Pápa és Vidéke, 28. évfolyam 1-53. sz. (1931)

1931-12-25 / 53. szám

— Valaki jár erre. A nyoma is látszik b hóban — mormogta a másik lakáj. —- Vigyázni kell. Jelentem az urnák. Guszti meglapult a fenyők tövében. Azt gondolta üldözni fogják. Óvatosan tovább kúszott az árnyékban. Megkerülte az épületet. Már akkor hallotta is, hogy emberek járnak a kertben. Lámpafény suhant ide-oda a havon. Guszti meghúzta magát egy kis kiszögellés mögött. Hátát a falnak vetette és már éppen fellélekzett, amikor... Hogy voltaképpen mí is történt, azt az első pillanatban maga sem mdta. Csak azt érezte, hogy mögötte meginog a biztosnak vélt fal. Üresség nyí ik fel, amelybe caaknem belebukik hátrafelé. Aztán a válla felett vakító fénysugár lövell ki az éjszakába és valaki megragadta a torkát. — Megállj gazember I Majd én megtanítalak benneteket I Gyújtogató!? I Orgyilkosok 1 Guszti erőteljes, ügyes mozdulattal kitépte magát a szorító marokbői. Szembefordult a támadóval. Most látta csak, hogy amit biztos falnak vélt, az épület egyik rejfe'í ajtaja volt. A küszöbön a bányatulajdonos ^herkulesi alakja sötétlett. Revolvert ? ártott a kezében, — Meghalsz nyomorult! Tudom, hogy fel akarjátok gyújtani a házamat. Megfojtanátok egy kanái vizben. De én nem hagyom magamat, elég erős vagyok, hogy féltucat ilyen ... A kérkedő, önérzetes szavak elakadtak a férfi ajkán. Az ágak zöröglek és a havas fenyők közül fenyegető alak emelkedett ki. Fedetlen fővel, kabát nélkül, felemelt csákánynyal büszkén állt meg. — Ni bántsd azt a gyereket! — mordult fel tompán. — Itt vagyok én. Ide lőjj, ha mersz 1 Guszti a hang irányába fordult. A bátyja sápadt arcáról kérlelhetetlen, vad elszántság fehérlett. Az acélcsákány és a pisztoly csöve, két hideg vasdarab vészijóslőan villogott egymásra. Guszti közibük ugrott. — Nem. Megálljafok! De a bátyja megfogta a karját. — Odébb fiúi Nekünk kemény számadásunk van ezzel az úrral. — Apám! A pattantságig feszült levegőbe $űjabb hang rezdült bele. A bányatulajdonos arca megvonaglott — Rosszkor jösz, fiam. Vissza 1 Dolgom van. — Nem. Jókor jövök. Nyúlánk, szőke fiú ugrott ki a hóra. Ó is kabát nélkül volt. Kipirultán emelte tiltó kezét a levegőbe. — Ne bántsd 1 Az Istenért ! A két fiú egymásmellé került. Összevillant a szemük. Mellük felett megcsillant aranyosan a cserkészliliom. — Feri! Hát te vagy ? —- Gusztii Gyere, segíts! A két fiú melegen elkapta egymás kezét. Ez a két kinyújtott kar, mintfia hid lett volna a havas sötétség és a fűtött palota között. A két felnőtt meghökkenve nézett rájuk. — Az én legkedvesebb barátom — mordta egyszerre Feri. — Mi cse*¥észtestvérek vagyunk. A gyáros találta meg elsőbben a hangját. — Mit ? Testvérek ? Ezzel itten ? A két fiúnak örömtől sugárzott az arca. Feledtek mindent, ami körülvette őket, sötétet, hideget, fegyvert és gyűlöletet Feri szinte ujjongva kiáltotta ki a világnak: — Igen. Hisz minden cserkész testvér. Minden ember testvér. A néma hegyek méltóságteljesen adták tovább a nagy szót: — Testvéri Testvér! Mindig messzebbre szállt az ifjú hang visszhangja, mintha új nagy örömhírt küldene szét az éjszakába. Csákány és a fegyver csöve egyszerre hajlottak meg láthatatlan hatalom előtt. Feri kézenfogta Gusztii. — Hideg van idekint. Gyertek beljebb. Karonfogva mentek át a kivilágított ajtó hasadékán, mint valami diadalív alatt. A két férfi lehajtott fejjel ballagott utánuk. Ök voltak a legyőzöttek, a megkötözött rabszolgák ebben a diadalmenetben, ahol valami sötét erő megtört, elföldelt teteme fölött a megértő szeretet ké szült megülni győzelmi ünnepét. * Másnap a bányászok újra munkába álltak, pedig nem történt semmi. Egyelőre csak két beszéd hangzott el. Két fiú mondta, akik kéz a kézben álltak a terraszon : Feri és Guszti, Uj szó volt minden szavuk. A megértés, a testvériség szava. A felnőttek lélekzetfojtva hallgatták az új világ fiainak új szózatát. Munkásmozgalom. Rovatvezető : Szalay Lajos. Szent karácsony estéjén. A keresztényszocializmus első hirdetőjének, a Megváltó Jézus Krisztusnak születésnapja van ma. Az akkori leromlott, erkölcsileg lezüllött, álprófétákkal íelt világban kellett, hogy Megváltó jöjjön és tanításával megmutassa az utat, amelyen a teremtés onájának, az embernek haladnia kell. Ego sum via, veriias et vita 1 Én vagyok az út, az igazság és iz élet — mondotta — és, akik követték őt, meggyőződtek arról, hogy bizios iránytűi adott a hibákkal és gyengeséggel megterhelt ember kezébe. Nekünk keresztényszocialistáknak mesterünk Krisztus, aki az Ó törékeny testével, határtalan jóságával, igazságával a sárból, az igazságtalanságból akarta felemelni az embert, fel egészen Atyjához, a mindenható istenhez. Születése napján, karácsonykor minden érző ember szivét megmagyarázhatatlan melegség járja át. Az elhagyatott, bár jobban érzi e napon emberi elhagyatottságát, mégsem érzi egyedül magát, mert vele van Jézus. A család e napon összejön és bár szerényen, de mégis bensőségteljesen, szeretettel ünnepel e napon, A haragos megbékül, a gyűlölködő kiengesztelődik, mert ráeszmél arr<?, hogy nem a bosszú, hanem a megboc8áiíá3 az, melyre őt az Isten Fia tanitolta. A szereteten kivül nincs s?mmi más, amely ezt a napot kedvessé tenné előttünk. Az egész társadalomnak, de esősorban nekünk keresztényszocialistáknak feladatunk és kötelességünk, hogy Mesterünk tanítása szerint dolgozzunk és küzdjünk a?,ért, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek megszűnjenek, minden dolgozni tudó és akaró ember dolgozhasson és munkája után becsületes, emberi életet élhessen. Ebben az országban a társadalom minden rétegének Krisztus tanítása és parancsa szerint meg kell értenie a keresztényszocialista világnézet igazságok követeléseit és támogatni kell azokat, akik Isten Fiának útját járják. Az a megértés, az a szeretet, amely szent karácsony estéjén az emberek szivében, leibében megszokott nyilvánulni, ne legyen csak szalmaláng, ne tartson C3ak addig, amig az örökzöld fenyő ágakon az apró kis gyertyák utolsót lobbannak. Tegyünk fogadást, elhatározást, hogy ezentúl még nagyobb megértéssel kezeljük embertársaink bajait, szenvedéseit,.. Oly szomorú arra gondolni, hogy Krisztus hiába halt volna meg az emberiségért. Amig a földön járt, tanított, betegeket gyógyított, halottakat támasztott fel, azután szenvedett, meggyaláztatott, fe'feszíttetett s mindezt azért, hogy igazságot, szeretetet vigyen az emberek lelkébe, felfogásába, törvényeibe és az élet minden megnyilvánulásába. El kel! jönni tehát annak az időnek, amikor az Ő tanítása szerint intéződik a világ sorsa, mert az emberek süllyedése, kétségbeesése akkor és ott kezdődött, amikor tőle el • távolodtak. Nekünk keresztényszociálista, egyszerű munkásembereknek pedig hasonlóan a Mester egyszerű halász, földmives és munkás tanítványaihoz, szét kell mennünk a gyárakba, műhelyekbe és tanítani kell, hirdetni keil és megértetni kell munkástestvéreinkkel és mindenkivel, hogy egyedül Ő a mi mesterünk: Jézus Krisztus, az út, az igazság és az élet Felhívás! A ker.-szoc. egyesület és szakszervezetek katholikus tagjainak figyelmét felhívjuk, hogy karácsony napján d. e. 10 órakor a főtemplomban tartandó istentiszteleten testületileg fognak résztvenni. Gyülekezés fél 10 órakor az egyesület székházában. Karácsony a Ker. Munkfisegyesületben. A Ker. Munkásegyesület Giesswein Sándor Önképzőköre dec. 26-án d. u. 5 órai kezdettel a hagyományokhoz hiven karácsonyi műsoros előadást rendez, melyre az érdeklődőket szeretettel meghívja a Vezetőség. Belépődíj nem lesz, de önkéntes adományokat és felülfizeleseket a szinpad költségére köszönettel fogad a vezetőség. Ugyancsak az Önképzőkör dec. 27 én este 7 órakor szinre hozza Csite Károly „Hejehuja, kézfogó" c. 3 felvonásos népszínművét. Kőtelező műsor ára 30 fillér. ésegyéb kívánságod nincs? igen -a legszebb karácsonui ajándék számomra egy villamos SINGER VARRÓGÉP lenne. Kedvező fizetési feltételek, SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG* Pápa, Kossuth Lajos utca 30 szám.