fél 4 órakor körülbelül 200 fönyl haligatóság Jelenlétében nyitotta meg a gyűlést Fábián Károly pártelnök. Megnyitójában röviden vázolta a ker. szoc. párt helyzetét a városi képviselötestflletten. Eddig a pártnak nyolc képviselője volt a közgyűlésen, s ly csekély számú taggal Js élénk és hálás csatát vívtak a közgyűlési harcokban. Mindig a szegények, az elnyomottak védői voltak és sikerült is a szegényebb néposztály védelmében eredményt elérniök, különösen az az inségakcló keretében. Varga László beszéde. Az első szónok Varga László gimnáziumi tanár volt. Szerinte a választási harcokban sokan hangulatos jelszavakkal igyekeznek az embereket meghódítani. ígérgetésekkel, melyeket schasem lehet beváltani, igyekeznek választókat verbuválni, saját céljaik elérésére és egyéni hiúságuk kcciegtetésére. Nagyon találó összehasonlítást tesz az amerikai választásokon felhasznált propagandaeszközök és a nálunk történő üres dobverés között. Vigyázatra inti a pápaiakat, nehogy bedűljenek a mézesmadzagot huzogatóknak, a nagyhangú, sokatigérőknek. Meggyőződése után menjen mindenki, s olyan pártra szavazzanak, mely párt kiállta már a harcok próbáját, megvédi a népet, mely harccal küzd a közért, az eszme tisztaságában. Az éiénk tapssal honorált szép beszéd után Szalay Lajos párttitkár előadása következett. A keresztényszocializmus szükségszerű győzelméről adott számot. A ker.-szoc. eszmének diadalmaskodni kell, mert a legszentebb eszmék foglalata, amelyre a legnagyobb, leghatalmasabb emberek esküdtek fe). Ha van még segítség az emberiség számára, az csak a ker. szoclálizmus lehet, ahol nem az egyén számit, az mellékes, hanem az eszme. Nem az a fontos, hogy az elnök, vagy a tit kár kerüljön be a képviselők sorába, hanem olyan ember, aki szíve gyökeréig keresztényszociálista. Szükséges, hogy minél több keresztényszociálista képviselő üljön a városi közgyűlésen, mert akkor a szegény nép nem lesz védtelen, akkor a közérdek prioritása biztosítva lesz. Szalay Lajos után Fábián Károly pártelnök a pápaiak előtt a már sokszor sikerrel szereplő Lillin Józsefet kérte fel beszédre. Lillin József főtitkár beszéde. Most amikor a városi képviselők választása van küszöbön Pápán, kötelességének tartja, hogy a ker. szocializmus sorsdöntő fontosságáról beszéljen. Másként megy az élet a városházán, ha a párteszme diadalmaskodik. Az a hely, melytől most tclán félnek az emberek, nem lesz olyan félelmes, mert akkor otthon érzi magát ott a tanács kereső ember. Egy intézmény nem szükségképpen van, ha nem funkcionál is a követelményeknek megfelelően. Az emberek, a vezetők tehetik azt rosszá. Szükség van a várospolitikában a ker. szocializmus térhódítására, szükség van ? képviselőtestületben a párteszme harcosaira. Ha a ker. szo cializmus előőrsei ott lesznek mind nagyobb számmal a képviselők kö zöit, akkor ez a város megnyugodva nézhet a jövő elé, akkor a takarékossággal párosult modern haladás eszméje ledönti trónusáról a balkezes, divatjamúlt konzervativizmust. Lillin József beszéde alatt számtalanszor tört ki a helyeslés a hallgatóságból, s a beszéd végén valóságos tapsvihar volt. Még el sem ült a helyeslés vihara, amikor Fábián pártelnök Grátzer János ig. tanítót kérte fel beszédének elmondására. Grálzer János egyszerű szavakkal festette a ker. szocialista és a szoc. demokrata munkás világfelfogása közötti kűlömbséget, s a jövő haladás vezérelvének a keresztény szocializmus szép, tiszta eszméit jelölte meg. A zárszó jogán Fábián pártelnök összetartásra és a párteszme propagálására kérte fel a megjelenteket. Szerezzenek — úgymond — híveket, harcosokat a ker. szocializmusnak és a választások alkalmaval a csatasorok rendjét ne engedjék megbontani nagyhangú világboldogítók hangzatos jelszavai által. A jól sikerült és tartalmas pártgyűlés 6 óra tájban a Hymnus eléneklésével ért véget. Reméljük, hogy a párt a választásokon diadalmasan előretör s az eddigi 8 képviselő helyett 12 ker. szocialista áll csatarendbe áz elkövetkezendő közgyűlési harcok során. A Pásztortüz-est elé. Szeretms tárgyáról oly nehezen és oly meghatva btszél az ember» Mit is mondhatna arról, amiről azt hiszi, hogy esik szeretni lehet. Mikor a nagy összeomlás után legjobbjainknak egy kis megmaradt serege — betlehemi lelkű pásztorok a vajúdó magyar éjszakában — űt jára indította a Pásztortűz et, kétségek, csüggedések, örömök és reménységek közt álit meltette: lesz e, aki Írja, lesz-e, ml emelje s fönntartsa» lesz e, kinek adni. Keblünknek egy kényszeríiő, ösztönös parancs hmgját ... mely csilingel az égi madárban, Hogy lerombolt fészkét rakja késő nyárban. Mely a pók fonalát százszor megfonatja, Noha füstbe százszor menjen áldozatja, S mely, hatalmasb szóval, a költőben riadt „Ha későn, ha csonkán, ha senkinek: írjad létre nem csodák, hanem ez a kategórikus imperativus hívta. S hogy megmaradt s tovább él, azt biztosította az, hogy sohasem volt senkié sem, hanem minden erdélyié s Erdélyt távolból is szerető magyaré. A Pásztortűz Erdély lelkének írásos nyilatkozása: féltve és védve, de mindig híven ápolni mindazt, ami drága multunk emlékeiből becses; testvéri szívvel megbecsülni, ami másban értékes, tiszteletben tartani kinek kinek sziveszerinti hitét, megérteni a haladó idők kívánalmait és embernek lenni mindig, minden körülményben. Ez az, amit erdélyiségnek, erdélyi szellemnek, transzszilvánizmusnak is neveznek. E szellem táplálta erejével a Pásztortűz et 8 a Pásztortűz így lett egyik első gyü'őhelye e szellemtől ihleteiteknek. Ma hatalmas és nagy, Érték önmagában és viszonylataiban. Mi nem dicsekszünk vele, erdélyi Irodalmunknak alig tízéves termelésével. Mert az erdélyiség irodalma nem kuriózum s nem csoda. A tengeri kagyló is akkor termeli drága gyöngyeit, ha megsérül. Ez adottság. Fátum és áldás. A magyarság Erdély bércei közé zárt testvérének e fátuma tehetségihletö áldása egyetemes magyarságunknak, melynek szellemi életében integráns elemként kell hatnia és fejlődnie. S ma, a válságos idők hogy eljöttek, Erdély magyarsága önlelke őrtüzét őrzi az erdélyi pásztorok őr-