Pápa és Vidéke, 29. évfolyam 1-52. sz. (1932)

1932-10-23 / 43. szám

Pápa és Vidéke 4 1932 december 25 !M ein!-teakeverékei <te:;keverékei kii ikeverékei kö irékei 'íküzis {ismert «liert tc tivie Tfeakev [keverékei trekei közis ^közismertek «ismertek, «nertek. M Mek. Meinl-tea SMeini teakeveré -Ütenkeverékei k ikeverékei közi rékei közismer [közismertek. Ssmertek. Mei közismertek. Meinl­mertek. Meinl-tca­Meinl-teakeve­-teakeverékei ékei köz­közis­ismer­ertek. einl­ea­e­kei köz­közis­özismer­zismertek. rtek. Meinl­Meinl-tea­einl-teakeve­teakeverékei erékei köz­ei közis­Áll a lábas ház több épülettársával, melyek közül ma is több meglehet, «de amelyek építését homály fedi. Egy évtizede áll már a pálosok ro­kokó stílusú, belül ritka gazdagságú faragásokkal díszített temploma (mai bencés templom), áll a ferencesek temploma, míg az 1747 ben leégett kolostor éppen most épült újjá. Új keletű a kálvária is. A szellemi és gazdasági élet föl­lendülésével megindul a város kiépü­lése. „Tókert", „Árok"-u'ca, „Bástya"­utca nevek nagyjában a várfal dél­keleti, déli és nyugati vonulatát je­lölik meg, mely várfalak lebontása után a vár, város és a major (Alsó­Pápa ^ szerves egésszé lesz, ami ki­indulópontjává válik a városfejlődés­nek. Tehát a városkép olyan kiala Jculása, amilyennek ma is látjuk, eb­ben az időben indul meg. Már a vár lerombolását követő évben két szép rokokó szobor lesz a város dísze: Szent Flórián és N2p. Szent János szobra. Ezután épül fel a pálosok kolostora (a mai Márton István utcában), később Szentilonai kanonok a róla elnevezett szegény­házat emelteti. A hatvanas években építi Fellner Jakab építész gróf Ester­házy Károly püspök, Pápa u*a és mecenása megbízásából az irgalma­sok kolostorát. A hetvenes években építteti gróf Esterházy Károly püspök ugyanazzal a Fellner építésszel, vá­rosunk legimpozánsabb középületét, a renaissance barokk plébániai tem­lomot. Majd a százéves templom építkezés alatt — a nyolc /anas évek elején — a hatalmas barokk kas­télyt építteti föl, melynek remek vas­kapuját a versailesi királyi kastély­ból hozzák. A nyolcvanas évek kö­repén a reformátusok temploma, majd kollégiuma (a mai Ó-kolléglum) emelkedik föl. Mindezek a középületek egy egy mecénásnak köszönhetik létüket. De a gőgös várkastély körül szerényen megbúvó egyemeletes meg föld­szintes kis polgári házakat a polgári munka és szorgalom teremtette meg, s ezek ugyanezekben az években, a gazdasági élet virágzásakor sorakoz­nak egymás mellé. Építhettek a me­cénások teinlomokat, kolostorokat, kastélyokat, iskolákat, de ültethettek parkokat is. Ezek csak diszei a vá­rosnak, melynek igazi énjét a pol gári munka teremtette, melynek igazi arcát a sok kispolgári ház alkotja. Ezek teszik a görbe utcákat roman­tikussá. Aki ezeket a szúk utcákat rójja, egészen más világba kerül. Magas, duplatetős házak, alacsony, kopott falakkal, rácsos ablakokkal, bolon­dos ornamentikával. Alacsony, bolt­íves kapuk, egyik-másikon még „ko­pogtató", festett, faburkolatú kapu­színnel. Valószínűtlen házformák, romantikus udvarok, sötét folyosók, rejtelmes kis zúgok. Furcsavonalú vasrácsozatok, kiugró erkélyek. S ezek utcáról utcára váltakoznak. A mecénások épületei lehetnek nagyszerűek, lenyűgözök, de ezek kedvesek, finomak. Azok stílusosak, ezek bájosak, azok nagyképűek, ezek szemérmesek. Azt mondják ezek a házsorok, hogy a kulturáltságot tu­dományosságot, nagyképűséget köny­nyebben letapossa a sors, mint a munkát, szorgalmat, szerénységet. De a feudális gőg, amellyel a vár­kastély ősparkjával a város szívébe nyúlik bele, problematikussá teszi a multat s a tradíciót, ha az kerék­kötőjévé válik a város fejlődésének. Mert a mult jogossága és a fejlődés követelése között az élet jelenti a határkövet. A romantikus, öreg há­zakban azonban élet lüktet, s a mult lelkét lehelik, s ezek öregségükben sem értek meg a pusz !ulásra. íme, a kispolgári házak nem kellemetlen ember odúk, hanem jílentőségben még így megnőnek. S amíg a leg­egyszerűbb házak Mátyás királynak, Petőfinek, Jókainak, Deáknak, pálos barátoknak emlékét, munkás kezek­nek nemességét hirdetik, addig a város legsajátosabb értékét jelentik, mert ezek összeségében jelenik meg a város lelke. Most következne a város arca stiláris szempontból. Minthogy azon­ban ezt már — éppen e hasábokon — egy önálló cikk keretében elvégeztem, itt csak azt a harmóniájában zavar­talan, egységes barokk arc hangu­latát hangsúlyozom, mely puritán nemességében igen figyelemreméltó, s úgyszólván egyedülálló. Történelmi mult, kulíúrjelentőség, szellemi élei, személyi kapcsolatok, polgári munka szövödnek így össze. Ha a mult eképen megelevenedik a jelenben, s ha az öreg házak for­májukkal, vagy a hozzájuk tapadó emlékeknél fogva jelentőssé válnak a város polgára előtt, megszületik a történelmi légkör, s ha ebben tuda­tosan él a város polgára, megeleve­nedik a város lelke. A történelmi légkör pedig jogosult, ha a város szürkeségét színessé teszi, a város Fotoamatőrök figyelmébe! Filmek, lemezek, papírok és az összes fotocikkek legjutányo­sabban beszerezhetők: Hajdú Zsigmond Széchenyi drogériájá­ban Pápa, Széchenyi tér 4. sz. Lemezek és filmek előhívását, másolását vállalom. 229 kellemetlenségeit vagy hiányait el­feledteti. Ha az idegeneknek így mutatjuk meg városunkat, (vezetni segít „Pápa Kalauza") akkor nem egy ósdi, ren­detlen kisvárosra, hanem nagy múltú, érdekes, patinás és rokonszenves városkára fognak mindig visszaem­lékezni. Zarándokhellyé tehetjük im városunkat, idegenforgalmával fellen­díthetjük életét. És ez csak rajtunk múlik. Teremtsük meg hit e másik Pipát 1 HÍREK. Halálozások. Bakonyi József igazgató, nagyteveli kántortanító, e hó 12 én Pipin az Irgalmasrend kór­házában szí/izomelfajulásban 44 éves korában elhunyt. Temetését, melyen az elhunyt özvegyén, három gyer­mekén, testvérein és kiterjedt rokon­ságán kívül a pápai és csóti esp. kerület tanítói, az utóbbi papságának képviseletében Maár János szűcsi plébános, szülőfalujának, B ikonykop­pánynak képviseletében dr. Magya­rász Ferenc ottani plébános, valamint Kostyelik Kajetán volt nagyteveli plébános és Nagytevel községnek apraja nagyja megjelent, az Irgalmas­rend halottas házából dr. Bárdos József ciszt. :. nagyteveli plébános végezte, ki megható szavakban bú­csúztatta el a boldogultat, ki 23 éven át tanította az ifjú nemzedéket. A sírnál Dieisziger József tapolcafői tanító, körielnök búcsúzott el a kar­társtól — Knitil József Bakonykop­pány érdemes polgára, ki az elmúlt esztendőben szülőfaluja templomá­nak egy nagyharangot ajándékozott, e hó 16 án 71 éves korában elhunyt. Vele ki is halt az ő családja, mely 1727 óta állandó lakosa volt a köz­ségnek. Szűcs Gyula ny. városi közgyám, h. anyakönyvvezető folyó évi októ­ber 20 án, életének 74. évében Pipán, hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogultat folyó hó 21-én dél­után 4 órakor temették el az alsó­városi sírkertben nagy részvét mellett. Tanítóválasztás. Az egyházköz­ség elnöksége értesíti a képviselő­testület tagjait, hogy folyó hó 23 án délután fél 4 órakor közgyűlést tart. A közgyűlés tárgya tanitóválasztás lesz. A Kath. Leányklub f. hó 23 án, vasárnap délután 4 órakor tartja közgyűlését az Egyesület helyiségé­ben. A tagok minél nagyobbszámú megjelenését kéri az Elnökség. A Pápa—Teveli országút épí­tése a bekövetkezett esős idők miatt megakadt. Az alapréteget az esőzé­sek annyira átáztatták, hogy arra nem lehet a felépítményt ráhúzni. Az öreghegy Pápa felőli sarkáig az út épités befejeződött, a további mun­kát előre láthatólag csak a tavasszal tudják folytatni. A Bakonyéren ke­resztülvezető vasbetonhid épitésébe belekezdtek, amit a tél előtt még befejeznek. (Bárcsak a Veszprémi és Győri utak építésével haladtunk volna ennyire előre.) Értesítem a nagyérdemű közön­séget, hogy üzletemet októ­ber hóban Rassuth-utca Zl. szám, alá helyeztem át. Ez alkalommal raktáromon lévő összes árúimat o 1 csúh ftiáriisítom. Áraira kirakataimban megtekinthetők GUTH NÁNDOR dlvatárűháza Pápa, Fő utca 19. szám. 459 Értesíteni a Kath. Kör. mélyen tisztelt tagjait, hogy a könyvtár min­den vasárnap 11 —12 iga tagok ren­delkezésére áll. Egyben kérem azon tagurakat, kiknél váltott könyv van, hogy azokat szíveskedjenek a váltási időben beadni. Pados Antal könyv­táros. Az űj népiskolai tantervi uta­sítás megjelent és érvénybe lépett. Ennek a beszéd- és értelemgyakor­latokra vonatkozó rendelkezése a 146—156 oldalakon előírja a szülő­földnek a III. osztályban a tanító gyűjtése alapján történő alapos meg­ismertelését. Hi a tanító sikeresen óhajtja elvégezni e2t a gyűjtőmun­kát, akkor nem nélkülözheti „ A szü­lőföldismereti anyag gyűjtöfÜ2eté"-t, melyben dr. Fodor Ferenc egyetemi tanár és O.bán András feldolgozták rendszeresen a tantervi utasítás szü­löföldismere'i (község és környéke) anyaggyűjtésére vonatkozó összes kérdéseket. Az volt a céljuk, hogy a tanítóság a füzet segítségével a köz­ségre vonatkozó s a népiskolában tanítandó ismereteket könnyű szerrel s rendszeresen összegyűjthesse ta­nítványai segítségével, hogy így a község életéről tökéletes képet sze­rezhessenek. Hogy a füzet a tantervi utasítás alapján készült, igazolja a vallás és közoktatásügyi miniszter urnák a Néptanítók Lapja 1932. áp­rilis 1 számában és a Hivatalos Köz­löny 1932. április 1 számában meg­jelent 59 309/1932. számú rendelete, mellyel „A szülöföldismereli anyag­gyűjtő füzeté"-1 a népiskolai tanítói könyvtárak számára való beszerzésre az iskolák költségvetésének terhére engedélyezte. A füzet ára 250 P. Megrendelh ető Orbán András tanár­tól, (Nyíregyháza, Széchenyi-u, 6) a pénz eiözetes beküldése mellett. x Az óceán kékszalagja vál­tozatlanul a Norddeutscher Lloyd „Bremen" nevü ocsánjárójának bir­tokában maradt. Az utóbbi időben a különböző hajóstársaságok leg­gyorsabb hajói szálltak harcba ezért az értékes díjért, melyet mindig a leggyorsabb óceánjáró tart birtoká­ban, de meg sem közelítették a „Bre­men" szenzációs teljesítményét, mely hajó 47* nap alatt teszi meg az utat Európa és Amerika között 486

Next

/
Oldalképek
Tartalom