Pápa és Vidéke, 28. évfolyam 1-53. sz. (1931)

1931-03-08 / 10. szám

Politikai hetilap. — legjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-utca 12. Telefon 151. Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetések milí­méteres díjszabás szerint: hasábmiliméter a hir­detések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Felelős szerkesztő: BOKSÁT EIDKE. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz : A kiadó­hivatal, Fő-utca 12. Telefon 151. A Ker.-szoc. párttit­kárság, Szent ilonai-utca 12. Telefon : 121. A Pax könyv­kereskedés, Fő-utca 9. Telefon 171. A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat, Tőrök Bálint utca 1. Telefon: 157. A népjéiéti­és munkaügyi miniszter Pápa város közjótékonysági életében hosszú időn át kifejtett áldozatkész és eredményben gazdag munkájukért Karlovitz Adolfnénak, a város köz­jótékonysági és szegényügyi bizott­sága elnökének, özv. Wolmath De­zsőné Katholikus Nővédő Egyesületi elnöknek, Cseh-Szombathy Lászlóné Református Nőegyesületi elnöknek, Kovács Dávidné Evangélikus Nő­egylet i elnöknek, Breuer Lizámé Izr. Nőegyesületi elnöknek, Strausz Kornélné Vöröskereszt Egylet választ­mányi ügyvezető társelnöknek, végül Mayer Istvánné Ker. Munkásnő­egyesüleí elnökének őszinte elisme­rését nyilvánította. Ezen hír országosan szárnyra kelt, hogy hirdesse mindenfelé Pápa váro­sának mennyi gyöngye, mennyi hős­nője van. Igaz, hogy az egri nők, a magyar valkürák dicsőségét nem homályosíthatja el semmi. Ds a pápai nőkét sem kisebbítheti azon körülmény, hogy ők kaid helyett kenyérrel, forró szurok helyett simo­gató szeretettel, sebkötözés helyett lelket erősítő vigasztalással járnak körül városunk nélkülöző népe, a segítségre szorulók között. Ma a közrend vára, a hibájukon kívüi baiba jutott emberek tömege a gyenge karok, de érző szívek vé­dőpajzsára szorul. A pápai nők meg­értették az idő szavát. Senki sem vádolhatja őket mulasztással. Ha mindenki annyit tesz meg, mint ők, ha az illetékesek annyi komolyság* gal, alapossággal látnak a bajok or­voslásához, mint ők és a tőlük veze­tett női sereg mélyen érző, becsüle­tes magyar szive, akkor ne féltsük a várat, nem kell akkor koporsót látnunk az üszkös falakon, hanem derűs, tavaszi kék eget, napsugarat. Köszöntjük városunk irgalmas sza­maritánusait, a jótékonyság angyalait és ezeknek dicső vezérkarát élükön Karlovitz Adolné úrnővel, aki jósá­gos lelkének egész erejével, példá­val, anyagiakkal, munkával, rengeteg gond, sokszor bosszúság és ago­dalmak között, de tántoríthatatlan hittel dolgozik a fenntmondott szép ragyogó nevek és az azok mögött felsorakozott női szívek vezéreként a szegénység, elkeseredés, nyomor­nak titkos és nyílt, de máris hátráló frontja ellen, A város társadalmának hálája, sok titkon elmondott imád­ság kíséri áldásos, honmentő mun­kájukat. A hét eseményei. idehaza. A kormány, m»után a karteljavas­lat részletes vitája is befejeződött a Házban, új gazda-javaslatot terjesz­tett a képviselőház elé. A javas­lat némely mezőgazdasági ingatlan aránytalan jelzálogi terheinek rende­zését tárgyalja. Jelenleg az iparfej­lesztésről tárgyalnak a képviselők. A Marcal áradása. A megduzzadt Marcal-folyó febr. 27-én Mórichida és Rábaszentmihály között áttörte a gátat és tizenegy községet vízzel borított el. 10.000 hold főid került víz alá. A hatóságok nyomban in tézkedtek a veszély elhárítására. A magyar opíánsok ügyét rendező hágai egyezmény ratifikálása a fran cia parlament részéről a közeljövő­ben várható. A ratifikálás uíán ál­lapítják meg az optánsok kárigényeit. A bírói és ügyészi karban nagy­arányú kinevezések történtek a mult héten. Negyvenezer érettségizett és dip­lomás ember keresi kenyerét Ma­gyarországon — fizikai munkával, Szandtner Pál egyetemi tanár adatai szerint. Az ifjúság problémájával — az idők jele szerint — végre már államnak és társadalomnak egyaránt a legnagyobb komolysággal kellene foglalkozni. Vívóakadémia. A legkiválóbb olasz és magyar vívók részvételével ma­gasnívójú vívóakadémia volt Buda­pesten, Az új japán követ, Hachiro Arita mult pénteken mutatta be a kor­mányzónak megbízólevelét. Külföldön. A római flottatárgyalás. Az angol és olasz szakértők között a mult heti római tárgyalásokon elvi meg­egyezés jött létre a londoni flotta­konferencián függőben maradt kér­déseket illetőleg A megegyezés az 1936-i leszerelési értekezletig marad érvényben. Az egyezséghez Páris is hozzájárult. A tengerparti indusoknak megen­gedték az angolok a sóiermelést. Az elért eredmény Gandhi érdeme. A német osztrák barátság doku­mentálására dr. Curtius német kül­ügyminiszter Bécsbe utazott az oszt­rák kormány meghívására. Hadlárva szövőiskola Gícen. Tiszta gyapjú, olcsó szövetek. Kevesen tudják az országban, hogy gróf Jankovich-Bésán Endréné 1925. év óta Gicpusztán hadiárva szövö iskolát tart fenn. A szociális és nem­zetgazdasági kérdések iránt mindig nagy megértéssel viseltetett grófné már régebben felismerte, milyen fon­tos volna a szövésnek, mint háziipar­nak újból való felelevenítése a nép asszonyainak: és leányaínak foglal koztatása céljából, valamint nemzet­gazdasági szempontból is. Miért is gici birtokán 1925. évben níhány szövőszéket állíttatott fel és megta­níttatott több falusi lányt a vászon szövésre. Ugyanebben az időben Gerely Jolán székesfővárosi polgári iskolai tanárnő Svédországban ala­posan elsajátította a kéziszövést, amely nemcsak vászonszövésre, ha­nem függöny, bútorszövet, gyapjú­szövet stb. szövésére is kiterjed. A tanárnő azután dr. Czettler Jenő, a kiváló közgazdász révén a Jankó­vich grófné-féle gici szövőiskola élére került. A grófné emberszerető, gya­korlati irányú szociális érzéke meg­találta a módját annak is, hogyan egyeztesse össze ezen iskolát a háború utáni idők egyik legsúlyosabb kérdé­sének, a hadiárvák ellátásának és vala­mi hasznos munkára való kiképezteíé­sének a megoldásával. Megnyitotta hadiszövőiskoláját és abban Gerely Jolán vezetésével hadiárvákat fog­lalkoztatott. A szövőiskola első kezdő munkáit a grófi kastélyban használták fel. A rövid idő után szép és művészi mun­kákat felmutató iskola azonban csak­hamar magára vonta a kastély láto­gatóinak és az ő útjukon keresztül mások figyelmét is és lassanként jöttek a megrendelések úgy, hogy az iskola most már egyre újabb és újabb szőttesek tervezését vehette fel program mjába. A legáltalánosabb tetszésre és a legnagyobb keresletre a gyapjú sport­ruha szövetek találtak. Ezek a tet­szetős külsejü, rugalmasságuknál és tartósságuknál fogva közkedvelt szö­vetek eddig kizárólag csak Angliá­ból kerültek be hozzánk, de szinte megfizethetetlen drágán. Jankovich grófné viszont azáltal, hogy Angliá­ból csak a fonalat hozatja, aminek behozatali vámja sokkal kisebb, mint a kész szöveteké, jóval olcsóbban tudja előállítani ugyanazokat a szö­veteket. Ezek a szövetek kizárólag első­rendű gyapjúból készülnek. Nagy előnye a kézi szövésnek, hogy nem feszíti annyira a gyapjuszálakat, mint a mechanikai gépszövés s ezért a szálak nem lesznek elnyüve részben már szövés közben és a szövet ezál­tal sokkal erősebb. ellenállóbb lesz. A gíci szövetek kitűnősége mellett minden dicséretnél ékesebben szói az a körülmény, hogy teljesen rek­lám nélkül, kizárólag csak azok aján­lása révén, akik már vettek belőle, úgyszólván az egész országban ter­jed és napról-napra nagyobbodik a rendelők száma. Az öt év előtt 6 hadiárvával meg­indult üzem, ma már 12 rendes és több alkalmi munkásnővel dolgozik. Az utóbbiak olyanokból kerülnek ki, akik Gicen is kitanulták a szövést, azután szövőszéket vásároltak maguk­nak és most otthon dolgoznak sza­bad idejükben a gici szövő számára, így lassanként valóra válik Jankovich grófné eredeti terve, vagyis a házi­szövés egyre több és több falusi leányt fog foglalkoztatni az ország minden részében és emellett lénye­ges mennyiségű idegen szövetet fog kiszorítani a hazai piacról. Awwwwwwwwwmmmm ASINGER \MKROGéS A LEGJOBBAK ? *

Next

/
Oldalképek
Tartalom