Pápa és Vidéke, 28. évfolyam 1-53. sz. (1931)

1931-03-22 / 12. szám

Politikai hetilap. — ü © gg j c31 © m i k m i m ű e are v&sárn Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-utca 12. Telefon 151. Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetések mili­méteres díjszabás szerint: hasábmiliméter a hir­detések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Felelős szerkesztő: BOKSÁT EAÜIIE. Előfizetéseket é3 hirdetéseket felvesz : A kiadó­hivatal, Fő-utca 12. Telefon 151. A Ker.-szoc. párttit­kárság, Szentilonai-utca 12. Telefon: 121, A Pax könyv­kereskedés, Fő-utca 9. Telefon 171. A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat, Tőrök Bálint utca 1. Telefon: 157, Az adósok védelme az árveréseknél. Folyton hallani panaszokat amiatt, hogy az árverések alkalmával az in­góságok, a földek és házak poíom áron kerülnek eladásra és hogy az árverési költségek is felemésztik az árverési vételár nagy részét. Az új törvény módot ad az adó­soknak arra, hogy vagyonuknak el­prédálását az árverésen megakadá­lyozzák. Ha ingatlanról van szó és az árverési hirdetményben megálla­pí'ott kikiáltási ár az ingatlan valódi értékéhez képest alacsony, úgy hogy a végrehajtást szenvedő adós leg­későbben a kitűzött árverési napon megelőző harmincadik napon kérheti a bíróságnál, hogy szakértők meg­hallgatásával állapítsa meg az ingat­lan értékét és ezt vegye kikiáltási árnak. Ingóság elárverése esetén pedig a tárgyalást megelőző tizedik napon kérheti esz adós a bíróságtól, hogy küldjön ki az árverésre szak­értőt, akinek feladata megállapítani az ingóság rendes forgalmi árát. Ha ilyen szakértői becslés történt, úgy az ingóságokat a szakértői becsár egyharmadrészén alul, ingatlanokat pedig annak felén, vagy kétharmad­részén alul eladni nem lehet. Ez még mindig nagyobb ár, mint ami­kor a valódi érték tized-, vagy hu szadrészéért kótyavetyélik el az árve­réseken az adós vagyonát. Ha a mezőgazdaság vagy kisipar körébe tartozó ingóságok kerülnek árverésre, még szakértő kiküldése sem szüksé­ges, hanem elég, ha az adó3 hely­hatósági bizonyítványt szerez és az árverés megtartása előtt ezzel iga­zolja az ingóságok értékét. Ha lefoglalt terményt akarnak elár­verezni, úgy jogában áli az adósnak az új törvény szerint a terményt piaci vagy tőzsdei árban szabad kézből eladni. Ha talál olyan vevőt, aki az adós búzáját vagy egyéb lefoglalt terményét a piaci árnak lega­lább kilenctized részét kitevő árért megveszi és készpénzzel ki is fizeti, úgy jelentkezzék ezzel a pénzzel a végrehajtónál vagy a rendőrségnél, avagy a községi elöljáróságnál, akik elintézik a dolgot a végrehajtóval. Sokszor előfordul, hogy az árve­résen egy tételben bocsátanak ela­dásra nagyobb mennyiségű terményt, gabonát vagy egyebet, amire nem akad elég vevő, mivel kevés ember­nek van ilyen nagyobb mennyiségre elég pénze. Ilyenkor az árverésen kérheti az adós, hogy a terménye­ket kisebb tételekben bocsássák ela­dásra. Ugyanezt kérheti, mikor több bútordarabot együttesen akarnak elár­verezni. De ingatlanoknál is előfor­dul sokszor, hogy célszerűbb az adós birtokát részletekben eladásra boc3áj­tani, mert apróbb parcellákra több a véteiképes vevő. Ezért az új törvény megengedi az adósnak, hogy a rész­letekben való árverési eladást kérje. De ezt a megosztott árverést az ár­verési határnapot megelőző harmin­cadik napon kell a bíróságtól kérni. Az utóbbi hetekben az ingóságra vezetett foglalások száma lényegesen megcsappant. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy az uj törvény a hite­lezőtől megkívánja, hogy a végrehajtó diját és kiadását előre fizesse meg. Ezért sok hitelező inkább nem fog­laltat, semhogy a kétes sikerű végre­hajtásra még készpénzt költsön. Az uj törvény azonban az ügyvédi költ­ségek dolgában is megkönnyíti az adós helyzetét Eddig az ügyvéd az árverés költségeit feltétlenül megkapta, sőt több hitelező esetén valamennyi hiteiező ügyvédje is, ha annyi vételár folyt is csak be, amennyiből az ügy­védi költségek kikerültek. így az ügy­védi költségek gyakran felemésztették az egész árverési vételárat, úgy hogy a hitelező követelésének törlesztésére semmi pénz sem maradi fenn. Már most az uj törvény szerint csak ak­kor jár költség az ügyvédnek, ha az árverési vételárból ügyfelének is jut valami; a többi hitelező ügyvédje pedig az ilyen árverésen nem keres semmit. E helyes rendelkezés folytán a jövőben el fognak maradni azok a végrehajtások, amelyeket eddigelé csu­pán az ügyvédi költségek behajtása végett tűztek ki, Ezt a lelkiismeretes ügyvédek eddig sem igen tették meg, de azért — sajnos — gyakran elő­fordult az ilyen eljárás is és maga az ügyvédi kar volt az, amely az ilyen eseteket figyelmi bíróság utján szigorúan megtorolta, ha ezek az ese­tek tudomására jutottak. Az ingatlanok árverésének csök­kentésére fog vezetni az is, hogy 25 pengőn aluli összegért ingatlanra sem zálogjogot bejegyezni, sem vég­rehajtást vezetni egyáltalán nem le­het. A már bejegyzett jelzálogok alap­ján ezentúl is lehet végrehajtást kérni, ha a követelés nem is nagyobb, mint 25 pengő. Ingóságokra ugyan lehet majd a jövőben is 25 pengőn aluli követelésekre végrehajtást vezetni, de ezt nem külön végrehajtó, hanem községi elöljáró foganatosííja, ami a végrehajtás költségeit lényegesen ol­csó bit j <3. Mindezekből látható, hogy a kor­mány és a törvényhozás komolyan tőrekedet az adós megvédésere min­den olyan károsodással szemben, amelyet valamiképen el lehet hárí­tani. Persze olyan messzire nem le­A hét eseményei. Idehaza. Dr. Serédi Jusztinidn hercegprímás elnöklésével szerdán reggel ült össze a budai hercegprímási palotában a magyarországi róm. kath. püspöki kar a szokásos tavaszi tanácskozásra. Március idusának emlékünnepét az ország minden részében nagy lelkesedéssel ülték meg. Bud János kereskedelmi miniszter visszaérkezett Rómából, ahol gazda­sági érdekeltségekkel tárgyalt a ma­gyar olasz árúforgalom könnyítéséről. Gróf Bethlen Istvdnnét a Fasor ­szanatóriumból lakására vitték, hogy ott folytassák gyógykezelését. A hercegprímás és Ernszt minisz ­ter vezetésével kedden délután család­védelmi gyűlés volt a Vigadó nagy­termében, amelyen nagy számban vettek részt egyházi, közéleti és tár­sadalmi előkelőségek. Kfllföldön. Gróf Apponyi Albert Algirből jö­vet feleségével együtt hétfőn Párisba érkezett. Párisi tartózkodása alkal­mával a nemzetközi diplomáciai aka­démiában és több helyen tartott nagyértékű előadásokat, többek kö­zött „A modern diplomata típusa" címmel. A csehek Markovics tót szociál­demokrata volt minisztert nevezték ki Moszkvába a visszahívott Qirza Jó­zsef helyébe ügyvivőnek. Olaszország az eddigi jelek szerint felmondja Jugoszláviának a kereske­delmi- és hajózási szerződést, mert az olasz kivitel Jugoszlávia felé majd­nem teljesen megszűnt. betett elmenni, hogy a törvény meg­szüntesse az árveréseket, mert hiszen ez a jövőben lehetetlenné tette volna a hitelt. Amit azonban lehetett, azt megtette az uj törvény a bajbajutot­tak érdekében és most már ezeknek a dolga, hogy jogaikkal éljenek is. Ha e céljói az adós ügyvédre nem akar költeni, úgy menjen el bíróság panaszirodájába, ahol szóbeli kérel­meit jegyzőkönyvbe veszik és kita­nítják arra, hogy mit kell tennie. Ugyancsak igen nagy jelentőségű adósvédelmi rendelkezéseket tartal­maz a földteherrendezési törvény­javaslat is, amelyek közül a leglénye­gesebb az, hogy a teherrendezési tárgyalás elrendelése esetén három hónapon belül sem adós ingatlanára, sem pedig mezőgazdasági felszerelé­sére árverést kitűzni nem lehet és ha már ki volna tűzve az árverés, azt három hónapi határidőre ki kell tolni. Búza, fa és normálstátus. A magyar gazdasági válság meg ­oldásának előterében, már hosszú; idő óta a buza áll abban a tudat­ban, hogy az egész kérdéskomple­xum a búzán keresztül oldható meg.. A búzaexport lehetőségeiről, fajkivá­lasztásról, márkázott búzáról beszél­nek gazdagyűléseken, írnak szak­könyvekben, lapok közgazdasági ro ­vatain úgy, hogy az exportképes magyar búzának már külön szakiro­dalma van. Minden esetre súlyos a megoldandá probléma, hiszen az exportált buza csengő aranyat jelent; de amilyen kellemes az aranycsengés, ha nekünk fizetik, kétszer olyan fájó, ha a ma­gyar pengők milliói gurulnak kül­földre az itthon is megtermelhető árúért, a fáért. A statisztikai adatokat figyelve, megdöbbenve kell ráeszmélnünk arra, hogy a faimport kérdése súlyosabb kérdés a buza exportnál. Sokan van­nak még ma, akik nem tudják, hogy az elmúlt 10 év alatt 608 millió pengő értékű buza exportunkkal szem­ben, 828 millió pengő értékű faim­port áll, tehát kereken 220 millió pengővel terheli külkereskedelmi mér­legünket. A szükségletek belföldön való fe­dezése fontosabb kérdés a kivitel­nél, annál is inkább, mert gazdasági függetlenségünket csak ez biztosítja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom