Pápa és Vidéke, 29. évfolyam 1-52. sz. (1932)

1932-07-31 / 31. szám

Pápa, 1982 Julius 31., vasárnap. Ara 16 fillér. XXIX. évfolyam, 31. szám. Politikai hetilap. — Megjelenik i ninden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fö-utca 12. Telefon 151. Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 16 fillér. Hirdetések miliméteres díjszabás szerint: hasábmiliméter a hirdetések kőzött 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Felelős szerkesztő: IFJ. SÁGHI TAMÁS. Előfizetése ket és hirdetéseket felvesz : A kiadóhivatal, Fő-utca 12. Telefon 151. A Ker.-szoc. párttitkárság, Szentilonai-utca 12. Telefon: 121, A Pax könyvkereskedés, Fő-utca 9. Telefon 171. A Ker. Nemzeti Nyomda vállalat, Török Bálint utca 1. Telefon: 157. Hitler ? Válasz dr. Magasi Artúr vezércikkére. Irta: Horváth Elek. A német birodalmi gyűlés választási hajnalán Mégasi Artúr dr. célravezetőnek tartja az elmélkedést a fölölt, hogy Hitler győzelme mennyiben jelenti a mi politikai ideálunknak, a keresztény, mégközelebb katolikus szellemű és nemzeti jellegű szocializmusnak a hajnalhasadását. Hitlerben a mai Európa legkimagaslóbb alakját látja, s mint a gyakorlati életben is Qdvözitöleg ható ke resztényszocializmus markáns vezérét, feltétlenül követendőnek tartja. A szocializmusból indul ki, mire vonatkozólag meg kell jegyeznem, hogy az új eszméket hirdető szocía lizmust Marx fellépésétől kell számítanunk. Ebből a XIX. századbeli (nem XX.) szcciálista mozgalomból vált ki XIII. Leó pápa munkásenciklikájának kiadásakor a működési formában új űlon haladni kívánó keresztényszociálizmus. Ezt már születése pillanatában gőznek, homálynak nevezni nem lehet. Igaz ugyan, hogy sok eredményt nem mutatott fel, 8 nem is sikerült a katolikus elvek nagyvonalúságát a szocializmus programmjával közös nevezőre hozni. De ha nem sike rült eddig, majd pótolja a jövő, melynek — szeriníe — európai elő harcosa: Hitler. S a mai gazdasági és szellemi élelünk posvány, melyből a holnap jóléttől mosolygó partjaira meg kell építenünk a hidat. E híd a szocializmus, melynek két pillére van : a vallásosság és a nacionalizmus. Hitler — Magasi dr. szerint — megépítette az első pillért, a százszázalékos nacionalizmust összeegyeztette a százszázalékos szociálizmussal. Igaz e ez ? Hitler nscionalizmu8a nem más, mint a Gobineau által meghonosított szőke-germán önimádat, mely a hoi82Úfejű germán egyedüli létjogosultságát vallja olyan megdöbbentő fanatizmussal, mely minden más fajt, nemzetiséget eltörölne a főid színéről. Elfogultsága azonos Lapouge szemérmetlenségéve), aki azt is bebizonyította, hogy a Franciaországban a nagyobb adót fizető, tehát nagyobb keresetre képes emberek germán-árja fajhoz tartoznak. Nacionalizmusa az a nacionalizmus, mely kirobbantotta a mai értelemben vett nemzetiségi kérdést, mikor is kiadták a nagy jelszót: a német birodalomnak akkorának kell lennie, amekkora a német nyelvterület. Nacionalizmusa az a törekvés, mely — amint kiderült — Németország határát Budapestre tette. Hitler elvakult nacionalizmusa távol áll a Németországot naggyá tevő bölcs Bismarck türelmes politikájától, aki a császár autokrata és központosító törekvéseivel szemben mindig megvédte a nemporosz államok jogkörét. Ez a nacionalizmus vak, veszedelmes és különösen ártalmas nekünk, magyaroknak. Hitler szocializmusa távolabb áll a szcciáüzmus ideológiájától, mint akár a német szociáldemokrácia. Mert a német szociáldemokrácia módszere nem azonos a magyarországival, hanem angol mintájú, egészséges szociáldemokrácia, mely nem forradalmi-marxista, hanem evolucionális alapon áll. Ha pedig figye lembe vesszük, hogy a keresztényszocializmus éppen a forradalmi segítés formájánál hajolt el a szociál demokráciától, beláthatjuk, hogy sokkal kívánatosabb a fennállása, mint , éppen Hitlernek az a szocializmusa, mely a falú népét a város ellen uszítja azon a címen, hogy a város kiszipolyozza a falút, az a szocializmusa, mely tajtékozó dühvel támad azoknak, akik még nyugodtan ülnek a mai társadalmi rend kényelmében. Bár a nemzeti szocializmus keletkezésében szemben állt a bolsevizmussal, e pontokon határozottan feléje hajlik, mert ezek forradalmat jelentenek. Ezzel szemben a Hitlerrel szemben álló szociáldemokrácia állandó támogatója a katolikus Centrumnak, s a katolicizmussal való rokonszenvének állandóan tanújelét adja. A nacionalizmussal összeegyeztetett szocializmus veszedelmes perspektívái váltották ki a német nép ön!udatos, agresszív szembehelyezkedését, melynek eredményeképen a Centrum-párt a Bajor Néppárital és a szociáldemokratákkal karölive alkotta meg a Hitlerrel szembenálló weimarl alkotmányt. Hogy erre milyen szükség volt, megértjük Bernhard v. Brentano könyvéből, aki felemelte szavát, hogy Németországot meg kell óvni az elporoszosodástó!, a mai unintellektualizálődá8tó!, aminek a hitlerizmus megfékezésével kell kezdődnie, mert Hitler politikája Németország elbarbarizálódását fogja jelenteni. Súlyos szavak l Érdekes, hogy a hitlerizmussal szembenállók a birodalom déli és nyugati részéből, azaz a legősibb német [kultúra területéről toborozódnak. íme így néz ki a Hitler által megépített első hidpillér. Lássuk a másodikat ! Hitler katolikus és vezérkarának és táborának legelsői hívő keresztények — mondja Magasi dr. Csakhogy még programjuknak nem lényegesen pozitív része a kereszténység. Ez súlyos Ítélet a hiilerizmusró), mert le kell szögeznem, hogy ha vala mely politikai programm már létrejövésekor nem áll a pozitív keresztényi alapon, később már nem lesz azzá. Újabb programpontokat vehet föl, de ennek a fundamentumnak kell lennie, mit hozzátoldani nem lehet. Azt hiszem, ezt minden keresztény ember elismeri. Nem is lesz meg az elvi kibontakozás sem, mert bár Hitler katolikus ember, ez csak forma, nem pedig olyan belső tartalom, melynek fennforgása esetén azt remélhetnénk. A Hitler-tábor hivatalos lapja pedig valóságos horogkeresztes hadjáratot indít a katolikus egyház ellen, s a katolikus vallás hittételeit, intézményeit, a pápát, papságot a legocsmányabb támadásban részesíti De nem is lesz meg a Centrum-párttal való összeegyeztetés. Ellenben igenis tény az, hogy a Centrumba tömörült katolikus németség nemcsak összeegyeztethetetlennek tartja a politikáját Hitlerével, hanem veszedelmes ellenségének tekinti. A Centrum egyet ért a szociáldemokráciával, de nem hillerizmussal. S jellemző a helyzetre, hogy a katolikus klérus a nemzeti szocialistáknak a szentségeket nem szolgáltatta ki, s az egyházi temetést megtagadta tőlük. Azt már kevesebben tudják, hogy a Birodalomban a katolikusok milyen máscdrendü állampolgárokká váltak, kiknek a politikai változások élet-halál küzdelmet jelentenek. íme a második pillér. S így néz ki a szocializmus hid ja, mely iiyen nacionális, szociális és vallási pilléreken áll. Hogy Hitler a mai Európa legkimagaslóbb embere, aki elől kitérni nem lehet ? Vele, vagy ellene ? Egészséges reálpolitika ezt nem állíthatja. Hanem amiben a programunk megegyezik, vele, amiben nem, ellene. Kétségtelen, hogy nagy szervezőerejü, tehetséges ember és kitűnő szónok. De eddig még nem helyezett le olyan gazdasági és politikai alapokat, amelyeken a fejlődés pompás épületét láthatnánk. Csak azt látjuk, hogy 13 millió ember vezérének vallja és tűzön vízen követi, de ne felejtsük el, hogy sok hamis próféta támadt már, kik népeket, országokat döntöttek romlásba! Hitler programja kúszált, gyakran logikátlan, határozott cél benne úgyszólván nincsen, módszerében az indulatok lobognak. A gazdasági válságot nyögök, s a nyomorban sínylődök emberi jogaira apellál. De kell e az éhező parasztnak munkátlan munkásnak, tönk szélén álló gazdának, iparosnak, kereskedőnek, s a szegény lateiner embernek más, mint egy boldogabb életet jelentő új társadalmi rend Ígérete ? De szociális dolog-e a pusztítás, a forradalom ? Szociális dolog e a falú népét a város ellen uszítani ? Mert Hitler ezt teszi! Ez csak szemelvény, de azt hiszem, hogy túlságosan elég ennyi is. S most kérdem: Tekinthetjük-e a keresztényszocializmus vezérének Hitlert ? Szociálizmusa aszociális, nacionalizmusa veszedelmes, kereszténysége hazúg. Vezérnek termett, ki vissza semmitől sem riad. Szervezőerejét demagógiával párosítja. Politikája, melyben az indulatok lobognak, háborút, forradalmat jelent. Végeredményben: aki azt tartja, hogy a posványos, nyomorú jelenből a szebb jövőbe csak a háború vagy forradalom útján mehet: ám álljon Hitler mellé 1 De aki a boldogabb jövőbe az egészséges fejlődés úiján akar menni: követheti-e Hitlert? A válasz a kérdésben rejlik. Tertium non datur!