Pápa és Vidéke, 28. évfolyam 1-53. sz. (1931)

1931-01-04 / 1. szám

J/fe egásx, fleib&n htl barát VARRÓGÉP. fLa&Jjé&v felbóteLeJc Z$'Lajc*S£r*%y hxxvt- r<és'zJjeL&ks SINGER VARRÓGÉP RESZV TARS Pápa, Kossuth-utca 30. sz, Szívbetegeknek és érelmeszesedésbe szenvedőknek a természetes „Ferenc József* keserűvíz használata könnyű és pontos Elműködési biztosít. Klinikai vizagálatok igazolják, hogy a Ferenc József víz különösen agyvérzésre és gutaüíésre haj'amos idősebb embereknek kitűnő szolgálatot tesz. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszer üzletekben kapható. 4 NyulbefogásS engedély. A földmivelésügyi miniszter Kiss Antal marcalgergelyi lakosnak engedélyt adott arra, hogy marcalgergelyi bé relt vadászterületén 1931. évi január hó 31-ig 150 drb. mezei nyulat befogathasson és ebből 135 drb.-ot külföldre és 15 darabot belföldre elszállíthasson a megszabott feltételek meiiíeít. Píng-pong. Pápa város 1930. évi asztali tennisz bajnokságát karácsony napján rendezte meg a Testvériség s. k. A verseny szép érdeklődés mellett, hatalmas küzdelmek után a következőképpen zárult. Férfi egyesben első lett Schwarcz Sándor (Testvériség), mig a második és harmadik helyet Bauer Ferenc és Sági György (Testvériség) okkupálta, A férfi páros bajnokságot a Bauer Sági (Testv.) pár nyerte a Ferber Sándor és Lajos (Testv) pár elöl. A vagyon váltság buza árát 1931. évi január hóra a pénzügyminiszter 14 pengőben állapította meg. Elitélt csavargók. Háhn Kakas Mária és Zrinszky Gyula idegen illetőségű személyeket rendőrségünk az elmúlt héten koldulás és csavargás miatt előállította. Előbbit 8, utóbbit 1 napi elzárás büntetésre ítélte. Szerkesztői üzenetek. L. /. Olvashatóbb írást kérünk. — Af. G. Pennsylvania. Levelét köszönjük. A lapot M. Fellner címre megindítottuk. Levél megy. — Többeknek. Bélyegtelenül érkezett levelet, lapot nem váltunk ki a póstán. hashajtót, minden csomagon l>armol felírással Utánzatokat s és más csomagolást Hü utasítson vissza! Rovatvezető: Szalay Lajos. A végtelen idő homokóráján ismét lepergeti egy hosszú, kinteljes esztendő. A multat nem siratjuk vissza, mert sem az országnak, sem a dolgozó keresztény néprétegeknek nem hozott semmi jói sem. A új esztendőtői sem várunk csodákat. Az élet terhét és gondját magunknak kell leküzdenünk és uíunkból elíávolítanunk. Ép ezért a jó Istenen kivül csak magunkban bizhatunk s összetartásunktól várhatunk segítséget. Hogy ez a segítség miért késik, annak az oka a dolgozó nép tudatlanságában keresendő. A jobb, emberségesebb megélhetést minden mun káa akarja, de dolgozni ezéit a jobb jövőért nem akarnak, nem tudnak. Stájerországban van egy tavacska s ez a tő arról hires, hogy vak pisztrángok éLiek benne s srról még híresebb, hogy ezek a vak pisztrángok idővel ismét visszanyerik szemük világát. Ezek a vak pisztrángok jutnak eszembe, mikor a felvilágosodás és a haladás jelszavait hangoztató szociáldemokrata munkásokra gondolok. Ezek a munkástársaink is bizonyára a jót, a jobbat akarják, mikor a szociáldemokrata szervezetbe léplek és ott észrevétlenül belekerültek az Isten, haza és vallásíagadás burkolt tengerébe. A baj csak az, hogy amig a pisztrángok a napfényes vizben visszanyerik látásukat, szociáldemokrata testvéreink ritkán nyerik vissza tiszta látásukat, dacára annak, hogy az Isten napfényes világában élnek és mozognak. A munkásság mai kétségbeejtő hejzetének a mi hitvallásunk szerint nemcsak anyagi, hanem erkölcsi okai is vannak. Azokbsn az országokban, ahol keresztény vallásos szellem, szeretet és megértés hatja át a társadalom minden tényezőjét, ott jólét és megelégedés honol. Ezért akarjuk mi az egyének lelkét az Isten szeretetével telíteni, mert az egyének megjavítása néikül a társadalom szelleme, erkölcsi éleie nem változhat meg. A kereszténység parancsa szerint élő ember szereti felebarátját és cselekedeteit összhangba hozza vallásos meggyőződésével, tehát az rosszat nem tehet senkinek. Ezt a fcereszíényszociálista lelkű letet, ezt a modern embertípust kell magunkban kialakítanunk, hogy a mai világnak képét megváltoztathassuk. Az ember belső énjének megváltozása, kiformálása nem megy hősies erőfeszítés nélkül. Mi legyen belőlünk, ha nincs küzdelmes és tö rekvő akaratunk? Akarnunk kell a jobb, emberibb életet. E nélkül nem lehet célt érni és győzni. Tenger az idő — mondja Prohászka Ottokár — vihar és nap sugár, szerencse és baj jár rajta, de bizzunk: Isten segít. A msgyar élet tengerén sok esztendő óta csak vihar és baj jár. A szerencse és napsugár messzire elkerült tőlünk. A gond és baj árnyékként kisérnek bennünket. Hősies erőfeszítésünknek alig van valami eredménye. Mi azonban mégsem csüggedünk, mert tudjuk, hogy Isten segítségével meg fogjuk valósítani a jobb, emberségesebb s az igazságosság elvén felépülő keresztényszocialista Magyarországot 1 Küzdjünk és bizzunk, testvéreim, Isten segíteni fog, tehát győzni fo gunkj Január 11-én lesz a ker. szoc. nagygyűlés, melynek szónokai Huszár Károly, Czettler Jenő, Csik József, Tobler János, Szabó József, Székely János és Mülier Antal lednek. A népgyűlés d. u. 3 órakor a Levente otthonban, a szakgyülések a városházán, a főiéri elemi iskolában, a Ker. Munkásegyesülstben és a vasúti vendéglőben lesznek. Legjobb fővárosi napilapok a Nemzeti Újság és Uj Nemzedék. IRODALOM. ••• A magyar selyemtenyésztés 250 éves mu ttjából. Ezzel a címmel Fent István m. kir. selyemtenyészíési főfelügyelő tollából egy előkelő kiállítású, 256 oldal terjedelmű, képekkel gazdagon illusztrált kötet hagyta el a sajtót, mely nemcsak a selyemtenyésztésnek és különösen a magyar selyemtetyésztésnek negyed évezredes mult járói nyújtott szakszerű és számszerű áttekintést, hanem egyúttal beszámolója a m. kir. selyemtenyéeztési felügyelőség 50 éves tevékenységének is. A szakember pontosságával, de egyúttal a gyakorlott író tollának készségével is az előadó érdekességével rajzolja meg a kis „selyembogár"nak, ahogyan népünk a selyemhernyót nevezi, közvetlen bevándorlását Olaszés Spanyolországból Magyarországba, előbb a Bánságra, azután a Dunán túlra, végül a Szent Korona többi társországába. Vele együtt terjedt természetesen az eperfa kultúrája is. Nemcsak a fa és a bogár, de a vele foglalkozó lakosság s az ő foglalkozásukat vezető szakemberek is idegen, elvéíve spanyol, többnyire olasz bevándorlók: Passardi, Rossi, Sollenghi, de Aux, Zaneri, Mazzocato, Valero stb. (A budapesti VH. ker. Valeró- utcát, ugy vélem, róla nevezhették el.) A XIX század első évtizedében a br. Prónay-család tóalmási (Pest. m.) birtokán Schedlus Lajos egyetemi tanár már szakiskolát állít föl. József Standard Jhdio nádor 1811 ben kiváló érdeklődéssel karolta föl az ügyet és köjpoiüi bizottságot alkotott, melynek maga állt az élére. Érdekes, hogy az országos moz galom a vármegyék közül éppen az aránylag kicsiny Tolnamegyébiín tudott legmélyebb gyökeret verni. 0;t megtaláljuk már a „selyem-viceinspektorM is bölcsen és körültekintően körvonalazott hatáskörrel. 1822ben a helytartótanács az iskolában is elrendeli a megfelelő oktatást is, a szederfák tenyésztését is. 1827-ben a helytartótanács a gubóbeváltást egy bécsi cégnek adta bérbe 10 esztendőre. Ebből sok panasz fakadt. A szerző fölsorolja az 1662 ig visszanyúló magyar szakirodalmat is. A legrégibb dolgozat Lippsi János jezsuitáé, de a maga idejében legelterjedtebb kézikönvei jezsuita irta: Mitíerpacher Lajos előbb bécsi theresianumi, utóbb budai (pesíi) egyetemi tanár. Mint általán a haladásnak minden ágában, a selyemtenyésztésben is nagyok a érdemei Széchenyi István grófnak. De meg kdi örökítenünk Kussuth érdemeit is, ki még száműzetésében is foglalkozik e kérdéssel. A harmadik Bezerédy István. D? mindnyájukat túlszárnyalja az utóbbinak unokaöccse, Bezerédy Pál, nemcsak birtokának és selyemfonójának, de eszméinek is méltó örököse, kinek nevéhez fűződik a magyar selyemiparnak jelenlegi föllendülése, miben nem csekély része van az ő kezde ményezésére 1880 ban alakult Országos Selyemtenyésztési Főfelügyelőségnek is. A- mű érinti a jövő kilátásait is, melyekre aztán hatalmas statisztikai anyag mutatja be hazai selyemfenyésztésünk múltját, trianoni veszteségeit, jelen állását és viszonyát a világ selyemgubótermesztéséhez. A könyv ízléses kiállítása a .Pátria" irodalmi vállalatot dicséri.