Pápa és Vidéke, 29. évfolyam 1-52. sz. (1932)

1932-07-24 / 30. szám

1932 j

u

n

ius 19 3 Pápa és Vidéke Vásárkorlátozás. Sertéspestis miatt a július 25-iki szanyi vásárra sertéseket felhajtani tilos. Epekő, vesekő és hólyagkő betegek, valamint azok, akik húgysavas sók iűSszaporodásában és köszvény ben szenvednek, a természetes „Ferenc József" keserűvíz állandó használata mellett állapotuk enyhülését é hetik el. Az orvosi gyakorlat számos kiváló férfia hosszú megfigyelés alapján megállapítotté, hogy a Ferenc József viz biztos és rendkívül kellemesen ható hashajtó s ezért prostatabetegségeknél is ajánlják. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. 4 Munkásmozgalom. Rovatvezető: Szalay Lajos. A munkásifjúságról teljesen megfeledkeztek. Az utóbbi időben divattá lett az ifjúság problémájáról beszélni. Hivatásos politikusok és alkalmi szónokok egyaránt felhasználnak minden alkalmat, hogy erről a kérdésről megemlékezzenek. Az ifjúság kétségbeejtő helyzetét, kilátástalan jövőjét már annyiszor lefestették, hogy arról felesleges lenne beszélni. Felesleges lenne, ha ezek a beszédek és megemlékezések nem szenved nének valamennyien abban a hibába a, hogy C3ak a diplomás fiatalsággal foglalkoznak. A diploma nélküli városi iparos, kereskedő és munkásifjúságról, valamint a falusi földmives és napszámos ifjúságról teljesen megfeledkeznek. Pedig ez az ifjúság nemcsak számban múlja messze fe lül a diplomás ifjúságot, hanem jövőjének kilátástalanságában is. Nem is beszélve arról a veszedelemről, amely a nemzetet fenyegeti akkor, ha ezeket a rétegeket a nyomorúság kihasználásával karjai közé keríti a marxista agitáció. Az előjelek már mutatkoznak. Tudott doiog, hogy Moszkva utasítására óriási arányokban indult meg sz ifjúság megdolgozása. A városi üiplomanéiküli fiatalság helyzetét, anyagi viszonyait nem szükséges -hosszasan vázolni. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ötven százaléka munkanélküli. Lézengnek az utcán, élnek a szüleik nyakán. Illetőleg csak élnének, mert nagyon sok eset ben a családfő is kereset nélkül van. Éppen a jobbérzésüeknek pokol az élete, mert a szűkös viszonyok között, ha nem is éreztetik vele, pedig soknál ezt is megteszik az elkeseredett szülők, megérzi maga is, hogy kisebb testvérei elől eszi el a kenyeret. Lerongyolódnak testileg, tönkre mennek lelkileg. A bankokba visszahúzódott tőke forgalombakényszerítésével, tisztesé ges kamatlábbal és hosszúlejáratú hitelekkel ennek a városi diplomanélküii fiatalságnak tekintélyes részét el lehetne helyezni. Ebben az esetben megindulnának a gyárak és nagyobb munkásfoglalkortatás révén ők is munkához jutnának. A nagy vállalatok vezetői oly magas fizetéseket élveznek, amelyek ma nemcsak in dokolaílanok, de az elszegényedett közvéleményben visszatetszést és elégedetlenséget keltenek. Állapítson meg a kormány fizetés maximumot, melynél többet magánvállalatok vezetői sem kaphatnak. Hány millió pengő szabdulna fel ezzel a rendelettel! Milliók, melyeknek megtakarítása olcsóbbá tenné a ma megfizethetetlenül magas, védvámos iparcikkek árát, nagyobb fogyasztást eredményezne és sok ezer munkanélkülit, köztük a fiatalságot is, keresethez -segítené. Több ezer fiatal munkást lehetne elhelyezni azzal a megoldással is, hogy textilgyárakban és egyéb helyeken, ahol most nőket alkalmaznak, ezeknek egy részét férfiakkal váltanák fel. Mert ma számtalan helyen a f;ú, vagy fiatal férj otthon lesi a napot, míg a leány, vagy a fiatalasszony gyárban dolgozik. Természetellenes állapot ez és mindenre vezethet, csak jóra nem. Ha végig járja az ember a falvakat, százával talál munkanélkülieket, akik még az aratás idején sem jutnak számbavehető keresethez. A háború előtt a falú emberföiöslege a váró sokba tódult vagy Amerikában próbált szerencsét. A háború után mindkét lehetőség elveszett. Közben a falú lakossága egyre duzzad és ezzel együtt kínosabbá válik a kenyérkérdés. Kérdés, melyet feltétlenül meg kell oldani, mert különben robbanáshoz és a nemzet katasztrófájához vezet a diplomanélküli fiatalság elhelyezésének megoldásra váró nagy problémája. Tagértekezlet. A Ker. Munkásegyesület és szakmai szervezetek f. hó 24 én d. u. 4 órakor értekezletet tartanak, melyre a tagokat ezúton is meghívja az elnökség. A szanyi építőmunkások ker szoc. szakszervezete aug. 14-én ünnepli fennálásának 15 éves évfordulóját. A jubiláris ünnepségen Sopron, Győr, Vas és Veszprém-megyei testvér szervezetek is képviseltetni fogják magukat. Munkásgyulés Veszprémben. A veszprémi ker.-szoc. szervezkedés az utóbbi időben örvendetes fejlődést mutat. Serák József kanonokplébános fáradhatatlan buzgósággal és nagy szeretettel karolja fel a keresztény munkásság ügyét. Folyó hó 31 én délelőtt 11 órakor az ottani Kath. Legényegyesület helyiségében a kéményseprőmunkások, délután 3 órakor az építőmunkások tartanak gyűlést, melyen Tobler János országgyűlési képviselő, Lillin József főtitkár és Beriász Jenő tartanak előadást. A pápai cigányzenészek egyesületének elnöksége felkéri a tagokat, hogy f. hó 25-én, hétfőn délután 4 órakor a Ker. Munkásegyesület helyiségében tartandó értekezleten jelenjenek meg. Árverési hirdetmény. A pápai járás főszolgabirája, mint rendőri büntető biró előtt hozott jogerős Ítéletek alapján elkobzott fegyverek, revolverek stb. jűl. 28 án d. u. 4 órakor a főszolgabírói hivatal helyiségében nyilvános árverésen el fognak adatni. A fegyverárverésen csak azok vehetnek részt, akik szabályszerű fegyvervásárlási engedély birtokában vannak. Közgazdaság. ••• Többtermelés. Irta: id. Csáky Gyula gróf. (Folytatás és vége.) Mi valamennyien, akik az Országos Többtermelési Ligát 10 év előtt megalakítottuk, az ilyen okoskodásból egészen ellenkező következtetéseket vonunk le. Mi — ha arról van szó, hogy „iparosítsuk", jövedelmezőbbé tegyük az ország gazdaságát, nem azon akarjuk ezt kezdeni, hogy pusztulásnak engedjük menni a mezei gazdálkodást, hogy a szántó-vető falusi népből városi proletárokat csináljunk, gyári munkásokat, akik külföldről behozott drága nyersanyagok feldolgozásából otesón fognak termelni olyan iparcikkeket, aminők a külföldi ipartermékek konkurren ciáját lesznek kénytelenek leküzdeni. Mi azt akarjuk, hogy Magyarország az ő gazdagodását abból a íörzsvagyonából, abból a gazdag forrásból merítse, mely az ő kitűnő szántóföldjéből gazdagon folyik, mely egész Európában a legjobb s mely után más népség sóvárog. Azt akarjuk, hogy a mi mezei gazdálkodásunk, amely ma 2/s részben meddő, többet — legalább kétszer annyit jövedelmezzen, mint eddig a háború előtti években is. Azt akarjuk, hogy az okszerű gazdálkodásból agrikulíurailag elmaradt kisbirtokosok rátérjenek olyan jövedelmező munkára, aminői folytatnak a nyugat és északeurópai civilizált népek s itt a magyar nagybirtokosság legtöbbjének mezőgazdászata is. Mert mi tudjuk, hogy a magyar „kánaáni" talajon a magyar mezei munkás világszerte legelsőrendűnek elismert munkaereje észszerűen felhasznált és szervezetten kifejtett alkalmazásával Magyarország íöidhozadéka még többre is lesz emelhető, mint az eddigi tényleges búzatermés értékének kétszeresére. Fel kell emelkednie, fel lehet emelkednie és fel is fog emelkedni az egész vonalon nemcsak 30 P- re, de 45 re, 50-re is. Aki ezt nem hiszi, ennek lehetőségeiről nem gondolko zott, ki nem ismeri közvetlen meg figyelésből — mint jómagam 50 esztendőn át — az alföldi klsgazdasá gokban parlagon heverő nagy termelési erőt és annak okszerű munkába állításába, bajának elhárításába belefogni nem akar, vagy nem tud, az ne beszéljen magyar gazdaságról, a magyar nemzeti vagyon gyarapításának mikéntjéről. Ha iparosítani akarjuk a mezei gazdálkodást, amennyiben az ipari termelés jövedelmezőbb mint a nyerstermelés, úgy ez nem annyit jelent, hogy a mezőgazdaság kikapcsolódjék a magyar közgazdaságból és a kisbirtok tetemes munkaereje beolvadjon, feloszoljon az ipari termelés szolgálatába, hanem megfordítva azt, hogy az ipar éj kereskedelem érdekeit szervesen összefűzze a mezőgazdaság érdekeivel. Mert különösen agrárors?ágban igen veszedelmes és kártékony he'yzet az, ha a szorosan egymásra utal, egymástól függő három nemzetgazdasági tényező ahelyett hogy egymás érdekeit kölcsönösen előmozdítaná, egymásnak kezére dolgoznék, nemcsak másirányú külön utakon keresi gyarapodását, de egymásnak érdeke és törekvése ellen gátat vetni is kész. Magyarország közgazdaságának maradjon meg agrárjellege. Hiszen ez természetszerűleg nem is lehet máskép. Kell tehát, hogy összes közgazdasági tényezője ne keresse konjunktúráját a levegőben, a fantáziájában, a bizonytalanságban, oly nyersanyagoknak beszerzésében és feldolgozásában, amelyeket külföldről lehet csak drága pénzen beszállítani, a kereskedelem ne exportálja termékeinket nyers állapotban külföldre, de járuljon hozzá oly iparnak megteremtéséhez, mely azokat itt az országban fogja feldolgozni. Hiszen ezentúl már a kis búzánkat sem fogjuk tudni külföldön haszonnal máskép eladni, mint liszt alakjában, persze, mint oly kitörő minőségű lisztet, aminőnél jobbat sehol a világon termelni nem bírnak s amely után a civilizált világ összes pékéi, szakácsai, cukrászai és háziasszonyai úgy fognak nyúlni, mint specialitás, mint unikum után, mint akik ehhez jobban értenek mint a politikus urak és a genfi diplomaták. De a Liga nemcsak a búzának iparosítását akarja előmozdítani. Ciak a kendernek, lennek, gyapjúnak, állati bőröknek is miért kell nyers állapotban a külföldre szállíttatnia, mikor mi, a mi három méteresre is felmenő kendereinkből a világ legerősebb hajóköteieit, a legjobb vitorláit, a mi lenünk finom rostjából éppen oly csipkéket és szöveteket készíthetnénk itthon, mint a belgák és a hollandusok, akiknek mi azt a mi honi szövészetünk kárára kiszállítjuk, — miért kell a mi marháinknak bőrét, hogy csizmát, cipőt viselhessünk és egyéb bőrárut készíthessünk belőle, külföldre potom áron küldenünk, hogy azután kikészített állapotban drága pénzen visszavásároljuk ? Miért nem lehetne a mi konyhakertünk és gyfimölcsőskertünk olyan termékeit, amelyek nyers állapoiban messzire nem szállíthatók, olyan konzervekké felgyártani, melyek nemcsak oly országokban, ahol ilyenek nem teremnek, de az egész művelt európai világban kapkodva megvétetnének? E földtermékek feldolgozása és forgalomba tétele azonban már nem s